Nowości


2013

Bruno Jasieński: FUTUROTIKUSAN

Publio, 2013 (e-könyv)

Tłumaczenie: Benczes S. Gábor

http://szinlap.blogspot.hu/2011/11/bruno-jasienski-futurotikusan.html

Igor Janke: Hajrá magyarok! - Az Orbán Viktor-sztori egy lengyel újságíró szemével

Rézbong, 2013

Tłumaczenie: Szalai Attila, Szenyán Erzsébet

 

IGNACY KARPOWICZ: ÉGIEK ÉS FÖLDIEK

Typotex, 2013

Tłumaczenie: Körner Gábor

Strona wydawnictwa

Rafał Kosik: Félix, Net, Nika és az elméletileg lehetséges katasztrófa

Pongrác, 2013

Tłumaczenie: Berg Éva Mária

Strona wydawnictwa

kovács istván: "egy a lengyel a magyarral" - a szabadságharc ismeretlen lengyel hősei. történelmi esszék.

 Magyar Napló, 2013 (wyd. drugie, uzupełnione)

Strona wydawnictwa

 

Andrzej sapkowski: Vaják III - tündevér

PlayON, 2013

Tłumaczenie: Szathmáry-Kellermann Viktória

Strone wydawnictwa

andrzej stasiuk: át a folyón

Magvető, 2013

Tłumaczenie: Körner Gábor

Strone wydawnictwa

udvarhelyi nándor: magyar szentek temploma. Felső-Árva magyar kincsestára: Oravka (Kisárva) fatemploma

Kairosz, 2013

 

Janusz Leon Wiśniewski: intim relativitáselmélet

Typotex, 2013

Tłumaczenie: Mihályi Zsuzsa

Adam Wiśniewski-Snerg: a lator evangéliuma

Metropolis Média, 2013

Tłumaczenie: Nemere István

 

wiktor woroszylski: A határ átlépése

Irodalmi Jelen, 2013

Tłumaczenie: Gömöri György, Kerényi Grácia

 

A kötet a költő és ujságíró Woroszylskit mutatja be a magyar olvasónak. A versek fordítója, Gömöri György főleg a költő magyar tárgyú verseit válogatta be a kötetbe. - See more at: http://www.irodalmijelen.hu/node/16820#sthash.KzwQnaYt.dpuf
A kötet a költő és ujságíró Woroszylskit mutatja be a magyar olvasónak. A versek fordítója, Gömöri György főleg a költő magyar tárgyú verseit válogatta be a kötetbe. - See more at: http://www.irodalmijelen.hu/node/16820#sthash.KzwQnaYt.dpuf

2012

JACEk dukaj: extensa. regény az EPR-paradoxonra

Typotex, 2012

Tłumaczenie: Mihályi Zsuzsa

Strona wydawnictwa

Az Einstein–Podolsky–Rosen-paradoxon szerint az elemi részecskék hatással vannak egymásra, még több száz fényévnyi távolságból is. A történet mesélője a távoli jövőben, a Föld utolsó, még lakható szegletében éli békés életét. Ám felnőve lassanként ráébred, hogy bolygónkon, a teljes univerzummal egyetemben egy magasabb rendű civilizáció képviselői uralkodnak, akik úgy tekintenek az emberre, amiként mi emberek tekintünk a hangyákra. Az eszköz, mely ezekenek az Idegeneknek hatalmat szolgáltat a kozmosz felett, a címben szereplő extensa – egy rendkívül fejlett technológia, egyfajta anyag, amelynek elméleti alapjai évek óta úgy ismertek, mint az EPR-paradoxon.
Az Einstein–Podolsky–Rosen-paradoxon szerint az elemi részecskék hatással vannak egymásra, még több száz fényévnyi távolságból is. A történet mesélője a távoli jövőben, a Föld utolsó, még lakható szegletében éli békés életét. Ám felnőve lassanként ráébred, hogy bolygónkon, a teljes univerzummal egyetemben egy magasabb rendű civilizáció képviselői uralkodnak, akik úgy tekintenek az emberre, amiként mi emberek tekintünk a hangyákra. Az eszköz, mely ezekenek az Idegeneknek hatalmat szolgáltat a kozmosz felett, a címben szereplő extensa – egy rendkívül fejlett technológia, egyfajta anyag, amelynek elméleti alapjai évek óta úgy ismertek, mint az EPR-paradoxon.

Jacek Dukaj: Zuzanna és a világmindenség

Typotex, 2012

Tłumaczenie: Mihályi Zsuzsa

 

Strona wydawnictwa

janusz głowacki: Good night, Jerzy

Európa, 2012
Tłumaczenie:Tempfli Péter

Strona wydawnictwa

jan t. gross: Félelem. Antiszemitizmus Lengyelországban Auschwitz után

Gondolat, 2012

Tłumaczenie: Andor Mihály

Strona wydawnictwa

JACEk hugo-bader: Fehér láz - delirium tremens

Kairosz, 2012

Tłumaczenie: Pálfalvi Lajos, Mihályi Zsuzsa

Ireneusz Iredyński: Hangok

Molnár Nyomda és Kiadó Kft., 2012.

Tłumaczenie: Nagyné Szałek Ewa, Nagy Hedvig Éva, Nagy Viktória

Strona wydawnictwa

Leszek Kołakowski: Mit kérdeznek tőlünk a nagy filozófusok?

Typotex, 2012

Tłumaczenie: Pálfalvi Lajos

 

Strona wydawnictwa

Az Einstein–Podolsky–Rosen-paradoxon szerint az elemi részecskék hatással vannak egymásra, még több száz fényévnyi távolságból is. A történet mesélője a távoli jövőben, a Föld utolsó, még lakható szegletében éli békés életét. Ám felnőve lassanként ráébred, hogy bolygónkon, a teljes univerzummal egyetemben egy magasabb rendű civilizáció képviselői uralkodnak, akik úgy tekintenek az emberre, amiként mi emberek tekintünk a hangyákra. Az eszköz, mely ezekenek az Idegeneknek hatalmat szolgáltat a kozmosz felett, a címben szereplő extensa – egy rendkívül fejlett technológia, egyfajta anyag, amelynek elméleti alapjai évek óta úgy ismertek, mint az EPR-paradoxon.
Az Einstein–Podolsky–Rosen-paradoxon szerint az elemi részecskék hatással vannak egymásra, még több száz fényévnyi távolságból is. A történet mesélője a távoli jövőben, a Föld utolsó, még lakható szegletében éli békés életét. Ám felnőve lassanként ráébred, hogy bolygónkon, a teljes univerzummal egyetemben egy magasabb rendű civilizáció képviselői uralkodnak, akik úgy tekintenek az emberre, amiként mi emberek tekintünk a hangyákra. Az eszköz, mely ezekenek az Idegeneknek hatalmat szolgáltat a kozmosz felett, a címben szereplő extensa – egy rendkívül fejlett technológia, egyfajta anyag, amelynek elméleti alapjai évek óta úgy ismertek, mint az EPR-paradoxon.

kovács istván: Csoda a Visztulánál és a Balti-tengernél : Piłsudski... Katyń... Szolidaritás : a XX. századi lengyel történelem sorsfordulói

Magyar Napló, 2012 (wyd. drugie, uzupełnione)

Strona wydawnictwa

Krystyna Łubczyk - Grzegorz Łubczyk: Pamięć : polscy uchodźcy na Węgrzech 1939-1946 - Emlékezés : lengyel menekültek Magyarországon 1939-1946

Oficyna Wydawnicza Rytm, 2012

Tłumaczenie: Józsa Péter, Szenyán Erzsébet

Józef Mackiewicz: A vatikán a vörös csillag árnyékában

Attraktor, 2012

Tłumaczenie: Pálfalvi Lajos

Robert Makłowicz: Café museum

Európa, 2012

Tłumaczenie: Kertész Noémi

 

Strona wydawnictwa

katarzyna miller - monika pawluczuk: nőnek lenni és nem bedilizni

Athenaeum, 2012

Tłumaczenie: Szirmay Katalin

Strona wydawnictwa

Sławomir Mrożek: Hazatérésem naplója

Európa, 2004, 2012

Tłumaczenie: Murányi Beatrix

Strona wydawnictwa

Wacław Oszajca: Az öröm szenvedése

Magyar Napló, 2012

Tłumaczenie: Kovács István, Zsille Gábor; wybór i redakcja: Zsille Gábor

Tomasz Piątek: heroin

Silenos, 2012

Tłumaczenie: Szecskó István

Strona wydawnictwa

andrzej sapkowski: vaják ii - a végzet kardja

PlayON, 2012

Tłumaczenie: Szathmáry-Kellermann Viktória

Strona wydawnictwa

Katarzyna Sowula: Nulla-nyolcszáz

L’Harmattan, 2012
Tłumaczenie: Keresztes Gáspár

Edward Stachura: Szekercelárma avagy Emberek a téli erdőn és más írások

Magyar Napló, 2012

Tłumaczenie: Kovács István

Strona wydawnictwa

Mariusz Szczygieł: Teremts magadnak édenkertet!

Európa, 2012

Tłumaczenie: Mihályi Zsuzsa

Strona wydawnictwa

Krzysztof Varga: Függetlenség sugárút

Európa, 2012
Tłumaczenie: Pálfalvi Lajos

Strona wydawnictwa

Piotr Wereśniak: Kedden öltek meg

Egmont, 2012

Tłumaczenie: Kálmán Judit

Janusz Leon Wiśniewski: Bikini, a végzet szigete

K.u.K., 2012
Tłumaczenie: Németh Orsolya

Strona wydawnictwa

2011

schalom asch: Motke, a tolvaj

K.u.K., 2011

Tłumaczenie: Gellért Hugó

Strona wydawnictwa

Joanna Bator: Homokhegy

Magvető, 2011
Tłumaczenie: Hermann Péter

 

Karol Biernacki: Polsko - węgierska czytanka historyczna / Lengyel - magyar történelmi olvasókönyv

Samorzad Mniejszoci Polskiej w Szeged, 2011

ARTUR DOMOSŁAWSKI: HÁBORÚK ÉS FORRADALMAK KÖLTŐJE

Poligráf Kiadó, 2011
Tłumaczenie: Hermann Péter

Hogyan szeressük a gyermeket? - Korczak és magyar gondolkodók írásai

ELTE Eötvös Kiadó, 2011
Redakcja: Takács István, Csillag Ferenc, Trencsényi László

Aleksander Jurewicz: 2 kisregény

2011 (e-book)

Tłumaczenie: Dabi István

Rafał Kosik: Félix, Net, Nika és a Láthatatlan Emberek Bandája

Pongrác, 2011

Tłumaczenie: Németh Orsolya

Strona wydawnictwa

lagzi gábor: a lengyel keleti politika. lengyelország keleti szomszédság- és nemzetpolitikája 1989-2009

Terra Recognita Alapítvány, 2011

Strona wydawnictwa

józef mackiewicz: A katyni tömeggyilkosság : ez a könyv volt az első

Attraktor, 2011

Tłumaczenie: Pálfalvi Lajos

Adam Michnik: Szemben az árral

Kalligram 2011
Tłumaczenie: Pályi András, Pályi Márk

 

Czesław Miłosz: Családias Európa

Kalligram, 2011

Tłumaczenie: Pálfalvi Lajos, Cservenits Jolán, Bojtár Endre, Mihályi Zsuzsa, Kellermann Viktória

Czesław Miłosz: Metafizikai Pauza,

Nagyvilág, 2011
Tłumaczenie: Bojtár Endre, Cservenits Jolán, Mihályi Zsuzsa, Pálfalvi Lajos, Vörös István

 

Czesław Miłosz: a rabul ejtett értelem

Európa, 2011

Tłumaczenie: Fejér Irén, Murányi Beatrix, Pálfalvi Lajos

Strona wydawnictwa

Czesław Miłosz: A lengyel irodalom története I-II.

Attraktor, 2011
Tłumaczenie: Mihályi Zsuzsa

Włodzimierz Odojewski: Velence - elbeszélések

Napkút, 2011

Tłumaczenie: Csisztay Gizella

 

Strona wydawnictwa

Ferdinand Ossendowski könyvei

Fapadoskönyv.hu, 2011 (e-könyv)

Állatok, emberek és istenek, fordította: Sajó Aladár

Ázsiai titkok, ázsiai emberek, fordította: Sajó Aladár

Kínai rejtelmek, fordította: Sajó Aladár

A Nap rabszolgái - Kutatóutam a legsötétebb Afrikában I-II, fordította: Révay József

A sötét Kelet árnyéka, fordította: Balassa József

A Szahara lelke, fordította: Balassa József

Ferdinand Ossendowski (1876–1945) lengyel író, újságíró, világjáró, felfedező és egyetemi tanár volt. Szentpéterváron járt egyetemre, ahol orosz szakon végzett. Egyetemi professzorának segédjeként eljuthatott távoli országokba, megfigyelni azok természetrajzát, élővilágát, népeit, kultúráját. Bejárta Ázsiát és Afrikát, megfigyeléseinek és tapasztalatainak lenyomata adja életművének jelentős hányadát.

Tovább a kiadó honlapjára

Władysław Stanisław Reymont: népítélet

Metropolis Media, 2011 (Irodalmi Nobel-díjasok Könyvtára)

Fordította: Mészáros István

Az Irodalmi Nobel-Díjasok Könyvtárának tizenkettedik darabja Wladyslaw Reymont, a Népítélet.

Reymontnak a nagy lengyel realista írónak az itt egybegyűjtött elbeszélései ugyanazokat az erényeket tükrözik, mint főműve a Parasztok.

Meglátja a városi és a falusi szegénység életét, a nyomort, a sötétséget, de ugyanakkor nem marad érzéketlen szemlélő, hanem állást foglal, részvétet és gyűlöletet kelt, elítéli az igazságtalanságot.

Amit meglát, művészi erejű drámai feszültségű képekbe foglalja.

Erénye ezeknek az elbeszéléseknek, hogy témájuk igen széles skálájú hangulatban is változatosak. A tragikus hang mellett megszólal a derűs idilli hang, sőt a szatíra is. Ahogy a kristály is minél több lapra csiszolva villantja fel minden szépségét, Reymont tehetségét is sokoldalúan ragyogtatják fel a Népítéletben szereplő elbeszélések.

andrzej sapkowski: vaják I. - az utolsó kívánság

Playon, 2011
Fordította: Szathmáry-Kellermann Viktória

 Ismert mítoszokból és mondákból ihletet merítve Sapkowski művészi formába önti kard és mágia központú történeteit. Geraltról szóló történetei bővelkednek lélegzetelállító kalandokban, fanyar humorban, szenvedélyes szerelemben és rejtelmes sorsokban, miközben görbe tükröt tartanak modern életünk elé, és a Közép-Európára oly jellemző cinizmustól sem mentesek. Sapkowski hőse nem a fantasykre oly jellemző Conan-féle tesztoszterontól csöpögő agresszív macsó figura. Harcos és mágus, ki a fantáziavilág erkölcsi és természeti egyensúlya felett őrködik. Az ismerős, de mégis kifordított történetekben strigákkal küzd, átkokat tör meg vagy konfliktusokat próbál elsimítani - megfelelő fizetség ellenében. Geralt egy két részes novelláskötet és egy öt kötetes saga hőse.
Sapkowski regényeiből filmadaptáció (WIEDZMIN, 6 millió dolláros költségvetésű film, 2002), képregények, szerepjáték és egy világszerte sikeres számítógépes játék készült, amely eddig 1,5 millió példányban kelt el.

Kedvcsináló részlet a kiadó honlapján

Henryk Sienkiewicz: Kereszteslovagok I-III

Metropolis Media, 2011 (Irodalmi Nobel-díjasok Könyvtára)

Fordította: Mészáros István

A mű kemény vádirat a mindenkori germán terjeszkedési törekvésekkel és az indokolatlan mészárlásokkal szemben, és egyben a lengyel hazafiság ékes bizonyítéka. Legendás szereplői, mint a népét forró szeretettel szolgáló Jurand, vagy a bosszúért szenvedélyesen küzdő Zbyszko lovagok az öntudatos, patrióta lengyel nemesség gerinces képviselői. Az izgalmas fordulatokban
gazdag, bonyolult cselekmény során az ő, és az egységbe tömörülő szláv népek szállnak szembe a "Gőgös Renddel".

Henryk Sienkiewicz: Quo vadis

Lazi, 2011

Fordította: Mészáros István

Henryk Sienkiewicz lengyel író leghíresebb regénye a Quo vadis az ókori Róma legkiszámíthatatlanabb császára, az őrült Néró uralkodása idején játszódik. A léhaságra nevelt császár tetteit pillanatnyi szeszélyei befolyásolják, atlétikai és költői babérokra vágyik, miközben megszállottan igyekszik fenntartani népszerűségét. Eközben egy csodálatos szerelem bontakozik ki: Vinicius a gazdag patrícius beleszeret Lygiába, aki királylányból lett római rabnővé. A férfi élete egy csapásra megváltozik, Lygia ugyanis keresztény vallású, és ez számtalan bonyodalomhoz vezet. Noha szeretik egymást, két különböző, sőt ellentétes világot képviselnek, ráadásul egy olyan korban, amelyben kereszténynek lenni halálos veszedelmet jelent. Az ő személyükben megtestesülő kettősség jellemzi azt a világot is, amelyben élnek. Róma Néró eszeveszett dorbézolásaitól hangos, ember ember után esik áldozatul gyilkos tébolyának. Az új eszme hívei katakombákban bujkálnak, cirkuszok porondján halnak mártírhalált, de a kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az idő a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égő Róma lángjai sem.

Tovább a kiadó honlapjára

Tadeusz Słobodzianek: a mi osztályunk

Miklós cár, Borsógörgető, Ilja próféta, Merlin, Malambó, A mi osztályunk

Kalligram, 2011
Fordította: Pászt Patrícia

A mi osztályunk című kötet az első olyan könyv, mely a szerző összegyűjtött színpadi műveit tartalmazza.

Tadeusz Słobodzianek műveit eddig több mint harminc irodalmi és színházi díjjal tüntették ki. Háromszor nyerte el a lengyelországi Kortárs Darabok Versenyének fődíját, kétszer az edinburghi Nemzetközi Színházi Fesztivál Fringe First díját, 2010-ben A mi osztályunk című darabjáért elnyerte a rangos lengyelországi NIKE irodalmi díjat „Az év legjobb drámája” kategóriában. Műveit a világ legjelentősebb színpadain játsszák, A mi osztályunk ősbemutatójára a londoni Royal National Theatre-ben került sor, azóta Varsóban, Barcelonában, Torontóban, Philadelphiában és Budapesten is műsorra tűzték.

 Bővebben: www.kalligram.com

Andrzej stasiuk: Taxim

Magvető. 2011

Fordította: Körner Gábor

Olvass bele!

Władek igazi kelet-európai hős: lepukkant cipőben és ruhában jár, láncdohányos, nem veti meg az itókát, fejben azonnal bármilyen összeget átvált kilenc valutában, mindig tudja, mit hol kell venni és eladni. Ő és szótlan útitársa keresztül-kasul furikázzák a lengyel, ukrán, szlovák, román és magyar falvakat, kínai bóvlit árulnak, hogy aztán leszámoljanak egy brutális emberkereskedő-keresztapával, aki fogva tartja a gyönyörű Evát, Władek szerelmét. Útjuk a Balkánon keresztül Isztambulba vezet, és a Taksim-negyedben ér véget, ahol talán a boldogság vár rájuk.

 

Olga Tokarczuk: őskor és más idők

L’Harmattan, 2011

Fordította: Körner Gábor

Őskor mitikus falu Lengyelország keleti részén. Négy arkangyal teremtette, akik őrt állnak a folyóktól körbezárt falu körül. Ezeknek az arkangyaloknak a szemével látjuk, ahogy az első, majd a második világháború felkavarja ezt az apró, de roppant sűrűségű mikrokozmoszt. És miközben zajlik előttünk természet és modernitás, nők és férfiak összecsapása, lassan minden a könyörtelen idő allegóriájává válik. Visszaemlékezések, álmok, képzelődések, szóbeszédek, elmondatlan történetek és inszomniás képzelődések teremtik meg Tokarczuk világát.

Olvass bele!

A Magyar Műfordítók Egyesületének és a Szépírók Társaságának ajánlásával.

Tovább a kiadó honlapjára

Több mint szolidaritás : a magyar - lengyel kapcsolatok ezer éve

Magyar Nemzeti Múzeum, 2011

Szerkesztette: Szende László

A Magyar Nemzeti Múzeum azonos című kiállításának gazdagon illusztrált katalógusa.

"Történelmi barátság - ez köti össze a magyarokat és a lengyeleket. Mit rejt magában ez a szókapcsolat? Sokan írtak erről szép mondatokat és bölcs gondolatokat. Dinasztikus rokonságok, a közös ellenség elleni harc, csoportos segítségnyújtások, költők, muzsikusok, katonák, politikusok, tudósok barátságai, és még hosszan sorolhatnánk az aranylánc ragyogó szemeit. Ezt teszi  a Magyar Nemzeti Múzeum Több mint szolidaritás című kiállítása is, abból az alkalomból, hogy Lengyelország veszi át tőlünk, magyaroktól az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét."

Csorba László, Bevezető

Tovább a kiállítás oldalára

Krzysztof Varga: Műmárvány síremlék

Európa, 2011

Fordította: Pálfalvi Lajos

A regény szereplői a XXI. század elejéről indulnak a baljós jövőbe. Nem a tudomány diadalmenete vár rájuk, de nem is kerülnek szuperkomputerekkel ellenőrzött rabszolgatelepre. A főszereplő, Piotr Pawel az élménygyűjtők társadalmában szocializálódik, amely azt várja a testtől, hogy minden élvezetből hozza ki a maximumot anélkül, hogy elvesztené romlatlan egészségét és paradicsomi üdeségét. Föl kell áldoznia az idejét, hogy keressen annyi pénzt, amennyivel már bekapcsolódhat a fogyasztásba, de a túl sok munka miatt képtelen élvezni az anyagi függetlenséget, ezért pánikszerűen távozik, majd pillanatok alatt elszegényedik, és kezdődik minden elölről. Ebben a világban érzi otthon magát, ez pusztul el a 2023-as háborúban.
2006-ban születik egyetlen lánya, Zuzanna, aki harminckét éves korában már férfiúi közreműködés nélkül hozza világra a család történetét lezáró utódot, az "elfuserált Megváltót", aki a krisztusi korba érve, 2071-ben beszéli el ezt a történetet a nagyszüleiről, az anyjáról és önmagáról. Ebből az időben igen távoli végpontból látjuk az eseményeket, ettől van olyan különös aurájuk a XXI. század elején készült horvátországi fényképeknek, a muzeális ritkasággá vált, lejátszhatatlan CD-knek, az áruházi szórólapoknak vagy Európa autóatlaszának.

Krzysztof Varga nagy sikert aratott Magyarországon a Turulpörkölt című könyvével. E regényében alig mozdul ki szülővárosából, Varsóból, a saját világát írja le hasonlóan nemes melankóliával, mély iróniával és nagy stiláris fegyelemmel.

Világhíres zeneszerzők sorozat: Frédéric Chopin

Kossuth, 2011

Fordította: Iványi Franciska

A 20 kötetes sorozatban a klasszikus zene géniuszainak életútjával, gondolkodásával, alkotói stílusával ismerkedhetünk meg. Sok színes történet, érdekesség, gazdagon illusztrálva. A CD-ken ismert műveik hallhatók a neves londoni Royal Filharmonikusok előadásában.

A CD-melléklet tartalma:
Frédéric Chopin zongoraművek

1. h-moll scherzo op.20 (10:04)
2. cisz-moll polonéz op.26 no.1 (9:10)
3. Desz-dúr „Perc” keringő op.64 no.1 (1:48)
4. cisz-moll keringő op.64 no.2 (3:45)
5. a-moll mazurka op.59 (4:36)
6. f-moll fantázia op.49 (13:18)
7. cisz-moll noktürn, op.27 no.1 (5:14)
8. Desz-dúr noktürn op.27 no.2 (6:40)
9. Asz-dúr „hősi” polonéz op.53 (6:59)
Közreműködik: Ronan O’Hora

2010

Paweł Buksalewicz: Igazgyöngyök - aforizmák

Kráter Műhely, 2010

Fordította: Halper Dávid

Ízelítő a kiadó honlapján

A csend visszhangjai - lengyel költők a XX. és XXI. század fordulóján

Magánkiadás, 2010

Fordította: Cséby Géza

A könyv 44, a XX. és XXI. század fordulóján alkotott és alkotó lengyel költő 126 versét tartalmazza.

'Cséby Géza munkásságának ismerői előtt emlékezetes a 2004-ben kiadott, Az égbolt hajfonatai című munka, mely a 20. század elejétől az 1970- es évekig tartó időszak lengyel lírájából adott ízelítőt, a legnevesebb költőkön keresztül. A csend visszhangjai címmel most megjelent kötet szerves folytatás, de új megközelítéssel idézi meg a századforduló éveinek költészetét egészen napjainkig...

A kötetben szerepel Karol Wojtyla, II. János Pál pápa, az író munkásságát jól jellemző, keresztény filozófiai tükröződésű 3 verssel. Az antológia címét adó, A csend visszhangjai megfogalmazással Cséby Géza szimbolikus visszacsatolást fejez ki az ugyancsak filozofikus, Az égbolt hajfonatai címmel megjelent korábbi munkájához, azzal való folyamatosságot is érzékeltet. Most arra utal, hogy a költők csendben alkotnak, de a verseiknek visszhangjaik vannak."

(részlet Horányi Árpád Zalai Hírlapban megjelent ismertetőjéből)

Bővebb információ és ízelítő a versekből

Wiesława Czapińska: Az irodalmi Európa mágikus városai

Gondolat, 2010

Fordította: Csisztay Gizella

A kitűnő lengyel írónő könyve az útelírás, az esszé és az irodalomtörténet határterületén mozog. Czapinska sorra felkereste azokat a „varázsvárosokat”, ahol az európai irodalom néhány legnagyobb alkotója és alkotása született: A Mester és Margarita Moszkváját, Moravia Rómáját, Kafka Prágáját, azt a Bécset, amely Musil, Kokoschka és Mahler városa volt, vagy épp Molnár Ferenc Budapestjét. Útja egyben időutazás is, hiszen amikor Colette nyomát követi Párizsban, vagy a már történelemmé süllyedt Lengyel Népköztársaságot éleszti fel, hogy megtalálja Tadeusz Konwicki műveinek belső-külső színtereit, akkor a múltat látja, olykor némi nosztalgiába játszó ártatlansággal. „Élni annyi, mint utazni” – ez a szerző krédója, és vallja azt is, hogy nagy prózai műveket is csak akkor lehet megérteni, ha az ember alaposan megismeri a helyet és időt, ahol és amikor születtek.

Tovább a kiadó honlapjára

JACEK DEHNEL: LALA

Kalligram, 2010

Fordította: Keresztes Gáspár

A Lala című regény egy nemesi család sorsát bemutató nosztalgikus történet, melynek elbeszélője a nemzetség legidősebb tagja, aki szórakoztató anekdoták és rövid elbeszélések formájában meséli unokájának a család történetét.

A főszereplő Lala – Helena Bieniecka - sorsán keresztül, mintegy az ő szemszögéből rajzolódik ki Lengyelország története az októberi forradalomtól kezdve napjainkig. Az több idősíkon mozgó történet aktivizálja a befogadót, aki ezáltal mind nagyobb lelkesedéssel vesz részt az összekuszált rokoni kapcsolatok szövevényes fonalának, valamint a szereplők magával ragadó sorsának felgombolyításában.

Bővebben: www.kalligram.com

Fiatal lengyel dráma

Kalligram, 2010
Válogatta és fordította: Pászt Patrícia

A Fiatal lengyel dráma című antológia tíz új, 2000 után íródott lengyel színpadi művet tartalmaz, szerzői jórészt fiatalok, a mai húszas-harmincas korosztály képviselői. Nevük nemrég még hazájukban is ismeretlenül csengett, mára azonban sűrűn játszott szerzőkké, a lengyel irodalmi, színházi élet meghatározó szereplőivé váltak. Válogatásunk címe mindemellett nem csupán az alkotók életkori sajátosságaira utal; egy új drámaíró-generáció bemutatásán túl a lengyel dráma általános kondíciójának frissességét és megújulási képességét kívántuk szemléltetni, az utóbbi tíz év sikerdarabjainak tükrében.

Bővebben: www.kalligram.com

Gian Franco Svidercoschi: Karol története : az ember, aki pápa lett

Mandorla-Ház, 2010

Fordította: Simonné Kajsza Krisztina

Könyvünk Karol Wojtyla életének pápává választása előtti, lengyelországi éveiről szól. Azt az embert mutatja be, akiből később a sokak által szeretve tisztelt II. János lett. A könyv legnagyobb része egy lengyel fiatalemberről szól, aki a történelmi viharok megpróbáltatásai okán csakis a papi hivatást választhatja. Látva Lengyelország pusztulását a II. világháborúban, a krakkói a gettóban élő emberek nyomorúságát, elveszítve személyes jó barátait – lelkiismerete nem engedi számára más utat választani, mint Isten és az emberek szolgálatát. De mivel kivételes tehetség és személyiség volt, környezete hamar kiemelte. És Karol Wojtyla huszonhat évesen elindult Rómába…

A könyvet egy Vatikánvárosban élő és dolgozó újságíró írta, aki személyes ismeretségben volt Őszentségével. Történelmi hűséggel írja le a világháború eseményeit – különösen megrázó képet fest a korabeli Lengyelországról.

A regény mindvégig két, egymástól néha alig elkülöníthető szálon halad: az egyik a történelmi események dokumentarista taglalása, a másik pedig Karol Wojtyla életútja. Születésétől kísérhetjük nyomon sorsát egészen pápává választásáig. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy kiadványunk nem II. Jánosról szól, hanem arról az emberről, akiből később hite, tudása és tehetsége révén a katolikus egyház feje válhatott.

A mű alapján készült Giacomo Battiato Magyarországon is bemutatott nagysikerű életrajzi filmje (Karol - Az ember, aki pápa lett, Karol 2. - A pápa, aki ember maradt).

Tovább a kiadó honlapjára

ZBIGNIEW HERBERT: BARBÁR A KERTBEN

Kalligram, 2010

Fordította: Gimes Romána, Keresztes Gáspár, Pályi András, Pályi Sándor Márk

Elsősorban költő volt Zbigniew Herbert, vagy esszéíró? Már maga a kérdés is blaszfémikus, hisz a XX. századi lengyel líra óriásáról van szó, akinek elfogadottsága és ismertsége, még nemzedékének legkiválóbbjaihoz mérve is, nem mindennapi” – írja Pályi András az utószóban a jelen kötet kapcsán, amely a hetvenes években nálunk is értelmiségi bestsellerként forgatott Barbár a kertben mellett bepillantást enged a költő gazdag esszéírói hagyatékába. Hisz a posztumusz napvilágot látott esszékötetek nem egyszerűen szerves részét képezik az életműnek, de mondhatni, ezekben rejlik az „ismeretlen Herbert” szíve. Egyfajta szemérmes konfesszionális attitűd jellemzi írásait, amelyek így sajátos ars poeticává válnak: az európai kultúrtörténet egykori, mára nemegyszer feledésbe merült ösvényeit járva, a megidézett, letűnt világ által mintegy önmagát vallja be.

 

Bővebben: www.kalligram.com

Marek Krajewski: Halál Breslauban

Magvető, 2010

Fordította: Hermann Péter

,,Rituális bűnténysorozat a nácik árnyékában"
A mai Lengyelország egyik legsikeresebb könyvét tartja kezében az olvasó: Marek Krajewski krimije iránt akkora volt az érdeklődés, hogy az író sorozatot kezdett alkotni belőle, jelenleg a hatodik kötetnél tart. Reméljük, a magyar olvasók is megszeretik ezt a harmincas években játszódó történetet, melyben egy kegyetlen kettős gyilkosság miatt felbolydul az alapvetően békés város, Breslau nyugalma (mai nevén Wrocław, magyarul Boroszló). Miközben a rendkívül intelligens, ám meglehetősen karrierista Mock felügyelő a gyilkos nyomába ered, nemcsak a város elitjének és bűnözőcsoportjainak életét és viselt dolgait ismerhetjük meg, hanem a szemünk előtt zajlik le az a brutális hatalomváltás, amely a náci Németországban következett be a ,,hosszú kések éjszakája" után. A kíméletlen hatalmi játszmák közepette előbb-utóbb mindenkiről kiderül, hogy van mitől félnie.

Tovább a kiadó honlapjára

 

Tomasz Lem: Földközeli kalandok

Typotex, 2010

Fordította: Jakab Valéria

Stanisław Lem gyermekét, Tomaszt fizikusnak szánta, a Stanford-i Egyetemre küldte. Tomasz   sikeresen letette vizsgáit, majd író és műfordító lett Lengyelországban. A család börleszkbe illő történetein, a világhírű apa hóbortos szokásain a mindenkori szocializmus abszurditásán jókat derülhetünk.

Stanisław Lem a science fiction műfaj egyik legnagyobb alakja volt, az irányzat megújítója és klasszikusa egy személyben. Tudományos-fantasztikus írásai tették világhírűvé, a hazai olvasók elsősorban erről az oldaláról ismerhetik. Jelen kötet egyrészt tovább árnyalja, másrészt új nézőpontból is megmutatja az eddig megismert Stanislaw Lem-képet.

A kötet szerzője, Tomasz Lem, az író kései gyermeke. Írásai elsősorban Stanisław Lemről, az apáról szólnak, és a 70-es, 80-as évek Lengyelországáról, amelyben a Lem-család élt.  A kötetben elmesélt szatirikus történetek felidézik a korántsem felhőtlen évtizedeket, a lengyelországi kommunizmus nyomasztó légkörét. A világhírű apa portréját, markáns, hóbortos karakterét a végtelennek tűnő családi történetek, anekdoták színes füzére  domborítja ki. Megismerhetjük azt a rendkívüli asszonyt is, aki az író árnyékában élte le életét, s a történetekben felbukkanó alakok személyében a korabeli lengyel kultúra más jeles képviselőit is. Annak ellenére, hogy Stanisław Lem tudományos pályára szánta fiát, e kötet azt bizonyítja, hogy az alma nem esett messze a fájától.

"A könyv szerint egyébként kiállhatatlan ember lehetett ez a Stanisław Lem. Önfejű, makacs, nyakas, szeszélyes. Milyen lehet azzal együtt élni, aki képtelen gátat vetni a lakásán átözönlő dilettánsoknak, őrült feltalálóknak, miközben az őt kérdező újságírót hiúságában durván rendre utasítja? Aki képtelen dolgokra szórja el pénzét, s összevásárol mindent, amit meglát?"

Tovább a kiadó honlapjára

Lengyel regék és mondák

Móra, 2010

Válogatta, összeállította, az előszót és a jegyzeteket írta: Jerzy Snopek

Az ősi lengyel törzsekről és a középkori lengyel uralkodóházakról szóló történelmi regék és mondák mellett betyár- és ördögtörténetek, legendák és népi hiedelmek is helyet kaptak a középkori krónikákból, újabb gyűjtésekből és feldolgozásokból válogatott gyűjteményben. A barlangok mélyén alvó, ébredésre váró lovagok históriája a lengyel függetlenség elvesztésének korát idézi, a Szent Adalbert vagy Szent Szaniszló vértanúságáról szóló történetek pedig az európai kereszténység kezdeteihez kapcsolódnak. A szelíd magyar királylány, Kinga vagy a jóságos Hedvig királyné alakját megelevenítő mondák líraiságukkal hatnak, a lengyel föld hegyeinek, tavainak eredetéről festői szépségű elbeszélések maradtak fönn. A szláv néphagyomány igen sajátos színezetű ördögtörténetei és az ördöggel cimboráló Twardowszki mester alakja sem maradhat ki a lengyel folklór bemutatásának e szűk keresztmetszetéből.

Tovább a kiadó honlapjára

LISZT FERENC: CHOPIN

Gondolat, 2010

Fordította: Wass Ottília

Liszt közvetlenül Chopin halálát követően döntött a könyv megírása mellett, ily módon állítva emléket barátjának. A Liszt által francia nyelven papírra vetett kötetnyi írást először a francia La France Musicale magazin közölte le részletekben 1851-ben. Könyv formájában először 1852-ben adták ki francia nyelven.

Az első magyar nyelvű kiadás, amelyet Wass Ottilia fordított franciából, 1873-ban jelent meg. A második, és egyben utolsó magyar kiadás 1926-ban látott napvilágot a „Kultúra Könyvkiadó és Nyomda Rt.” gondozásában, azóta csak a könyv egyes részletei jelentek meg 1959-ben a „Liszt Ferenc válogatott írásai” c. könyvben. Emiatt Liszt Chopin Élete című könyvét Magyarországon csak kevesen ismerik, s a művet antikváriumokban is nehéz fellelni. A Gondolat kiadó jóvoltából majd száz év után újra a könyvesboltok polcaira kerül a különleges kordokumentum.

Bővebben: www.gondolatkiado.hu

Krystyna Łubczyk - Grzegorz Łubczyk: Pamiȩć : polscy uchodźcy na Węgrzech 1939-1946 = Emlékezés II : lengyel menekültek Magyarországon, 1939-1946

Oficyna Wydawnicza Rytm, 2010

Fordította: Józsa Péter, Szenyán Erzsébet

Ez az egyedülálló, reprezentatív album sok száz – a legmodernebb technikai eszközök segítségével kiváló minőségben bemutatott - fekete-fehér fotó és dokumentum segítségével varázsolja elénk a 2. világháborúnak azt a hat esztendejét, amely két nép barátságának és az emberiség egyik legnemesebb hagyományának, a keresztény erkölcsi értékeknek kivételes és megrendítő bizonysága volt. Magyarország 1939. szeptember 1-től megnyitotta határait a német és szovjet csapatok által legázolt és háromfelé osztott Lengyelországból menekülni kényszerülő lengyel és lengyel zsidó népesség előtt, és az anyagi áldozatvállalástól sem riadva vissza lehetőséget teremtett a több, mint százezer ember – köztük sok gyermek - túlélésére. Krystyna és Grzegorz Lubczyk munkája élményszerű közelségbe hozza a lengyel és a magyar utókor számára ezeknek az éveknek a történelmi és emberi drámáit, veszélyekkel teli, de mindig a remény felé forduló hétköznapjait. Lengyel és magyar nyelven, fordította Szenyán Erzsébet és Józsa Péter.

Tovább a kiadó honlapjára

JÓZEF MACKIEWICZ: Út a semmibe

Attraktor, 2010

Fordította: Pálfalvi Lajos

Józef Mackiewicz Út a semmibe című könyve az 1940-1941 között, bolsevik megszállás alatt álló Vilno lakosainak hányattatott sorsát mutatja be, akik az őket ért tragikus események hatására szembekerülnek a diktatúrával, és a bolsevik terrorral.

Az Út a semmibe című kötet a Kontra, A kommunista provokáció diadala, A kereszt árnyékában című magyarul is megjelent művek után Józef Mackiewicz negyedik, magyar fordításban megjelent könyve.

Bővebben:www.attraktor.hu

Adam Mickiewicz: Pan Tadeus vagy : nemesi történet 1811-12-ből tizenkét verses könyvben

Fapadoskönyv.hu, 2010 (e-könyv)

Fordította: Rónay György

A XIX. századi lengyel irodalom klasszikus remekét, a „lengyel Iliász”-t, Mickiewicz emigrációban írta. Távol hazájától tehát, s távol az 1830-as tragikus felkeléstől, melynek leverése mélységesen kétségbe ejti. Ekkor, a gyász, a fájdalom napjaiban érik meg benne a gondolat, hogy megírja a lengyelek nagy nemzeti eposzát, megörökítse a régi szép idők mindennapjait, mindazt, ami már visszahozhatatlan: mert az a világ, melyben az ifjú Tadeus bűbájos szerelmi históriája zajlik, immár az emlékezetben él csupán. Gyermekkorának nosztalgikus fényében ragyognak a szülőföld tájai, a háborítatlan ősvadonok, a csendet kürtszóval fölverő medvevadászat, a kisnemesi falvak sajátos embertípusai, a lakomák, az összecsapások, szablyák suhanása, mordályok füstje, szerelem és hazaszeretet kitörései – a nemzeti viseletek, a jellemek, melyek egyképp viselik magukon az európai romantika s a lengyel-litván vonások jegyeit. Eposzt írt Mickiewicz? Verses regényt? A kettő keverékéből csinált valami újat? Egy bizonyos: tapintható gyönyörűséggel és szerethető iróniába mártott tollal ábrázol, minden során, minden leírásán, legyen az bozótos erdőé, nemesi udvarházé, felejthetetlen naplementéké, táncoké, „eposzi harcoké”: mindenen ott érezni a megjelenítés örömét, művészi gyönyörűségét. Az örömet és élvezetet, aminek talán fő része van benne, hogy valóban sikerült remekművet alkotnia, mely elsősorban abban homéroszi, hogy végtelenül természetes.
A Pan Tadeus-t, mely Sebők Éva fordításában 1957-ben először jelent meg magyarul, most Rónay György fordításában adjuk közre.

Tovább a kiadó honlapjára

Mitrovits Miklós: A remény hónapjai... - a lengyel Szolidaritás és a szovjet politika, 1980-1981

Napvilág (közreadja: Politikatörténeti Intézet), 2010

1980 nyarán Lengyelországra figyelt a világ. A munkások, az értelmiségiek, a parasztok és a diákok összefogva, együtt léptek fel az államszocialista rendszer egyeduralkodó pártjával szemben és létrehozták a Szolidaritás Független Önkormányzó Szakszervezetet. Hamarosan kiderült, sem a lengyel, sem a szovjet hadsereg nem verte le a kezdeményezést, hanem példátlan módon társadalmi szerződés aláírására került sor Gdańskban a munkások és a kormány között.

A Szolidaritás igazi társadalmi mozgalommá nőtte ki magát és tizenhat hónapon keresztül létező alternatívát mutatott a korábbi állami, politikai és gazdasági berendezkedéssel szemben. A fiatal szerző alapos vizsgálata hozzásegíti az olvasót a közelmúlt és a ma Lengyelországának jobb megértéséhez.

Tovább a kiadó honlapjára

Sławomir Mrożek: Abszurd történetek

Kossuth - Mojzer, 2010 (hangoskönyv)

Fordította: Fejér Irén et al.

Mrożeknek már korai – és nemzetközi hírnevét megalapozó – novellásköteteire is a szatírikus hangvétel volt jellemző. A hangoskönyvünkbe válogatott félszáz írásában is torzító tükröt állít elénk, a helyzetek fejtetőre állításával mutatja meg ezek fonákját. Karinthy, Hrabal és Örkény nem ritkán fekete humorának szelleme bujkál a sorok között.Az Abszurd történeteket előadja: Mácsai Pál.

Tovább a kiadó honlapjára

Pászt Patrícia: Mai lengyel drámairodalom

Kalligram, 2010

A monográfia többek között arra keresi a választ, melyek voltak az ezredforduló lengyel drámairodalmának meghatározó törekvései és jellemzői, milyen új kihívásoknak kellett megfelelniük az alkotóknak a gazdasági és esztétikai modellváltás időszakában. A könyv célja az 1990 és 2005 között tevékenykedő – és hazánkban többnyire nem ismert – kortárs lengyel alkotók életművének és alkotásainak bemutatása, valamint az ebben az időszakban megjelent új lengyel drámák ismertetése, elemzése.

Bővebben: www.kalligram.com

Władysław Stanisław Reymont: a vámpír

K.U.K., 2010

Fordította: Pálfalvi Lajos

Szeánszok, láthatatlan erők és titkok, démoni erejű szerelmi szenvedély. Egy férfi küzdelme önmaga elvesztése ellen, a boldogság elnyeréséért. A regény legérdekesebb részletei Londonban játszódnak, amolyan "stokeri" módon.
Itt bolyong hipnotikus álomban, élő halottként Zenon, aki két nő - a démoni Daisy és az angyali Betsy - között őrlődik. Kicsoda valójában Daisy, ez a démoni nő? Láthatatlan hatalmak játékszere, aki egy fantasztikus orgián a sátánnak áldozza magát? Ellenállhatatlan erotikus vonzereje csak a gonosz csábításának eszköze? Daisy mellett megjelenik még egy végzet asszonya és vámpírjelölt, Ada, de végül Zenon mégis Daisy prédája lesz.
Izgalmas, szórakoztató és elgondolkodtató olvasmány a Nobel-díjas író regénye, a divatos műfaj klasszikusa.

SŁAWOMIR SHUTY: BOMLÁS

Napkút, 2010
Fordította: Józsa Árpád

Brutális és kemény, csípős humorral tarkított próza az álszentségről, a cinizmusról, a frusztrációról, a megvetésről, az elidegenítésről és a magányról. A lengyel szerző e művében a mai kor világának több nyelvét is ötvözi: a marketinges „újbeszédet”, az irodai „small-talks”-ot, az internetes szlenget, a reklámszlogenekét, az utca és a bulvársajtó szabad, valamint a „siker” üres nyelvét, illetve a társadalom perifériájára szorultak gátlástalan és kétségbeesett gagyogását.

Sławomir Shuty Zwał (Bomlás) című modern regénye 2004-ben jelent meg a W.A.B. „archipelagi”-sorozat kiadásában. Az 1973-ban született író ezzel a művével lett közismert hazája szélesebb olvasóközönsége előtt; több elismerésben is részesült, többek között a népszerű Polityka című hetilap Paszport irodalmi díját is elnyerte. A Zwał gyorsan közkedvelt olvasmány lett, leginkább a fiatalok körében, s így a szerző sajátos stílusa már nem csak az ún. under­ground kultúra jellegzetessége maradt, hanem a lengyel lázadó fiatal irodalom egyik különleges elemévé vált. A regény naplószerű jegyzetek formájában leírt történései egy multinacionális bank ügyfélszolgálatánál dolgozó fiatalember sorsát tárják elénk. Erős, szenvedélyes monológot olvashatunk, amely a multicégek és a mai ember szokásmódjai ellen emel szót, illetve a megaláztatás és tárgyiasság világát veti meg.

Teljes művészeti és prózai munkásságát is beleértve Shuty ezzel a könyvével vált igazán a fogyasztói társadalom, illetve a mai gazdasági-politikai helyzet ellenszónokává, a „rendszer” ellen lázadók ikonjává.

Bővebben:www.napkut.hu

 

 

Konrad Sutarski: Az én Katyńom - Mój Katyń

Püski, 2010

Fordította: Szenyán Erzsébet; a verseket fordította: Csoóri Sándor

Magyar és lengyel nyelvű kiadás. Ma már sokkal többet tudunk a katyńi ügyről, mint közvetlenül Lengyelország teljes függetlenségének visszaszerzése után – 1989-ben –, amikor erről a megrázó témáról az első anyagot közöltem a magyar sajtóban. Azóta, különösen Lengyelországban, egy sor újabb kegyetlen tény került napvilágra részben a Szovjetunió, majd az Orosz Föderáció hivatalos szerveinek közlésében.

Tovább a kiadó honlapjára

Tapolcai László: Lengyelország történeti és mitikus kezdetei: a tér alakulása

ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, 2010

„Tapolcai László könyve ambiciózus vállalkozás: a középkori Lengyelországnak, „mint eszmei-területi egységnek” a kialakulásáról kíván újszerű képet festeni, támaszkodva a lengyel történettudomány e téren kialakított álláspontjaira, ugyanakkor a források gondos elemzésével és a nemzetközi szakirodalom, a mitológiát vizsgáló valláselmélet meglátásainak a felhasználásával számos ponton vitába száll ezekkel az álláspontokkal és az elemzések nyomán egy eredeti összképet kínál…

A krónikákban és az irodalmi művekben fellelhető mítoszok történeti elemzése logikus rendben, jó stílusban van megírva, értékes megfigyelések sorával gazdagítja a lengyel történeti mítoszok ismeretét…”

Klaniczay Gábor

Władysław Tatarkiewicz: A boldogságról

Kossuth, 2010

Fordította: Bánki Dezső

Az emberi boldogság már az ókor óta foglalkoztatja a gondolkodókat, de talán egyetlenegy sincs, amely a maga teljességében vizsgálná. Ez a könyv részletesen taglalja a boldogság négy fogalmát és változatait, forrásait és tényezőit, pozitív és negatív szabályait, az élvezeteket, a szenvedéseket, az apró örömöket, a lelki egészséget. Kiderül, hogy az emberek nem is törekednek annyira a boldogságra, mint hiszik magukról, vagy akkor jutnak hozzá a leggyorsabban, amikor a legkevésbé gondolnak rá.

Tovább a kiadó honlapjára

Krzysztof Varga: turulpörkölt

Európa, 2010

Fordította: Hermann Péter

Krzysztof Varga (1968) Varsóban élő lengyel író, két kisregénye már magyarul is olvasható (Tequila, Fejlődésregény, 2008). Két regény között tett néhány hasznos budapesti kitérőt, ezek eredménye a Turulpörkölt, amely hamarosan több országban is módosíthatja a Magyarországról kialakult képet.

A műben van bőven terepszemle, a kis számú turisztikai célponttól távoli helyekről készült beszámoló, nem hiányzik belőle Kazincbarcika és az Ormánság sem. Krzysztof Varga hosszú hónapok alatt tökéletesen ráhangolódott az itteni élet ritmusára, átlátja a mai társadalmi folyamatokat, bizonyos eseményeknek olyan közeli szemtanúja volt, hogy még a könnygázból is jutott neki. Tudja, mi van a kirakatban és mi porosodik a pincében.

Az elmélyült turulmadár-számláláshoz persze személyes motiváció is kellett. Enélkül nem tudta volna újra felfedezni azt a világot, amelyet apja, Varga Béla gyerekkorában megismertetett vele, nem tudta volna újra megtanulni azt a nyelvet, amelyben már gyerekkorában is elég jól eligazodott. E személyes érintettség miatt a nézőpont mintha egyszerre lenne külső és belső, mintha a színes látszatvilág mögötti folyamatokat gyakran belülről magyarázná olvasóinak. A jóindulatú kívülálló talán nem is akar a maszk mögé pillantani. Krzysztof Varga ennél sokkal mélyebbre lát: egészen az abszurd magyar történelmi tudat káoszáig.

Tovább a kiadó oldalára

Michał Witkowski: kéjpart

Magvető, 2010

Fordította: Keresztes Gáspár

Michał Witkowski könyve utazás egy többszörösen ismeretlen, letűnt világba: széles panorámában mutatja be a társadalom perifériáján élő homoszexuálisok illegális életét a lengyel kommunizmus évtizedeiben és a rendszerváltás után, ami sokaknak - többek között nekik sem - azt hozta, amiben annak idején reménykedtek. Hősei nem az emancipációért küzdő középosztálybeli, rendezett életű melegek, hanem a szegény, női szerepeket majmoló nyanyusok, akik éjjelente közparkokban és illemhelyeken hajszolják a kielégülést és vágyaik netovábbját: a primitív, férfias, félrészeg lumpot, a heteroszexuális munkásembert, aki "egyszerű, mint a rugós kés", és az éjszaka mélyén sok mindenre kapható, amit nappal talán magának sem vallana be.

Tovább a kiadó honlapjára

2009

Banánköztársaság : a 80-as évek lengyel expresszív művészete / the Banana Republic : polish expression of the 1980's

MODEM Modern Debreceni Nonprofit Kft., 2009

"A festmények, rajzok, fotók és filmek a legfontosabb művészeti csoportok munkásságát mutatják be – a lengyel kommunista elnyomás idején létező világnak azt a szegmensét, amelyre maga a hatalom egyébként azokban az években elnézően tekintett. Az új expresszionisták tagjainak tevékenységét az állam ugyanis inkább fiatalos hóbortnak tartotta, mintsem a rendszerre veszélyesnek. Hogy mennyire tévedtek, azt megmutatta az idő.   Az új expresszivitás a politikai diktatúrával való szembehelyezkedésből és a társadalmi tehetetlenségből táplálkozott, egyúttal pedig aktív kritikája volt az érzelem- és ideológiamentes, akadémikusan semmilyen művészetnek. Képviselői szívesen nyúltak személyes, időnként kifejezetten intim témákhoz, miközben kockázatos, a hatalomnak nem tetsző politikai nézeteket hangoztattak, és az emberhez méltó élet szükségét hirdették. Így építettek konkrét alternatívát a hivatalos művészeti szcénával szemben." A kötetet a kiállítás kurátora, Jolanta Ciesielka szerkesztette.

Tovább a kiállítás oldalára

Helen Davies: Kezdők lengyel nyelvkönyve

Holnap, 2001, 2007, 2009

Átdolgozta: Palkó Katalin

A világhírű USBORNE Kiadó színes, szórakoztató képekkel illusztrált szótárai azzal a céllal készültek, hogy megkönnyítsék és kellemes időtöltéssé tegyék a nyelvtanulást. Mindegyikben több mint kétezer, amindennapi életben gyakran használt szó és kifejezés található. A szavakat egy-egy téma köré csoportosítottuk (A cslád, A test, Ház és lakás, Öltözködés, Élelmiszerek, Bevásárlás, Autóval, Nyaralás, Sport stb.), a mulatságos képek, jelenetek szinte sugallják a szavak értelmét. A könyv végén a legfontosabb tudnivalókat összegző néhány oldal következik A nyelvtanról dióhéjban címmel. Befejezésül pedig szójegyzék található. Ebben a magyar ábécé rendjét követve azokat a szavakat, kifejezéseket és mondatokat adjuk közre, amelyek a könyv illusztrált oldalain előfordulnak.

Tovább a kiadó honlapjára

 

Dialog czarno na białym - grafika polska i węgierska, 1918-1939; Párbeszéd fekete-fehérben. Lengyel és magyar grafika 1918-1939

Muzeum Narodowe w Warszawie - Magyar Nemzeti Galéria, 2009

A tízes és húszas években kibontakozó lengyel és magyar avantgárd csoportok egy egész Európát behálózó kulturális mozgalom részét képezték. A húszas évektől ezzel párhuzamosan Magyarországon és Lengyelországban is a történelmi változások az avantgárdétól eltérő művészi megoldásokat hívtak elő. A jövő helyett a múlt és a jelen, a formai újítás helyett a hagyomány került előtérbe. A magyar művészeket a világháború, a forradalmak és a területi veszteségek traumái késztették saját utak keresésére. A lengyeleknek viszont régi vágya teljesült 1918-ban, mikor három részre szakított országuk ismét egyesült. Az új állam megalapítása adott lendületet a jelen művészi értelmezésének. Az 1930-as években mindkét országban jelentkeztek a saját nemzeti kérdéseken kívül a modern civilizációra jellemző általános válságtünetek, amelyek kritikus hangvételű vagy apokaliptikus látomásokat ábrázoló művekben csapódtak le.

Tovább a kiállítás oldalára

Jan Dobraczyński: a szent kard

Szent István Társulat, 2009

Fordította: Pályi András

A neves lengyel író regénye a születő kereszténység korába kalauzolja az olvasót. Hőse Pál apostol aki a Római Birodalom keleti végeiről útnak indulva eljuttatja Krisztus Evangéliumát a mediterrán világ szinte minden szögletébe. Tetteiről az Apostolok Cselekedetei számol be, s ez a színes leírás már önmagában is alkalmas rá, hogy egy regény alapjául szolgáljon: fogság, menekülés, üldözés, hajótörés, a császári Róma csillogása, a provinciák nyomorgó népe... A szerző azonban mindezt kiegészíti a világtörténelem és a képzelete diktálta eseményekkel, s így egy fordulatokban gazdag kalandregényt ad az olvasó kezébe. Vajon miért gyűlöli Pált és a keresztényeket Tigellinus, a császár mindenható minisztere? Mit remél a Szent kard megszerzésétől? Milyen beszélgetés hangozhatott el az Apostol és Néró császár között, aki önmagát tekintette az eljövendő megváltónak, s ezért kezdetben rokonszenvezett a keresztényekkel? S míg Krisztus követői üldözést szenvednek, hogyan lehetséges, hogy üldözők, kémek, árulók szívét végül mégis rabul ejti a keresztre feszített Úr, aki szeretetével átölelte az egész világot?

Tovább a kiadó honlapjára

"...Egyenesen szembenézni a sorssal..." : : Magyar írók Zbigniew Herbertről

Szerkesztette: Kiss Gy. Csaba és Simonyi Zoltán

Széphalom Könyvműhely, 2009

Zbigniew Herbert (1924-1998) a 20. század lengyel és európai irodalmának kiemelkedő alakja. Lírája és élete fontos szálakkal kötődött a kortárs magyar irodalom jeles személyiségeihez, költőkhöz, műfordítókhoz. Kötetünkben törekedtünk egybegyűjteni a közelmúlt és jelen magyar költőinek, íróinak, gondolkodóinak Zbigniew Herbert életműve által ihletett írásait.

Tovább a kiadó honlapjára

Jerzy Grotowski: Színház és rituálé - szövegek, 1965-1969

Kalligram, 2009 (2. kiadás)

Fordította: Pályi András

Grotowski színházát, annak ellenére, hogy a wroclawi Teatr Laboratorium sosem jutott el Magyarországra, a hatvanas évek óta legendák övezik. A róla szóló legjelentősebb magyar nyelvű tanulmányok e – színháztörténetileg is eseménynek számító – kötet gondozója és fordítója, Pályi András tollából kerültek ki. Valamennyi hiteles Grotowski-szöveg – eltekintve egy-két folyóirat-publikációtól –, eddig nem jelentek meg magyarul, aminek elsősorban szerzői jogi okai voltak., ponbtosabban az, hogy Grotowski élete utolsó évtizedében nem engedélyezte tanulmányainak idegen nyelvű megjelentetését. A Kalligram Kiadó az 1999-ben elhunyt szerzőtől néhány héttel halála  előtt szerezte meg a kiadás jogát erre a kötetre, amely 1990-ben jelent meg Wroclawban, s amely tartalmát tekintve kitűnően megfelel a célnak: a meglévő hiány pótlásának. 
A kötet törzsanyaga tartalmazza a hatvanas évek legfontosabb Grotowski-anyagait, a függelékként közölt anyagok viszont eligazítanak a „színház utáni“ Grotowski útját illetően: Konstanty Puzyna, Zbigniew Osinski, Tadeusz Burzynski elemzései mellett egy kései Grotowski-szöveg („Performer“) is olvasható benne.

Tovább a kiadó honlapjára

zbigniew herbert: fortinbras gyászéneke - válogatott versek

Kalligram, 2009

Fordította: Csordás Gábor, Gimes Romána, Körner Gábor, Tőzsér Árpád

„Igazán nem kellett hozzá sziklaszilárd jellem / egy cseppnyi merészség az persze nem ártott / alapjában véve mégis ízlés kérdése volt / Igen az ízlésé / mely azt diktálja távozz húzd fel az orrod és gúnyosan sziszegj / ha porba hull is miatta tested felbecsülhetetlen oszlopfője / a fejed.” Az ízlés hatalma című vers záró sorai akár Zbigniew Herbert életének mottója lehetnének. Azzal a kiegészítéssel, hogy – szerénység ide vagy oda – nagyon is »sziklaszilárd jellem« volt ő egy olyan korban, amelyben látszólag minden ellene szólt az efféle felesleges fakszniknak... A lengyel költészet világhírű klasszikusának verseiből most először készült átfogó válogatás magyar nyelven.

Tovább a kiadó honlapjára

Honfitársak nyomában: lengyel menekültek sírjai magyarországi temetőkben, a II. világháború időszakából, 1939-1945 / Sladami rodaków : groby polskich uchodzców wojennych na wegierskich cmentarzach, 1939-1945

Bem József Magyarországi Lengyel Kulturális Egyesület, 2009

A magyar föld sok ezer lengyel hamvait őrzi. A lengyel sírok országszerte szétszórtan találhatók és valójában senki sem képes mindet összeszámolni. Úgy véljük, nincs olyan temető Magyarországon, ahol ne találnánk lengyel neveket a hantokon. A sírok legtöbbje a II. világháború időszakában keletkezett.

Paweł Huelle: utolsó vacsora

Európa, 2009

Fordította: Körner Gábor

Paweł Huelle (1957) legújabb regénye gyökeresen különbözik a Gdańsk múltját nosztalgikusan felidéző szerző eddigi írásaitól. Bár a több helyszínen, több idősíkon játszódó Utolsó vacsora legfontosabb helyszíne ezúttal is az író tengerparti szülővárosa, a cselekmény javarészt a nem túl távoli jövőben játszódik.

Amely jövő persze a jelen tendenciáinak szatirikus kivetítése: a városban a templomok mellett mecsetek épültek, az egyik főútvonalat Kaczyński fivérek sugárútnak nevezik, a városlakók életét pedig éjjel-nappali italboltok elleni bombamerényletek bénítják, amelyek hátterében egyesek az iszlamistákat, mások a saját magáról elnevezett bormárkával piacra lépő, befolyásos Monsignore tisztelendőt gyanítják.

De a jelenhez kapcsolja a regényt a cselekmény középpontjában álló, készülő festmény, az Utolsó vacsora is, amelynek modelljei – a regény főszereplői – az esti nagy, közös fotózásra igyekeznek a felbolydult városban. Nemrégiben csakugyan készült egy ilyen kép: Maciej Świeszewski, a gdański Szépművészeti Akadémia professzora 1995 és 2005 között festette nyolc méter hosszú Utolsó vacsorá-ját. A Szent János-templomban látható kép kezdettől komoly támadások kereszttüzében állt. A regényben többször is megvetéssel emlegetett „avantgardista” kritika giccsnek kiáltotta ki a festményt, amelynek apostolait a festő barátairól, a gdański elit képviselőiről – köztük a szerzőről, Huelléről – mintázta.

Az író egyfelől bemutatja, hogyan készülhetnek kisszerű korokban is a régi mesterek műveihez mérhető alkotások, hogyan örökíti meg a festmény a korát, és hogyan szembesíti önmagával. De a modellek párhuzamos életrajzai mellett Huelle más korok és helyszínek (a XIX. század eleji Jeruzsálem, a XV. századi Bizánc, a jugoszláv háború utáni Szarajevó) bekapcsolásával jelzi: szándékai sokkal távolabbra mutatnak annál, mint hogy csupán torz tükröt tartson a mai lengyel társadalom vagy saját generációja elé. Egyetemesebb kérdések izgatják: milyen szerepet játszhat a mai kor emberének életében a metafizika, a vallás? Hogyan születik a mítosz? Lehet-e ma is a metafizika közvetítője a művészet?

Tovább a kiadó honlapjára

Kapronczay Károly: Lengyel menekültek Magyarországon, 1939-1945

Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2009

"Értekezésemben igyekeztem... teljes áttekintést adni a második világháború alatt magyar földre menekült lengyelek - és más nemzet fiai - sorsának alakulásáról, a változó magyar kormányok velük szemben tanúsított magatartásáról, a bánásmódról, valamint a menekültek "belső életéről"... A polgári és a katonai menekültek sorsát együtt tárgyaltam, nem elkülönítve egymástól..., mint azt a korabeli nemzetközi egyezmények tették. Lényegesnek tartottam ezt..., hiszen a Teleki-kormány - betartva az 1936. évi XXX. törvényt - végső soron a menekültügyet szociális kérdésnek is tekintette. így megadta mindazokat a lehetőségeket (iskolaügy, oktatás, kultúra, egészségügy stb.), amelyek elviselhetőbbé tették az emigrációt, és ez más földön "bujdosókat" is idevezetett. A törvény szigora szerint mind a katonai, mind a polgári menekülteknek szorosabb körülmények között, erősen ellenőrzött feltételeknek megfelelően kellett volna élni, amint az például Romániában is történt. Az emigráció szomorú dolog, aki azon könnyíteni akar, az méltó a történelem elismerésére és emlékének megörökítésére. Éppen ezért kívántam a számos pozitív vonást mutató magyarországi menekültügyet értekezésemben minél gazdagabban megrajzolni és a korábbiaknál is teljesebben feltárni.

kovács istván: A barátság anatómiája (második könyv)

Széphalom Könyvműhely, 2009

A 2008-ban megjelent 1. Könyv folytatásaként és ahhoz hasonlóan a magyar-lengyel kulturális kapcsolatok krónikája ez a kötet, amely a 19. század végétől követi nyomon a két nemzet sokrétű együttműködését a történeti kapcsolatok párhuzamában. Fontos fejezetei a 2. világháború véres-végzetes eseményeivel, így Lengyelország 70 évvel ezelőtt, 1939. szeptemberében történt lerohanásával, Németország és a Szovjetúnió közötti felosztásával, a lengyel hadsereg hősi ellenállásával, a tízezernél több lengyel tiszt katyni kivégzésének tragédiájával, a Magyarország által befogadott lengyel katonai és civil menekültek életével is bőségesen foglalkozik új, az évfordulóra megjelenő kötetében a szerző.

Lagzi István: "A magyar - román zöld határon át kísértünk sok lengyelt" - "a lengyel hadsereg fővezére, Rydz-Śmigły marsall Magyarországon van". a német megszállók által üldözött lengyel menekültek Romániába menekítése Szeged - Makó környékén 1944 tavaszán

Móra Ferenc Múzeum - Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 2009

A XX. századi magyar történelem második világháborús esztendeinek – 1939–1945 – egyik soha nem feledhető és emlékezést/emlékeztetést kívánó eseménytörténete a Magyarországra érkező lengyel katonai és polgári menekültekkel kapcsolatos össznemzeti együttérzés és támogatás. A német-lengyel, majd a szovjet-lengyel háború következtében lengyel polgári és katonai személyek tízezrei menekültek el hazájukból, nem kívánván a megszállók uralma alatt élni. A „hivatalos Lengyelország” vezetőinek többsége az országukkal szövetségesi viszonyban lévő – de a katonai segítségnyújtástól elzárkózó – Román Királyságba menekült, ahol internálás lett szinte kivétel nélkül a sorsuk, hogy majd később a többségük legális és illegális úton elhagyhatta Romániát. Ugyanezen idő alatt Magyarországra is lengyelek tízezrei érkeztek, hiszen Magyarország állásfoglalása már a háború kitörése előtt egyértelművé tette: az ország semmiféle, a lengyelek számára hátrányos megoldásban nem vesz részt és nem is támogatja a támadókká. A Magyarországra érkező lengyelek, katonák és civilek egyaránt a magyar társadalom egészének a szimpátiáját és támogatását elnyerték. A nemzetközi jog előírásai szerinti elbánásban részesültek a befogadottak és nem kevesek számára tették lehetővé a lengyel állammal szövetségesi viszonyban lévő Nagy-Britanniába, Franciaországba, illetve ezen hatalmak „mandátum területeire” való távozást. Magyarországon nemcsak a segítségükre létrejött magyar társadalmi, emberbaráti szervezetek működtek, de a „hivatalos Lengyelország” követsége, megalakuló lengyel szervezetek is működhettek.

Lengyel-magyar, Magyar-lengyel kisszótár

Kossuth, 2002, 2009.

Összállította: Hargitai György; a lengyel szóanyagot fordította: Ráduly Zsuzsanna

"Kisszótárunk mintegy 10 000 olyan alapvető magyar szót tartalmaz, amelyekkel gyakran találkozhatunk a mindennapokban; ezek a szavak lehetővé teszik, hogy legalább nagy vonalakban nyomon követhessük a sajtót, tájékozódhassunk a legalapvetőbb elméleti és gyakorlati kifejezések sokaságában. Nem vállalkozhattunk átfogó, minden területre kiterjedő szógyűjtésre, de megkíséreltük, hogy a köznapi társalgásban, az érdeklődő tájékozódásban segítségére lehessünk a nyelvtanulóknak. A szótár végén, a lengyel-magyar rész után helyeztük el a mindennapok kommunikációjában leggyakrabban használt kifejezéseket."

Grzegorz Łubczyk: Három nemzet elfeledett hőse - Henryk Sławik

Széphalom Könyvműhely, 2009

Fordította: Szenyán Erzsébet

HENRYK SŁAWIK, Szilézia szülötte, a II. világháború alatt az emigrációban működő Lengyel Kormány nevében kiemelkedően képviselte a Magyarországra menekült lengyelek tízezreit. Akkor sem hagyta őket cserben, amikor 1944 márciusában Magyarországot megszállták a németek, jóllehet svájci vízumot kapott feleségével és kislányával együtt, hogy idejében elmenekülhessen. Ez a rendkívüli jellemmel bíró Ember – a Yad Vashem szerint – több mint ötezer lengyel zsidó életét mentette meg, s ezzel a „Világ Igazai” között az egyik legnagyobb lett. Akkor sem habozott, amikor életét áldozta a menekültügyek hivatalos magyar felelőséért, barátjáért, id. Antall Józsefért.

Tovább a kiadó honlapjára

 

józef mackiewicz: a kereszt árnyékában

Attraktor, 2009

Fordította: Pálfalvi Lajos

Az egyik legismertebb lengyel emigráns író életműsorozatának harmadik kötete. A szerző az első vatikáni zsinatot elemzi – a megszokottól igencsak eltérő módon. Értelmezésében a vatikáni politika a kommunista ideológia és politikai terjeszkedés elől hátrált meg, s a "békepolitika" az ellenkezőjébe, a kapitulálás politikájába fordult. A lengyel politikai szamizdat irodalom kultikus könyve most végre magyarul is olvasható.

D. Molnár István: Kálvinista csepp a katolikus tengerben - a lengyelországi reformátusok és kultúrájuk

Balassi, 2009

A mű témája a lengyelországi reformátusok mint egykori és jelenlegi vallási kisebbség és részben ma is etnikai kisebbség múltja és jelene, valamint a hozzá szorosan kapcsolódó szellemi kultúra – szépirodalom, képzőművészet, zene és oktatás – története. A munka tudományos igényű, ám szerzője ugyanakkor az igényes népszerűsítést is feladatának tekinti. Jelentős terjedelemben foglalkozik a lengyelföldi reformátusságot ábrázoló, azt kifejező lengyel szépirodalommal Az utolsó fejezet a magyar- és lengyelországi kálvinisták kapcsolatairól, valamint a két állambeli református szellemiség összehasonlításáról szól. A könyv remélhetőleg modelljét is adja annak a Kelet-Közép-Európában gyakori folyamatnak, amelyben nagy létszámú közösség néhány évszázad alatt kis, de életképes közösséggé zsugorodik, amely szellemi téren egyre erősödik.

Tovább a kiadó honlapjára

Aleksander Nawrocki: A Balaton melletti Szent György-hegyen

Magánkiadás, 2009

Fordította: Cséby Géza, Kovács István, Zsille Gábor

"Létünk hétköznapi befejezése miatt, Kisasszony, / minden nemes kezdeményezés örök szépségre ítéltetett, / és jelenleg is, felülmúlva Téged és engem, / kezdettől tart a dolgok elnevezése / egy másik nyelven" - hangzanak a Rilke utolsó beszélgetése a költészettel című, a lengyel költő válogatott verseit tartalmazó kötet utolsó versének záró sorai. Aleksander Nawrocki, a kortárs lengyel líra kimagasló alakja, nem mellesleg a magyar költészet értő tolmácsa, ennek a varázserővel bíró nyelvnek a megteremtésére tesz kísérletet: "A tücskök rózsává változtatják / a naplementét, / nevedben pedig ott rekedt - csak most / vettem észre - / a sziklák egy darabja" - olvasható a gyűjtemény címadó versében. A valóságos táj és az élmény a költészet szublimáló ereje révén belső tájjá, a szépség különleges energiákat felszabadító birodalmává alakul Nawrocki lírai hangvételű, de élőbeszédszerű, monologizáló szabad verseiben. Az élményszerű, intellektuális líra kedvelőinek érdemes ajánlani a négy évtized terméséből összeválogatott, értékes verseskönyvet.

"Ott északon..." - magyarok a lengyel szeptemberről

Széphalom Könyvműhely, 2009

Szerkesztette: Kiss Gy. Csaba, közreműködött: Mitrovits Miklós

A kötet Lengyelország 1939 szeptemberében történt, a II. világháború nyitányát jelentő német, majd orosz és szlovák megszállásának és felosztásának magyar visszhangját mutatja be. Az írásokat válogatta Kiss Gy. Csaba.

Allen Paul: Katyń - a sztálini vérengzés és a lengyel feltámadás ígérete

Mérték, 2009

Fordította: Erdeős Zsuzsanna

Katyn: A sztálini vérengzés és a lengyel feltámadás ígérete mesterien szövi egybe Lengyelország második világháború alatti "makrotörténelmét" a huszadik század megpróbáltatásai által elsodort családok sorsának "mikrotörténelmével". Manapság Katyn története Kelet-Európán kívül alig ismert, ám amikor a brutálisan meggyilkolt lengyel tisztek ezreinek holttesteit 1943-ban megtalálták, a hír csaknem lebénította a nyugati Szövetségeseket, és soha többé be nem gyógyuló törést okozott. A katyni felfedezést követő vita a legitim lengyel kormány elsorvadásához és csaknem fél évszázados szovjetek diktálta önkényuralomhoz vezetett. A könyv olyan családok életét beszéli el, akiknek családfőit a szovjetek kivégezték. Kettőjüket Szibériába deportálták, ahol nagy nehezen sikerült csak életben maradniuk. A harmadik család Krakkóban, a német Protektorátus uralma alatt maradt. A szerző megrázó elbeszélést sző a szörnyű eseményeket átélt túlélőkkel folytatott beszélgetésekből.

Stefania Seniow: Néha fordítva

Barnaföldi Gábor Archívum, 2009

Fordította: Asztalos András

Stefania Kolowratnik-Seniow a II. világháború előtti Kelet-Lengyelországban található Lwów városában született. Itt járt középiskolába, amikor a Szovjetunió a Ribbentrop-Molotov paktum alapján 1939-ben megtámadta Lengyelországot, és annak Lwówot is magába foglaló területeit Szovjet-Ukrajnához csatolta. 1941-ben érettségizett, néhány héttel Hitler Szovjetunió ellen intézett támadása előtt. A német megszállást hamis papírokkal vészelte át. A háború befejezése után a svájci Nachkriegshilfe keretében a bázeli, majd a genfi orvostudományi egyetemen tanult ösztöndíjasként és szerzett orvosi diplomát. Több nyelven kiválóan beszél. 1950-ben tért haza, és a varsói belgyógyászati klinikán helyezkedett el. Az ötvenes években tagja volt a Koreában dolgozó lengyel orvos csoportnak. 1956-ban a Lengyel Vöröskereszt megbízottjaként kulcsszerepet játszott a Magyarországra érkező lengyel segélyszállítmányok, főleg vér-, gyógyszer- és élelmiszer-adományok szétosztásában.
Tevékenységét elsősorban Komáromban és Budapesten végezte. Határozott fellépésének, tekintélyt parancsoló egyéniségének köszönhető, hogy a határt ellenőrző orosz egységek parancsnoka, hosszas alkudozást követően beengedte Magyarország területére Krakkó város több tehervagonnyi küldeményét, továbbá, hogy a szóban forgó konvojt kísérő, fiatal krakkói munkásokból és diákokból álló csoport tagjai a szállítmányt a Lengyel Vöröskereszt tehergépkocsijain elkísérhették Budapestre. Az 1956-os Intézet gondozásában megjelent „Az 1956-os Magyar Forradalom Lengyel Dokumentumai” című könyvében Tischler János történész részletesen foglalkozik Stefania Seniow magyarországi tevékenységével.
Andrzej Bratkowski 1956 őszén személyesen kísérte el a krakkói munkások és egyetemisták segélyeiből összeállított szállítmányt Budapestre. Ekkor ismerte meg a Lengyel Vöröskereszt magyar-csehszlovák határon ténykedő megbízottját. A magyar olvasó bizonyára egyetért Stefania Seniow most magyarul is megjelent visszaemlékezéseinek előszavában megfogalmazott véleményével, amely szerint: „A magyar nyelvű kiadás, ha csak kis mértékben is, talán közelebb hozza ennek a mély humanizmustól áthatott, színes személynek az alakját Magyar Testvéreimhez, akiknek apái oly sokat köszönhettek neki, s aki előtt ma legalábbis illik fejet hajtani. A lengyel-magyar testvériség javára kifejtett szolgálatai felbecsülhetetlenek.”

Barbara  Smoleńska-Zielińska : Fryderyk Chopin élete és zenéje

Európa, 2009

Fordította: Mihályi Zsuzsa

1837-ben Párizsban két nagy virtuóz, Liszt és Thalberg mindenkit felvillanyozó, nagy visszhangot keltő rivalizálása kapcsán Heinrich Heine Thalberget találta nagyobb művésznek, de hozzátette: „Egy ember létezik csupán, akit magasabbra helyeznék náluk, éspedig Chopin.”

Európa fővárosában egy lengyel muzsikus a legnagyobb szenzáció…
Barbara Smoleńska-Zielińska klasszikusan élvezetes életrajzi kötete közvetlen közelről mutatja be ezt az érzékeny, szellemes, elegáns, zseniális művészt, a párizsi szalonok díszét, aki akár író vagy színész is lehetett volna, olyan sokoldalú tehetséget árult el gyerekkorában. A mű dokumentumokra támaszkodik, bőségesen idéz levelekből, korabeli beszámolókból, kritikákból, s mindvégig finom arányérzékkel tálalja tényanyagát, taglalja Chopin magánéleti, közéleti és művészi sorsát, politikai elkötelezettségét.

Bővebben: www.europakiado.hu

andrzej stasiuk: kilenc

Magvető, 2009

Fordította: Körner Gábor

"Hamsun, Sartre, Genet és Kafka ízeit véltem felfedezni Stasiuk könyörtelenül pontos, mégis drámai erejű prózájában. A Kilencnek minden jel szerint a kortárs regényirodalom kimagasló alkotásai között a helye. Egy gyökértelen, nyugtalan kelet-európai nemzedék portréja ez, meg egy városé, amely beletörődött, hogy a posztkommunizmus nem egészen az, aminek hirdetik" - írta Irvine Welsh a The New York Times Book Reviewban Stasiuk regényéről. A nálunk főleg egyéni hangvételű esszékönyveiről (Az én Európám, Hogyan lettem író, Dukla, Útban Babadagba) ismert lengyel szerző regénye pár évvel a rendszerváltás után játszódik: emberi sorsok véletlenszerűen ütköző biliárdgolyókként találkoznak az átalakulóban lévő Varsóban, egy adósságát visszafizetni próbáló kisvállalkozó krimielemeket sem nélkülöző történetével a középpontban. De Stasiuk esszéihez hasonlóan a Kilenc főszereplője is az idő, ez a "láthatatlan anyag", amelynek árjával a hősök sikertelenül próbálnak szembeúszni.

Tovább a kiadó honlapjára

Konrad Sutarski - Domonkos László; Kemény András fotóival - Megőrzésre átvéve : barangolás a lengyel Szepesben és Árvában

Unicus, 2009

Fordította: Szenyán Erzsébet

Ugyan ismert, de gyakran elfeledett tény, hogy a trianoni békeszerződés eredményeként a régi Magyarország egy kicsiny szeglete (Árva és Szepes megye északi része, 14-14 településsel) Lengyelországhoz került. A területen évszázadok óta a dél-lengyel dialektust beszélő gorálok éltek, akik a történelmi Magyarország felbomlásakor kinyilvánították, hogy nem Csehszlovákiához, hanem az újjászülető Lengyelországhoz akarnak tartozni. A szerzőpáros 2008-ban barangolta be a Tátra északi lábainál elterülő, a magyarok által alig ismert festői vidéket, hogy felkutassák és rögzítsék a magyar időket idéző tárgyi emlékeket, valamint az ott élőkkel beszélgetve idézzék fel a magyar múltnak a közösség történelmi emlékezetében fennmaradt nyomait. A kötet első felében a régió történetének rövid összefoglalása után Konrad Sutarski mesél a helyiekkel való találkozásokról, majd Domonkos László számol be az utazás keltette impressziókról. A többek között a szepességi Nedec várát és az árvai Jablonkát is felkereső utazók esszéisztikus, szociografikus írásait Kemény András épületeket, tájakat, embereket, elmosódó feliratokat megörökítő lírai képei kísérik. A nagy méretű, fekete-fehér és színes fotókkal illusztrált reprezentatív kötetet térképvázlatok, lengyel nyelvű összefoglaló és irodalomjegyzék teszi teljessé.

 

Mariusz Szczygieł: gottland

Európa, 2009

Fordította: Mihályi Zsuzsa

Mariusz Szczygieł (1966) Varsóban él, a Gazeta Wyborcza riportrovatát vezeti, hat évig futott a lengyel tévében a talk-show-ja – ám szellemi hazája Prága, e város rejtelmeit kutatva vált észrevétlenül szépíróvá. Gondosan kiválasztott hősei ügyében olyan alapos nyomozást folytatott, hogy felfedezéseire Moszkvától Spanyolországig nagyon sokan felfigyeltek.

A cím Karel Gott Prága környéki múzeumára utal, de a bejárat fölött olvasható Gottland felirat egy olyan kísérteties tartomány metaforája lesz, amelyet a cseh kultúra ikonjai népesítenek be, akik megpróbálják túlélni az elmúlt hetven-nyolcvan év cseh történelmét (a legradikálisabb gyógymódot a cipőgyáros Bata ajánlotta, aki az egész országot Patagóniába akarta telepíteni a nácizmus elől). Feltűnik Lída Baarová, a nagy színésznő, az UFA, a náci Hollywood egykori sztárja, akiért Goebbels még a karrierjét is hajlandó lett volna föláldozni. Megismerhetjük a prágai Sztálin-szobor és az alkotó történetét, aki a világ legnagyobb Sztálin-emlékművét tervezte, de öngyilkos lett, mielőtt leleplezték a művét. Különös metamorfózisokat láthatunk: egy háború előtti író sírokból előmászó szörnyekről írja ponyvaregényeit, néhány évvel később viszont már a békés építőmunkát megzavaró ellenségekről ír új néven, új személyiségként.

Közép-Európában mindmáig rendíthetetlen a plebejus-biedermeier prágai idill idegenforgalmi sztereotípiája, amely teljes összhangban áll a csehek történelmi szerepéről alkotott képpel. A bukott forradalmak, szabadságharcok örökösei azt látják, hogy a csehek kevéssé romantikus, de a folytonosság fenntartását jobban szolgáló túlélési stratégiát dolgoztak ki. E mű mindkét sztereotípiát lerombolja: cseh idill helyett cseh horrort kapunk, és arra is rá kell döbbennünk, hogy a Monarchia végóráiban bevált švejki magatartás nem nyújt semmiféle védelmet a nácizmus és a kommunizmus ellen. A Gottland bővelkedik a rendíthetetlen szellemi ellenállás és a leggyalázatosabb behódolás, árulás példáiban. Ahhoz a nem túl szívderítő tanulsághoz vezet, hogy igazából a csehek sem úsztak meg semmit.

Tovább a kiadó honlapjára

Piotr Sztompka: Vizuális szociológia - a fényképezés mint kutatási módszer

Gondolat - PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 2009

Fordította: Éles Márta

A Vizuális szociológia a szociológia e területének első és máig legjobb feldolgozása. Piotr Sztompka a krakkói Jagelló Egyetem professzora, 2002-ben a Nemzetközi Szociológiai Társaság elnökévé választották. Kötetében áttekintést nyújt a fotográfia alkalmazásáról a szociológiai kutatásban. A fényképezésben a szociológia hagyományos módszereinek kiegészítését látja. A fotót fontos empirikus és módszertani eszköznek tekinti, foglalkozik a társadalomkutatásban alkalmazott fényképek lélektani és etikai problematikájával. Összefoglalja e viszonylag fiatal tudományterület történetét, felidézve a szociálantropológia és a néprajz területén szerzett korai tapasztalatokat is. A kötetet a szerző saját fotói illusztrálják.

Krzysztof Varga: Turulpörkölt

Európa, 2009

Fordította: Hermann Péter

Krzysztof Varga (1968) Varsóban élő lengyel író, két kisregénye már magyarul is olvasható (Tequila, Fejlődésregény, 2008). Két regény között tett néhány hasznos budapesti kitérőt, ezek eredménye a Turulpörkölt, amely hamarosan több országban is módosíthatja a Magyarországról kialakult képet.

A műben van bőven terepszemle, a kis számú turisztikai célponttól távoli helyekről készült beszámoló, nem hiányzik belőle Kazincbarcika és az Ormánság sem. Krzysztof Varga hosszú hónapok alatt tökéletesen ráhangolódott az itteni élet ritmusára, átlátja a mai társadalmi folyamatokat, bizonyos eseményeknek olyan közeli szemtanúja volt, hogy még a könnygázból is jutott neki. Tudja, mi van a kirakatban és mi porosodik a pincében.

Bővebben: www.europakiado.hu

2008

Janusz Banczerowski, Bárkányi Zoltánné, Reiman Judit: Lengyel társalgási zsebkönyv

Tinta, 2008 (Híd szótárak 3.)

A Lengyel társalgási zsebkönyv bevezetőjében a szerzők röviden ismertetik a lengyel nyelv legfontosabb nyelvtani szabályait. Felvázolják a lengyel hangok és szavak helyes kiejtéséhez szükséges alapvető hangtani ismereteket. 

Az évtizedes hiányt pótló könyv 17 nagy témakörbe rendezve magyarul és lengyelül tartalmazza a mindennapi beszédhelyzetekben előforduló jellegzetes mondatokat, gyakori beszédfordulatokat. 

A szálláskeresés, a vásárlás, az étkezés, a szórakozás és az időjárás témaköre mellett a könyvben megtalálhatók többek között az internettel és az elektronikus fizetéssel kapcsolatos modern szófordulatok, mondatok. 

Egy-egy témakör áttekintését, szókincsének feldolgozását megkönnyítik a párbeszédes részek végén elhelyezkedő szószedetek, így szótárként is használható a zsebkönyv. 

A szerzők a lengyel filológia elismert szakemberei, a társalgási zsebkönyv összeállítása során felhasználták több évtizedes oktatói tapasztalataikat. 

A Lengyel társalgási zsebkönyvet turistáknak és nyelvtanulóknak egyaránt ajánljuk. Hasznos segítség a kezdő nyelvtanulók mellett a haladóknak is, mivel a lengyel nyelv új elemei sem hiányoznak belőle. Sikerrel forgathatják nyelvi elsősegélyként mindazok, akik a gazdag lengyel kultúra és a csodás természeti kincsek miatt rövidebb-hosszabb időre felkeresik Lengyelországot.

Tovább a kiadó honlapjára

Roman Chojnacki: Íratlan versek

Napkút, 2008

Fordította: Zsille Gábor

Roman Chojnacki költő, irodalomkritikus 1954-ben született egy lengyelországi kisvárosban, Lesznóban. Harmincnégy évesen politikai okokból Kanadába emigrált, azóta ott él és alkot. Kötetünk, melyben ötven költeménye található, munkássága legjavát nyújtja, első ízben állítva őt a magyar olvasók elé.

Köszönöm neked utca te hittel teli gyerek
hogy megnyílsz előttem
ahogy mindenki előtt ki megáll a kedvedért

Köszönöm neked otthon
hogy olyan messze vagy

Köszönöm neked homályos völgy
hogy kúszhatom feléd

(Elalvás előtti ima)

Tovább a kiadó honlapjára

Norman Davies: A varsói felkelés - "a '44-es varsói csata"

Európa, 2008

Fordította: Molnár György

Norman Davies brit történész a második világháború egyik legkevésbé ismert tragédiáját írja meg. A náci Németország elsőként Lengyelországot támadta meg, majd -- amikor a siker már bizonyossá vált -- a Szovjetunió is bekapcsolódott, és ezzel az agresszióval kezdetét vette a világméretű konfliktus.

Davies született angol, "szerelemből" tanult meg lengyelül, és életműve nem jelentéktelen részét a lengyel történelemnek szentelte. Furcsa "nyugati" tehát, de talán éppen azért tud hiteles képet alkotni Közép- és Kelet-Európa történelméről, mert távolabbról szemléli. Lengyelország az antifasiszta koalíció hűséges tagjaként élte meg pokoli szenvedéseit és veszteségeit, ám azokat egyaránt köszönhette a két totalitárius rendszernek: a német náciknak és a szovjet kommunistáknak. Olyan igazság ez, amellyel már Churchill és Roosevelt sem szívesen szembesült a Nagy Koalíció idején, s amelyet példás konszenzussal hallgatott agyon Kelet és Nyugat. Így történhetett meg, hogy még a művelt közvélemény tudatában is összecsúszik a varsói gettó 1943-as és Varsó 1944-es felkelése, hogy míg Auschwitzról kimerítő ismeretekkel rendelkezünk, Katyńról csak évtizedekkel később értesültünk, s elkövetői sokak szemében ma sem számítanak a nácikkal egy kategóriába tartozó gazembereknek.

Davies, a tájékozott kívülálló pozitivista módon a tényekre koncentrál: mi történt Lengyelországban és fővárosában a felkelés előtt, alatt és után. Az eseményeket mindig a nemzetközi kontextusba helyezve vizsgálja, s nemcsak a felkelés hadtörténetét beszéli el, hanem társadalom- és művelődéstörténetét is. Kiderül, hogy egy több tízmilliós népbe szervesen beépült sok százezres ellenállási mozgalom volt ez, nem pedig elszigetelt, jelentéktelen játszadozás a világégés valamelyik mellékhadszínterén, valamint hogy a Nyugat hogyan hagyta cserben hűséges lengyel szövetségeseit, akárcsak a vasfüggöny keleti oldalára került többi népet. A felkelés utóélete pedig kulcsot ad a "létező szocializmus" lengyelországi évtizedeinek, sőt némileg a lengyel rendszerváltásnak a megismeréséhez és megértéséhez is.

Tovább a kiadó honlapjára

witold gombrowicz: megszállottak

Kalligram, 2008

Fordította: Körner Gábor

Szerzőnk a Gombrowicz Witold művei sorozatunkban megjelenő regényt a második világháború előtt, álnéven írta, 1939-ben folytatásokban látott napvilágot egyszerre két napilapban. Az utolsó részek Lengyelország lerohanása után jelentek meg, amikor a szerző már útban volt jövőbeli otthona, Argentína felé. A halála után felfedezett és azóta az összes nagy európai nyelvre lefordított gótikus thriller azonban mégis szerves részévé vált az életműnek.

Tovább a kiadó honlapjára

Roman Ingarden: A felelősségről - ontikus fundamentumai

Logoterápia Alapítvány - Attraktor, 2008

Fordította: Bruncsák István

A lengyel kultúra modern klasszikusait bemutató sorozatunk kötete a Németországban és Lengyelországban egyaránt ismert és elismert filozófus rövid terjedelmű, de annál mélyrehatóbb írása az emberi felelősségről, filozófiai megalapozásáról, s ennek kapcsán a szerző antropológiai nézeteiről.

Bővebben a könyvről a Kultúra és Kritika portálon

Ryszard Kapuściński: Utazások Hérodotosszal

Széphalom Könyvműhely, 2008

Fordította: Szenyán Erzsébet

A nemrég elhunyt, nagy lengyel író könyve ismét a világ - legtöbb európai számára - ismeretlen tájaira viszi el olvasóit. De most nem egyedül utazik, útitársa és útikalauza az ókori görögség legendás történésze, a szintén fáradhatatlan vándor: Hérodotosz.

Tovább a kiadó honlapjára

Piotr Kłodkowski: A Kelet csodálatos zamata

Typotex, 2008

Fordította: Kertész Noémi

A Kelet csodálatos zamatát évszázadok óta fűszerek és legendák juttatják el a mi tájunkra, Európába. Gondoljunk csak a Szöktetés a szerájból vagy a Diótörő transzportált keletiességére!
Manapság a valóság megragadásában előbbre járunk, csak be kell fizetni egy turistaútra, a meglepetés kinek-kinek másképp jut ki.
Stílusa elegáns, könnyed, szellemes, olykor akár költői. Változatos, rövid írásokban kalauzolja az olvasót olyan helyekre, amelyeket honfitársai közül is sokan felkeresnek, ráadásul olyasmit mutat meg, ami mind valós, mind képzeletbeli keleti utazások során a hasznunkra válhat. Ez a kötet egy kis előkészület az útrakelőknek és pótlék az itthon maradóknak.

Piotr Kłodkowski Irántól Indiáig, Kínától Arábiáig, Kambodzsától Ceylonig keresztül-kasul bejárta a Kelet világát. Könyve nemcsak ismereteket és hangulatokat ad át, hanem sokszor kérdéseket tesz fel. Több írása olyan kérdésekkel zárul, amelyek az olvasót is újabb kérdésekre is sarkallhatják.Ír arról, hogy a nyugati mintára épült plázában egy kis mecset is húzódik, ahol a rituális mosdás helyét veszélyes vizeldének tekinteni, hogy a nyugati mintára trenírozott menedzser zug kutyahúsevő, hogy a bazár árusainak becsületessége is meglepő, hogy talán az Európából visszatérő keletiek is ugyanúgy sóvárognak Európa után, ahogy a Keletre visszavágyódó utazó teszi.
Ír arról, hogy milyen eszközökkel kényszeríti ki a kínai népesedéspolitika a tömeges "egykézést", ami végül is ahhoz vezet, hogy a városi családok zöme egyetlen, elkényeztetett királyfit nevel, aminek a társadalomszerkezet megváltozásán kívül az is következménye lehet, hogy a tradicionális és az iskolarendszer által még mindig szorgalmazott közösségi ethosz helyébe merőben új felfogás lép. Ír arról, hogy az iszlám világban nem csak arabok élnek, akik nem mindig örülnek, ha az arabokkal egy kalap alá veszik őket, és az arabok konfliktusait a muszlimok közös számlájára írják. Ír arról, hogy miért van az, hogy még a gyarmati örökséggel és a nyugati világgal legradikálisabban szembenálló államokban is átvesznek valamit a fehérek viseletéből: az egyenruha szabása mindenütt nyugati mintát követ.

Jó idegenvezetőre találunk a szerzőben!

Piotr Kłodkowski (1964–) lengyel orientalista, politológus, esszéista, maga is bejárta a Kelet országait. Kelet és Nyugat kapcsolatával, ázsiai kultúrákkal foglalkozó műveiért számos tudományos és irodalmi elismerésben részesült. A kötet írásai először a krakkói Znak folyóiratban jelentek meg.

Tovább a kiadó honlapjára

Julian Kornhauser: Otthon, álmok, gyermekkori játékok

Gondolat, 2008

Fordította: Csisztay Gizella

Julian Kornhauser lengyel költő, író, irodalomkritikus, a kortárs lengyel irodalom egyik izgalmas egyénisége.

kovács istván: "Egy a lengyel a magyarral" - a szabadságharc ismeretlen lengyel hősei. történelmi esszék

Magyar Napló, 2008

Kovács István (1945) költő, történész. Költőként az Elérhetetlen föld című antológiában (1969), történészként az Így élt Bem József című életrajzi esszével (1983) mutatkozott be. Az MTA Történettudományi Intézete főmunkatársa. Kutatási területe a XIX. és XX. század lengyelt történelme, illetve a reformkor és szabadságharc magyar-lengyel kapcsolatai. Ebben a kötetében ismeretlen lengyel hősöket kelt életre a szabadságharc idejéből. Közlegények, altisztek, főtisztek állnak elénk, s máris velük masírozunk történelmünk közismert színhelyein, s követjük őket túl a határon is "a nagyvilág magyar vándoraiként".

Kovács István: "Két örökéletű tölgy" - adalékok a magyar-lengyel barátság történetéhez

Szent György Kiadó, 2008

"Magyarország és Lengyelország két örökéletű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódtak és láthatatlanul egybefonódtak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele." Stanisław Worcell (1849)

Aleksander Krawczuk: Római császárnék

Lazi, 2008

Fordította: Dávid Csaba

Tudunk-e valamit Claudilláról, Orestináról vagy Lollia Paulináról? Netán Olympias, Charito esetleg Marina Severa alakjáról? Ezek az asszonyok mind római császárnék voltak, akár a sokat említett Messalina, Agrippina vagy Poppaea. Sok esetben említésre sokkal inkább méltóbbak, mint az utókor által unos-untalan emlegetett személyek.

Ez a könyv a Római császárok analógiájára bemutatja az összes császárfeleséget, Augustusétól kezdve Nagy Theodosiuséig, tehát a császárság, mint új államrendszer létrejöttétől egészen 395-ig, vagyis addig, amikor a birodalom véglegesen kettévált nyugati és keleti részre.

De kik voltak ezek a nők, honnan jöttek, miként éltek? Ki volt Faustina, a kevésbé ismert Antoninus Pius felesége? Vagy Sabina, a híres Hadrianus asszonya? Netán Fausta, Nagy Konstantin felesége, aki szinte megbújik férje árnyékában?

70 asszonyról ír Aleksander Krawczuk, ókortörténész, feldolgozva mindazt, amit tudni, vagy okkal vélelmezni lehet a római császárnékról. Az információk ókori történetíróktól, íróktól, költőktől, egyszóval a teljes fennmaradt irodalomból származnak, de a szerző a feliratos forrásokat, valamint a numizmatikai, azaz a pénzérméken fellelhető anyagokat is felhasználta, s a császárnék többnyire nehéz, sokszor tragikus sorsát érdekes, olvasmányos, ugyanakkor hiteles módon tárja elénk.

Tovább a kiadó honlapjára

Aleksander Krawczuk: Római császárok - a principátus és a válság kora (Kr. e. 44-Kr. u. 285)

Lazi, 2008

Fordította: Dávid Csaba

Julius Caesarral kezdődött. Ő ugyan nem volt császár, de az ő nevét vette fel minden további uralkodó, így lett a Caesar szóból előbb köznév – caesar –, majd megszülettek a különböző nyelvek cézárjai, így a császár szó is.

A könyv nem válogatás, hanem könnyed, olvasmányos formában dolgozza fel az összes római császár életrajzát, tevékenységét a principátustól a válság koráig, kezdve Julius Caesartól – a felíveléstől –, egészen a csúfos hanyatlásig, Carinus és Numerianus uralkodásáig, akiket szinte elfeledett a történelem.

A leghíresebb uralkodókon kívül – Augustus, Tiberius, Nero, Vespasianus vagy éppen Marcus Aurelius – a kisebb, vagy látszólag kisebb alakokról is sok érdekes dolgot és titkot tudhatunk meg, bepillanthatunk életükbe, politikájukba. Megismerkedünk Septimius Severus, Heliogabalus, a Gordianusok vagy a méltán híres, bár keveset emlegetett Aurelianus uralkodásával.

A szerző – Aleksander Krawczuk ókortörténész –, közérthetően meséli el azt, amiről tudjuk, hogy megtörtént, és azt, amiről csak feltételezéseink vannak. Mindezt pedig a legutóbbi évtizedek kutatási eredményeire, régészeti leleteire alapozva, a kor kulturális és gazdasági körülményeibe ágyazva.

Tovább a kiadó honlapjára

Józef Mackiewicz: kontra

Attraktor, 2008

Fordította: Pálfalvi Lajos

A szovjet propaganda a "honvédő háború" nevet adta a németek elleni utolsó háborúnak, s ezzel az 1812. évi hagyományokhoz kötődött. Ugyanakkor már 1943-ban majdnem elérte az egymilliót, a napóleoni nagy hadsereg létszámának a dupláját azoknak a szovjet állampolgároknak a száma, akik reguláris alakulatokban, fegyverrel harcoltak "szocialista hazájuk" ellen, nem pedig a védelmében. A következő évben, 1944-ben Vlaszov tábornok Orosz Felszabadító Hadseregét (ROA) is beleszámítva az összlétszám 1.200.000 és 1.600.000 fő között ingadozott. Ez igen sokat mondó tény: még akkor is ennyien harcoltak, amikor a németek már nem voltak sikeresek, előre lehetett látni Németország vereségét.

feliks netz: Dysharmonia caelestis

Pont, 2008

Fordította: Szenyán Erzsébet

Már maga a cím szöget üt a magyar olvasó fejébe és méltán: a címhez az ötletet nyilvánvalóan Esterházy Péter adta, kicsit más című könyvével. Mint Esterházy műve, javarészt családtörténet ez is, de nem egy arisztokrata, hanem egy katowicei polgárcsaládé, amelynek külön érdekessége, hogy "vegyes", vagyis az apa német, az anya meg lengyel. (...) Ez a kettsség még azok lelkében is ellentétes érzelmeket váltott ki, akik a háború alatt, vagy közvetlenül utána születtek. Netz "diszharmóniás" könyvének egyik emlékezetes jelenete a vasútállomáson játszódik, ahol az egyik peronon a sziléziai németek várnak kitelepítő vonatra, míg a másikon meg Ukrajnából áttelepített, "az anyámnál dallamosabb lengyelt beszélő" emberek várakoznak - többnyire ők fogják elfoglalni a távozó németek otthonait. A gyerek meg nem tudja, most igazából kivel rokonszenvezzen - írja a könyv utószavában Gömöri György.

Tovább a kiadó honlapjára

Włodzimierz Odojewski: Halhatatlan némák - katyni regény

Napkút, 2008

Fordította: Csisztay Gizella

Włodzimierz Odojewski a XX. századi lengyel prózaírók egyik legnagyobbika. 1930. június 14-én született Poznańban, szociológiát tanult a poznańi Adam Mickiewicz Egyetemen. 1947-ben költőként indult. 1948-tól újságíróként, majd 1956–59 között a „Nyugati újság” főszerkesztő-helyetteseként dolgozott Poznańban. 1960-tól a Varsói Rádió irodalmi rovatának szerkesztője. 1973-ban emigrált, és annak megszűnéséig a müncheni Szabad Európa Rádió lengyel adásainál – a kulturális rovatnál – dolgozott. Jelenleg Münchenben és Varsóban él. Magyarul 1966-ban jelent meg Menedéksziget című regénye Kerényi Grácia fordításában. Emigrálása előtt tizenkét regénye jelent meg Lengyelországban, majd Franciaországban és Nyugat-Németországban is számos. 1990 óta Varsóban pedig a Twój Styl kiadónál nyolc.
    Munkássága a magyar prózában Mészöly Miklóséhoz hasonlítható. Műveinek fő témája a háború és a szerelem. Kritikusai „Ukrajna bárdjának” is nevezik, mert műveinek színtere a határvidék (a Kresy, mely fogalommá vált a lengyel kultúrában), ahol együtt éltek lengyelek, ukránok és zsidók. Ukrajna, mint a XIX. századi lengyel romantikusoknál, nála is a nemzeti konfliktusok színtere. A háború mint a világvége víziója jelenik meg műveiben, melyből nincs újjászületés, mert a lengyel Ukrajnát, a határvidéket elpusztítja a történelem. Ugyanez a motívum szerepel az emigrációban megjelent regényeiben is. A katyni regény – számos önéletrajzi szála mellett – a lengyel történelem megdöbbentő tragédiájának állít emléket.

Tovább a kiadó honlapjára

Marcin Przewoźniak: A manók nagy enciklopédiája

Alexandra, 2008

Fordította: Nánay Fanni, Szakonyi Zsófia

Léteznek mutatóujj nagyságú felnőttforma kis lények, akik piros csúcsos sipkát és piros kabátot hordanak, és mindahányan szakállt viselnek. Igen, valóban: akár az ember markában is elférnének! Kik ők? Akad még valaki, aki ne találta volna ki? Nem hiszem! A Nagy manóenciklopédia a manók életéről szóló izgalmas leírások és igazi cáfolhatatlan tények tárháza. Bárki, aki kézbe veszi, megtudja, hogyan néznek ki a manók, honnan származnak, miért piros a sipkájuk, mivel töltik munkás hétköznapjaikat és szabadidejüket. Arról nem is beszélve, hogy a szellemes szövegnek és a vicces illusztrációknak köszönhetően az olvasó - legyen bár gyerek vagy felnőtt - a hasát foghatja a nevetéstől, amíg ismerkedik a világukkal. A Nagy manóenciklopédia segítségével páratlan, ugyanakkor mindenkinek ismerős világot fedezhettek fel - a manók varázslatos birodalmát!

Slavomir Rawicz: A hosszú menet - szökés a Gulágról

Park, 2002, 2008

Fordította: Lukács Laura

1941 áprilisában hat rab egy lengyel lovassági tiszt, Slavomir Rawicz vezetésével megszökött egy szibériai munkatáborból. Hóval, faggyal, hőséggel, éhséggel és szomjúsággal dacolva meneteltek kilenc hónapon keresztül Szibérián, Mongólián, a Góbi sivatagon és Tibet félelmetes hegyláncain át Indiába. Az 5000 kilométeres út végére mindössze négyen maradtak életben. Hihetetlen történet? Valóban az. Nem csoda, hogy a könyv egyes állításait már megjelenésekor, 1955-ben is erős kétségekkel fogadták.

A 2006-ban megnyílt szovjet archívumok iratai több ponton is megingatják Rawicz állításait: nincs például adat arról, hogy a könyvben szereplő tábor valaha is létezett volna. Hat szökevényről (két lengyel, egy lett, egy litván, egy amerikai, illetve egy jugoszláv) hazájukban semmit se tudnak; Indiában nincs nyoma annak, hogy Rawicz valaha is ott járt volna. Vajon a szerző szándékosan változtatott meg bizonyos tényeket, vagy csupán megcsalta az emlékezete? Netán fontosabb volt számára történetének szimbolikus ereje, mint a valóságtartalma? Soha nem fogjuk megtudni, Rawicz ugyanis 2004-ben elhunyt. Akárhogy legyen is, A hosszú menet a lehetetlennel dacoló emberi akaraterőnek állít megrázó emléket.

A könyv más borítóval korábban már megjelent a Veszélyes övezet sorozatban.

A könyvből 2010-ben készült film Peter Weir (Holt költők társasága, Truman Show) rendezésében. A főbb szerepekben olyan sztárokat láthatunk, mint Colin Farrell, Saoirse Ronan, Jim Sturgess és Ed Harris.

Tovább a kiadó honlapjára

andrzej szczeklik: koré, avagy az orvoslás lelke

Európa, 2008

Fordította: Pálfalvi Lajos

A középkor alkonya óta egyre gyorsabb ütemben távolodik a modernizálódó természettudomány a vallási-mitológiai gyökereit elveszítő művészetek világától. Már intézményesen is rég elkülönült a „humán" és a „reál", egyre ritkábban csodálkozhatunk rá olyan gondolkodókra, akik - mint Paracelsus vagy Goethe - a nagy egészet próbálják áttekinteni. Andrzej Szczeklik, a kiváló orvos, tudós és kutató a műveltség mindkét szférájáról beavatottként írhat. Mint a Katharszisz című könyvében, e műben is kapcsolatot teremt a legújabb tudományos felfedezések és a mitológiai őskezdetek között (még az antikvitásnál archaikusabb sámánizmus, a két világ határán álló Orpheusz is szóba kerül). De ezúttal az egyéniségéről és a korról, a nyolcvanas-kilencvenes évek Krakkójáról is megtudhatunk valamit, akárcsak a klinikáról, ahol olyan pácienseket is kezelt, mint Czeslaw Milosz vagy Slawomir Mrozek. „Micsoda szerencse, hogy még találkozhatunk olyan Szerzővel, aki Dantét olvas, megérti - és átérzi - a hajdani és az új költők nyugtalanságát, számos bölcsészeti olvasmányon van túl, ugyanakkor segít nekünk áttekinteni az orvostudomány legkorszerűbb elméletét, a teória bonyolult struktúráját. Micsoda élvezet olyan könyvet olvasni, amelyben az új biológia értő bemutatása olyan művész intuíciójával párosul, aki tudja, hogy a testi egészség, amire olyan nagy szükségünk van, úgy vágyunk r;í, egyesek pedig oly tragikusan meg vannak fosztva tőle, még nem minden, mert embernek lenni annyi, mint rákérdezni a holnapra, a lélekre, az élet értelmére, a végtelenre" - írja a könyvről a krakkói költő, Adam Zagajewski.

Krzysztof Varga: fejlődésregény; tequila

Poligráf, 2008

Fordította: Pálfalvi Lajos, Keresztes Gáspár

Krzysztof Varga 1968-ban született Varsóban, lengyel-magyar vegyes házasságban. Lengyel író, nem kétnyelvű mutáns, bár egészen távoli, kisgyermekkori emlékeket is őriz Zuglóról, és ma is gyakran jár erre. Jól beszél magyarul, eligazodik a múltban és a jelenben. A Fejlődésregény hőséhez hasonlóan mintha hazatérő és utazó lenne egy személyben, egyszerre látná kívülről és belülről is ezt a világot. De persze bármikor visszamehet abba a bohém és elit varsói szubkultúrába, ahol minden látszat ellenére gyilkos konkurenciaharc folyik. Mert nemcsak vegetálni, hanem győzni és veszíteni is lehet. Ehhez a tempóhoz pedig jobban illik a Tequila, mint a szódavízzel hígított fehérbor.

2007

stefan chwin: Arany pelikán

Kalligram, 2007

Fordította: Weber Kata

Nyár, hőség, a tanév vége. Jakub, a gdański egyetem oktatója felvételiztetni megy. A nyári szünet, a nyaralás, a pihenés elmúltával el is feledkezne erről a napról, ha az őszi tanévkezdetkor nem jutna a fülébe, hogy az egyik sikertelenül felvételiző lány, aki nála vizsgázott, elkeseredésében öngyilkosságot követett el.Jakubban gyanú támad, hogy a hőségben talán egyetlen végzetes tollvonással ő írta be rosszul a pontjait. Egy óriási lelki földcsuszamlás indul el benne –vajon ő a felelős a történtekért? Mindez azonban pokoljárásának csak a kezdete.Stefan Chwin gdański történetében a testépítő termek, szupermarketek, kéregető koldusok, gyorsétkezdék számunkra is ismerős világában, a mai kelet-európai díszletek között a mélységet megjáró hőssel együtt bolyonghatunk, miközben az író a pénz és a pénztelenség, a részvét és a közönyösség, a rasszista fölény és a kiüresedett irgalmasság közti választás kínos kérdéseit szegezi nekünk.

Tovább a kiadó honlapjára

Dávid Csaba: Város és költője

Argumentum, 2007

Krakkó története majdnem egyenlő a lengyel történelemmel. A város történetének számos fordulata és eseménye befolyásolta Stanislaw Wyspianski sokoldalú művészetét, a lengyelségről vallott felfogását is. A kor alakjai és eseményei könnyen érthetővé válnak, ha tudjuk, miféle büszkeségek és milyen tragédiák emlékét hordozták a résztvevők. Olvashatunk színházról és kávéházról, festészetről és házasságokról, templomról és építészetről, költészetről és a mindennapokról. Arról a világról, amely a költő-festő-szerkesztő-színházcsináló Stanislaw Wyspianskit nevelte és körülvette. Ha egy másik nép, egy oly kedvelt másik ország gondjai és értékei között tájékozódunk - azzal a magunk magyar kultúráját gazdagítjuk. Krakkó, a Város 2007-ben ünnepli alapításának 750. évét, és ugyancsak 2007-ben emlékezik meg Költője, Wyspianski halálának 100. évfordulójáról.

Tovább a kiadó honlapjára

Gall Névtelen: A lengyel fejedelmek avagy hercegek krónikája és tettei

Argumentum, 2007

Fordította: Bagi Dániel

A Gall Névtelen, azaz a szakirodalomban Gallus Anonymusként ismert középkori gesztaszerző egyike Kelet-Közép-Európa első történetíróinak. A Nyugat-Európából feltehetően 1095 után először Magyarországra, majd onnan Lengyelországba ment szerző, aki jelen tudásunk szerint bencés szerzetes volt, és Szent Egyed valamelyik nyugat-európai kolostorából érkezett a térségbe, művét 1113-1115/1116 között készítette el Krakkóban.

A három könyvben összesűrített történet az 1102-1138 között uralkodott III.Ferdeszájú Boleszló lengyel fejedelem megrendelésére készült, és ennek megfelelően az uralkodó születésétől mondja el történetét egészen 1113-ig, illetve egyfajta bevezetőként képet ad a lengyel történelem és a Piastdinasztia kezdeteiről is.

A mű nemcsak élvezetes olvasmány, remek irodalmi stílusban megírt történet, hanem egyben a kelet-közép-európai régió egyik első, egyetlen kéz által írt történeti összefoglalója is, amely a lengyelen kívül egyaránt fontos forrása a korabeli magyar, cseh és orosz történelemnek, szövegként pedig jól illeszkedik a keresztes hadjáratok nyomán Nyugat-Európában kialakuló új szellemű gesztairodalomba. Remélhető, hogy magyar nyelvű fordítása nemcsak érdekes olvasmányként szolgál majd, hanem hasznos eszköze lesz az egyetemi és főiskolai oktatásnak is.

Tovább a kiadó honlapjára

Paweł Huelle: Castorp

Európa, 2007

Fordította: Kertész Noémi

A Varázshegy szerint Hans Castorp négy féléven át a danzigi műegyetem hallgatója volt. Thomas Mann regényéből nem tudhatunk meg többet e két év eseményeiről. Paweł Huelle új regényének ez jelenti a kiindulópontját; újrateremti a századelő Danzigját, és egy régi vágású narrátor segítségével követi nyomon az ifjú Castorp viselt dolgait.

Bővebben: www.europakiado.hu

Huszadik századi lengyel novellák - lengyel dekameron

Noran, 2007

Fordította: Cservenits Jolán et al.

A kötet csaknem ötven kiváló lengyel író művét tartalmazza, közülük csak alig egy tucat neve, életműve ismert nálunk is. A Magyarországon is jól ismert szerzők többek között: W. GOMBROWICZ, J. ANDRZEJEWSKI, CZ. MILOSZ, J. IWASZKIEWICZ, T. RÓZEWICZ, T. BOROWSKI, S. MROZEK, T. NOWAK.

Tovább a kiadó honlapjára

 

Wieslaw Kielar: Az auschwitzi halálgyár rémtettei - egy túlélő vallomásai

Black & White, 2002, 2007.

Fordította: Murányi Beatrix

A koncentrációs táborokról sokszor és sokfélét hallottunk, de ismereteink mégis felületesnek mondhatók. Most olyan túlélő ismertet meg a tábori élet mindennapjaival, aki a tábor alapításától a tábor feloszlatásáig, tehát majdnem öt évig volt fogoly. Tizenkilenc éves lévén itt, ahol a legfontosabb cél megérni a holnapot, nemcsak a túlélési technikákat kell elsajátítania, de tapasztalja azt is, hogy a borzalmak, szenvedések, a halál árnyékában sem hal meg a humor, igaz barátra is szert lehet tenni, s az emberi érzéseket sem lehet mindenkiből kiirtani.
"A táborban normálisan folydogált az élet. Normálisan, vagyis a megszokott módon: a többség keményen robotolt, állandóan kitéve a kínzásnak, verésnek, szelekciónak, elgázosításnak, agyonlövésnek, kihallgatásnak a Politischén, ette a marharépa- vagy a csalánlevest, és rettegett az SS-ektől, élet és halál uraiutól, akik kényük-kedvük szerint bántak a sok ezer védtelen fogollyal.

A könyv korábban "A 290. számú auschwitzi fogoly" címmel is megjelent magyar nyelven.

kovács istván: a barátság anatómiája (első könyv)

Széphalom Könyvműhely, 2007

Kovács István költő, műfordító, prózaíró, történész, diplomata. Az 1970-es évek elejétől foglalkozik hivatásszerűen a magyar-lengyel kapcsolatok kutatásával, népszerűsítésével. Történelmi és irodalmi témájú esszégyűjteményének első könyve, A barátság anatómiája, a Kiegyezés évtizedéig tekinti át a magyar-lengyel történelmi kapcsolatokat, elsősorban a lengyel-litván állam első (1773-as) felosztása utáni évszázadra irányítva a figyelmet. A kötetzáró rész a lengyel romantika négy legnagyobb költőjét mutatja be.

Tovább a kiadó honlapjára

kovács istván: a lengyel légió lexikona 1848-1849 - az 1848-1849. évi magyar forradalom és szabadságharc lengyel résztvevőinek életrajzai

História - MTA Történettudományi Intézete, 2007

"Történész számára egyszerre áldás és nyomasztó teher az adatbőség. A lengyel légió históriájának feldolgozása során az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc több mint ezerötszáz lengyel résztvevőjének adatait sikerült összegyűjtenem az 1990-es évek közepéig. Alig húsz százalékuk lehetett a "...Mindvégig veletek voltunk." Lengyelek a magyar szabadságharcban című monográfiában feldolgozott történet név szerinti szereplője. A többiek cédulái a szemfedők fehérségével kísértettek. A kísértés akkor erősödött fel ismét, amikor a légió főparancsnokának, Józef Wysocki tábornoknak az 1987-ben általam lefordított emlékirata 1993-ban megjelent, s a memoár függelékében szereplő több mint ezer légionista kinyomtatott nevével újra szembesültem." (Kovács István)

wojciech Kuczok: bűz

Magvető, 2007

Fordította: Körner Gábor

"A Bűzt kezdettől fogva antibiografikus regénynek képzeltem el... Csupa olyasmiről írtam benne, amire nem emlékszem. Visszatérés kedvenc témámhoz, a családi élet pszichopatológiájához" - írta a szerző regénye fülszövegében.

A Bűz egy hétköznapi családi pokol megrendítő, olykor tragikomikus története egy gyerek szemével, aki egyszerre az erőszak tárgya és távolságtartó elbeszélő.  A regény látlelet a kommunista Lengyelországról. Ahogy a nagy visszhangot kiváltott regény egyik méltatója, Adam Michnik fogalmazott:: "Ebben a Lengyelországban nincsenek nagy eszmék, nincs osztályharc és fényes jövő, nincs Isten, becsület és haza... Üreges emberek éltek benne, akiknek voltak gyökereik, ágaik, de belül üresek voltak, belül legfeljebb ők maguk bújhattak el a világ elől..."

Tovább a kiadó honlapjára

Stanisław Lem: Sex Wars

Typotex, 2007

Fordította: Mihályi Zsuzsa

„Mivel nem is dilettánsként, hanem inkább tudatlanként szemlélem a történelmet, csak a saját gondolataimat írhatom le és tárhatom mások elé, azzal az előzetes figyelmeztetéssel, hogy természetesen nem ismerem sem a történelem „valódi” mozgatórugóit, sem a történelemre – veszély esetén – alkalmazandó csodaszert…”

„A SEX WARS, amelynek egyértelműen provokatív céllal adtam ezt a nevet, valójában semmiféle tisztességes előrejelzést nem jelent. Nem azt takarja, hogy eljön a nap, amikor a műszakilag legfejlettebb országok meddőséget vagy vetélést okozó aeroszolt tartalmazó bombát dobnak a harmadik világra. Csak arról van szó, hogy az emberiség nagy tömege a jólét erődjét ostromolja, közben éhen pusztul a tolongásban, és ez az emberáradat végül rákényszeríti a kémiai technikák tulajdonosait arra, hogy tegyenek valamit…”

Stanisław Lem a rendszerváltást követően nem írt egyetlen science-fictiont sem. Ezzel szemben rendszeresen megjelenő cikkekben (a Dolgok Erdeje – Silva Rerum) reagált a világ különböző fejleményeire. Jelen kötet az utolsó válogatás az elmúlt évek cikkeiből, amelyek között különös jelentőségűnek tartotta a Sex Wars-t.

Tovább a kiadó honlapjára

Mikołaj Łoziński: reisefieber

Európa, 2007

Fordította: Keresztes Gáspár

„Hogy érez az, aki most veszítette el az anyját?”, gondolta.
„Úgy, mint aki elveszítette az anyját. Hülyeség.
Ezt nem lehet másképp mondani.”

Daniel Reis, harmincnyolc éves, ámde könyvvel még nem rendelkező író, évek óta nem látott édesanyja, Astrid halála miatt utazik New Yorkból Párizsba, hogy az ilyenkor szokásos ügyeket elintézze. Astrid húgával, Louise-zal, anyja egykori szeretőjének feleségével és anyja pszichoterapeutájával folytatott beszélgetései nemcsak halott anyjához viszik közelebb, hanem egy önmaga mélyére vezető utazást is jelentenek. Daniel kezdetben légüres térben érzi magát – sem hivatása, sem emberi kapcsolata nincs, amelyet állandónak tekinthetne, miközben azonban az elhunyt ismerőseivel, barátaival, rokonaival beszélget, egyre inkább belemerül a múltba is, és a rég eltemetettnek hitt emlékek felidézésével egyre több választ talál önmagával kapcsolatban, és az anyjához fűződő ellentmondásos viszony is kirajzolódik.

A beszélgetések, gondolatok, visszaemlékezések során egy öntörvényű asszony élete és múltja tárul fel, és fény derül egy megdöbbentő családi titokra is.

Anya és fia azonban már nem találhat újra egymásra: mindenki szerette/szereti a másikat, de senki sem mondta/mondja ki; mindenki magányos, és mindenki remél. Daniel mégis új emberként és azzal a határozott szándékkal indul vissza New Yorkba, hogy rendezze kapcsolatát barátnőjével, Annával, és talán „modern regényét” is sikerül végre befejeznie.

Mikołaj Łoziński 1980-ban született, szociológia szakon végzett a Sorbonne-on. E bergmani hangulatú, szikáran szűkszavú, fullasztó atmoszférájú, ám az apró rezdülésekre érzékeny, a lélek mélységeit plasztikusan ábrázoló mű a lengyel szerző első regénye, mely nemcsak hazájában, de külföldön is nagy érdeklődést keltett.

Tovább a kiadó honlapjára

józef mackiewicz: a kommunista provokáció diadala

Attraktor, 2007

Fordította: Pálfalvi Lajos

Az egyik legismertebb lengyel emigráns író eszmetörténeti munkájában végigkíséri a kommunizmus 20. századi térnyerését és az ezt lehetővé tévő körülményeket, történelmi fejlődést. Méltó párja ez a kötet Milos A rabul ejtett értelem c. ismert művének. A lengyel szamizdat irodalom kultikus könyve most végre magyarul is olvasható.

 A könyv a szerző alábbi főbb írásait tartalmazza:

- Lefelé a lejtőn;
- Nem engedélyezte a cenzúra;
- A szellemi szuverenitásról;
- Lengyelország már nem Németország és Oroszország között terül el;
- Létezik-e még Oroszország;
- Lengyelország az orosz iga és a kommunizmus igája alatt;
- Bolsevizmus és nacionalizmus között;
- A húszas évek nemzeti kommunizmusa;
- Miért kell mindenáron ragaszkodni Oroszországhoz;
- A kommunizmus állítólagos evolúcióján alapuló első nagy provokáció;
- A nemzeti kommunizmus második szakasza;
- Szövetkeztek vagy kollaboráltak a bolsevik agresszorral;
- A kommunista ellenséggel folytatott kollaboráció;
- A légiós szerep ellentéte;
- Hogyan és miből jött létre a pax;
- Farizeusok kontra ügynökök;
- A második nagy provokáció;
- A szavak jelentése;
- A gomulkizmus;
- Az útitársak klasszikus példáját követve;
- A német komplexus;
- A sikeres provokáció fétise;
- Az Odera és a Neisse;
- A kényszerű infantilizmus nyomása alatt vegetáló kultúra;
- A valódi német fenyegetés;
- Realizmusok kontra valóság;
- Pátosz kontra járvány.

Sławomir Mrożek: Baltazár

Európa, 2007

Fordította: Mihályi Zsuzsa

"A nevem Sławomir Mrożek, de bizonyos körülmények miatt, amelyek négy évvel ezelőtt álltak elő az életemben, új, sokkal rövidebb nevem lesz: Baltazár.
2002. május 15-én agyvérzésem volt, emiatt lettem afáziás. Az afázia nem más, mint a nyelvhasználati képesség részleges vagy teljes elvesztése, ezt egyes agyi struktúrák károsodása okozza.
Amikor visszanyertem a beszédkészségemet, és újra dolgozni próbáltam, Beata Mikołajko logopédus asszony azt javasolta, hogy a terápia részeként írjak egy új könyvet.
Írás közben fokozatosan nyertem vissza az emlékezőtehetségemet. Ennek köszönhetően 2005-ben, amikor befejeztem a könyvet, már sokkal több eseményt tudtam felidézni, és le is tudtam írni őket.
A könyv első, rövid része Mexikóban játszódik. Az olvasók emlékezetébe akartam idézni, amit már megírtam a Hazatérésem naplójá-ban, vagyis azt, mi történt velem 1990-től 1996-ig. A második részben arról számolok be, hogyan éltem gyerekkoromtól addig, amíg el nem hagytam Lengyelországot.
Ebben a könyvben különböző ismert és kevésbé ismert emberekről esik szó, és azt is elmondom, milyen helyzetekbe kerültem életem során. Elképzelhető, hogy akaratlanul megváltoztattam bizonyos eseményeket, és másképp mutattam be őket, mint ahogy a valóságban történtek. Ez esetben kérem az olvasókat, legyenek elnézőek.
Baltazár, azaz Sławomir Mrożek"

Tovább a kiadó honlapjára

Krzysztof Pleśniarowicz: A halott emlékek gépezete - Tadeusz Kantor halálszínháza

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 2007

Fordította: Nánay Fanni

Tadeusz Kantor a huszadik századi lengyel színház nagy legendái közé tartozik, aki, mondhatni, karnyújtásnyira tőlünk hozta létre sok vitát, elutasítást és bírálatot kiváltó produkcióit, mégsem jutott el soha együttesével Magyarországra. Miközben Amerikától Japánig, Izlandtól Izraelig, Edinburghtól Belgrádig vagy Prágáig bejárta előadásaival a világot. Igaz, a lengyel kritika nem kényeztette el, többnyire kóklernek, önjelölt színházi messiásnak, nárcisztikus mutatványosnak tartották, míg a külföldi sajtó a század legnagyobb újítói közt emlegette. A hetvenes évek végén Firenze város még azt is felkínálja, hogy székhelyet biztosít az odahaza teremgonddal küszködő Cricot 2-nek, sőt finanszírozza működését. Kétségkívül A halott osztály, amelyet 1975 őszén mutattak be,Kantor színházi pályafutásának csúcsa; ennek még odahaza is egyértelműen pozitív a kritikai visszhangja. Ez az előadás kereszteli el végleg “halálszínháznak” a kantori teátrumot, de talán pontosabb úgy fogalmaznunk, hogy ezzel a produkcióval talál rá Kantor a maga “halálszínházára”. Erre mifelénk eddig inkább csak hírből-címből-legendából ismertük, néhány folyóiratpublikáción kívül magyarul nem létezett Kantor-irodalom. Pleśniarowicz monográfiája a legalaposabb és a kantorológiában kevésbé járatos olvasók számára is jól forgatható pályakép, Nánay Fanni fordítása pedig nemcsak szépen szól magyarul, hanem pontossága is példás. Sokféle tanulsággal szolgál hát e könyv számunkra. Bemutat egy jelentős alkotót, akiről méltánytalanul keveset tudunk; tegyük hozzá, hogy itt terjedelmi okokból egy sor kérdést és összefüggést még utalásszerűen se tudtunk említeni, mint Kantor kötődését a múlt századforduló szimbolizmusához, fiatalkori díszletterveit, blaszfémikus viszonyát a nemzeti mártilológiához és a katolicizmushoz stb. Bemutat továbbá egy kiváló teatrológust, aki impozáns módon ismeri és lenyűgöző biztonsággal igazít el e sokoldalú, izgalmas, szenvedélyes művész munkásságának legapróbb kérdéseiben is. És nem utolsósorban bemutatja azt a tudományágat, a teatrológiát, azaz a színháztudományt, amely nálunk még mindig gyerekcipőben jár; ékesen bizonyítva, hogy a tudós elemzés nemcsak az adott színházi jelenség mélyebb megértését szolgálja, hanem jó esetben hozzájárul – vagy hozzájárulhatna – a magunk igényeinek artikulálásához is. (Részlet Pályi András Jelenkorban megjelent recenziójából.)

Henryk Sienkiewicz: Őt kövessük!

Szent István Társulat, 2007

A Jézus korában játszódó kisregény főhőse Cinna, a mindenből kiábrándult római patrícius és felesége, a beteges és látomásoktól gyötört Anthea. Mindketten próbálnak változtatni céltalannak tűnő életükön: orvosokhoz, filozófiai irányzatokhoz, tanítómesterekhez fordulnak segítségért, hogy lelkük megnyugvást leljen - mindhiába. Egy napon Jeruzsálembe utaznak, hogy barátjuknál, Pontius Pilátusnál vendégeskedjenek. A helytartó -hogy kiragadja őket fásult közönyükből- azt tanácsolja, kapcsolódjanak be a város nyüzsgő életébe. Elsőként is egy kivégzést javasol nekik "programként": három férfi, köztük a Názáreti Jézus keresztre feszítését a Golgotán. Cinna és Anthea felmennek a hegyre - s attól kezdve új irányt vesz az életük...

Henryk Sienkiewicz: Sivatagon és vadonban

Könyvmolyképző, 2007

Fordította: Mészáros István

Romantikus cselekmény, rokonszenves főszereplők, könnyed stílus és humor. Mindez igazán élvezetessé és frissé teszi a világirodalom klasszikus ifjúsági művei közé tartozó regényt.
A történet 1885-ben, a Mahdi-felkelés idején játszódik.
Két gyereket – Staśt és Nelt – elrabolnak Mahdi hívei, hogy kiváltsák értük vezérük rokonait az angolok fogságából. A gyerekeket Kelet Afrika végtelen térségein keresztül hurcolják elrablóik. Később – mikor Staśnak sikerül megölni a kegyetlen beduinokat – egy néger rabszolgafiú és egy rabszolgalány, valamint hűséges kutyájuk a társuk, számos kaland, veszély és váratlan találkozások közepette, míg végül visszakerülnek kétségbeesett szüleikhez.
Közben pedig megismerkedhetünk Afrika csodálatos tájaival, növény- és állatvilágával, különös természeti jelenségeivel és lakóival, a vadonban élő különféle törzsekkel.
A földrész élményszerű leírásához nagy mértékben hozzájárul az a tény, hogy Sienkiewicz nagy utazása során mindezeket maga is látta-tapasztalta Afrikában.
A regény kedves olvasmánya lehet nemcsak az ifjúságnak, de a kalandos történeteket kedvelő felnőtteknek is.

Tovább a kiadó honlapjára

Tefner Zoltán: Az Osztrák-Magyar Monarchia lengyelpolitikája, 1867-1914

L'Harmattan, 2007

Az olvasó olyan kötetet tart a kezében, amely elsősorban a külpolitikáról szól. A történeti monográfiák manapság ritkán tárgyalnak ilyen hosszú korszakot, a szerző mégis kísérletet tesz arra, hogy megpróbálja összefogni a dualizmus korának 47 esztendejét, méghozzá a lengyel-szempont mentén. Hogy Magyarország számára mit jelentettek a lengyelek, arról a magyar történettudomány megközelítőleg százötven év alatt gazdagon megrajzolt képet alakított ki. A szerző számára a kérdés mindenekelőtt külpolitika-elméleti, rendszertani, állambölcseleti tézisek továbbgondolása miatt érdekes. Ahogy a Monarchia állami címereiben ott szerepelt a jelszó: indivisibiliter ac inseparabiliter, úgy tekinti ez a kötet is „oszthatatlannak és elkülöníthetetlennek” a Monarchiát mint történeti képződményt, s mindazt a történeti anyagot, ami a kettős monarchia korából ránk maradt. Ugyanezen meggondolásból tekinthető egységesnek a birodalom ismeretelméleti szempontból is, hiszen ami valamikor meghatározott egységében élt és mûködött, azt nem lehet csupán szeleteire és rétegeire bontva vizsgálni. A munka lényegében nem törekszik másra, mint hogy megváltoztassa a gondolkodás irányát, mivel az út Bécsből vezet Krakkóba és Varsóba, nem pedig fordítva. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. Kutatómunkát nem csak a történettudomány területén végzett; számos tanulmánya, segédkönyve és önálló kötete jelent meg a nyelvpedagógia, a lexikográfia és a nyelvszociológia témaköreiben. Főbb történettudományi kutatási területei: diplomáciatörténet, Ausztria–Magyarország és Kelet-Európa kisebbségei. Feltáró munkáját hazai, lengyelországi és elsősorban osztrák (Haus-, Hof- und Staatsarchiv) levéltárakban végezte. Önálló kötete jelent meg az 1863-as lengyel felkelés külpolitikai vonatkozásairól. Tanulmányaiban főként az egykor a Monarchia területén élt lengyelek 19. századi történelmével foglalkozik. A jelen munka tervezett folytatása a Dunai Monarchia és a lengyelek viszonyát tárgyalja 1914–1918 között az első világháború idején készült rendezési tervek alapján.

Tovább a kiadó honlapjára

varsó fölött az ég

Új Világ Antonin Liehm Alapítvány - Európai kulturális füzetek 23., 2007

Szerkesztette: Pálfalvi Lajos

Antoni Libera, Slawomir Mrozek, Andrzej Sosnowski, Andrzej Stasiuk, Krzysztof Varga írásai.

A visegrádi országok irodalmi antológiája / literary anthology of visegrad 4 countries

Kultúrpont Iroda, 2007

Részlet az előszóból:
Legyünk őszinték: ki ne szeretné meglesni a szomszédot? Megtudni mi jár a fejében? Vajon hogyan látják ők, a csehek, a magyarok, a lengyelek, a szlovákok önmagukat? És hogyan látnak bennünket, cseheket, magyarokat, lengyeleket, szlovákokat? Mit gondolnak, miről beszélnek, miről írnak?
Ez a vállalkozás eddig példa nélkül áll. A testes kötetben tizenhárom közép-európai író jelenik meg mind a négy nyelv olvasói és a közvetítő világnyelv révén a nagyvilág előtt.

Tovább az antológia letölthető változatához


2006

Norman Davies: Lengyelország története. Fordította: Bojtár Péter. Osiris, 2006.

Krzysztof Ducki: Plakátok. Dart Bt, 2006.

Witold Gombrowicz: Transz-Atlantik. Fordította: Körner Gábor. Kalligram, 2006.

Irodalom és normalitás - tanulmányok a modern lengyel irodalomról és színházról. Szerkesztette: Reiman Judit és Pálfalvi Lajos. Attraktor, 2006.

Aleksander Kaczorowski: Életjáték - történet Bohumil Hrabalról. Fordította: Mihályi Zsuzsa. Európa, 2006.

Janusz Korczak: A gyermek joga a tiszteletre. Fordította: Szenyán Erzsébet.Magyar Pedagógiai Társaság Janusz Korczak Munkabizottság, 2006.

Kovács István: Csoda a Visztulánál és a Balti-tengernél : a XX. századi lengyel történelem sorsfordulói. Európa, 2006.

Ewa Lach: Micsoda kölykök. Fordította: Cservenits Jolán. Könyvmolyképző, 2006.

Stanisław Lem teljes science-fiction univerzuma 2. (Pirx pilóta kalandjai. A kudarc. Kiberiáda. Amit a robotok mesélnek). Fordította: Murányi Beatrix. Szukits, 2006.

Lengyel tollal a magyar októberről - antológia. Fordította: Cséby Géza et al. Magyar Írószövetség - Ráció, 2006.

Grzegorz Lubczyk, Marek Maldis: 13 lat, 13 minut - 13 év, 13 perc. Fordította: Szenyán Erzsébet és Józsa Péter. Rytm, 2003.

Adam Michnik: Harag és szégyen. Fordította: Barabás János et al. Kalligram, 2006.

Sławomir Mrozek: Drámák. Fordította: Balogh Géza et al. Európa, 2000, 2006.

Wiesław Myśliwski: Látóhatár. Fordította: Józsa Péter. Széphalom Könyvműhely, 2006.

Władysław Stanisław Reymont: Parasztok. Fordította: Tomcsányi János, átdolgozta és kiegészítette Kerényi Grácia. Palatinus, 2006.

Henryk Sienkiewicz: Quo vadis. Fordította: Murányi Beatrix. Kossuth, 2006.

Jerzy Sosnowski: Aglaja - apokrif. Fordította: Mihályi Zsuzsa. Európa, 2006.

Andrzej Stasiuk: Útban Babadagba. Fordította: Körner Gábor. Magvető, 2006.

Małgorzata Stós: A római katolikus liturgia és vallásgyakorlat, valamint a szakrális építészet és művészet elemeinek betűrendes szó- és kifejezéstára. Magyar - lengyel / Alfabetyczny słownik rzymskokatolickiej terminologii liturgii i praktyk religijnych oraz elementów architektury i sztuki sakralnej. Księgarnia Akademicka, 2006.

Szokolay Katalin: Lengyelország története. Balassi, 2006. (3., javított, bővített kiadás)

Władysław Tatarkiewicz: Az esztétika alapfogalmai - hat fogalom története. Angolból fordította: Sajó Sándor. Kossuth, 2000, 2006.

Olga Tokarczuk: Sok dobon játszani - 19 elbeszélés. Fordította: Mihályi Zsuzsa és Pálfalvi Lajos. Napkút, 2006.

Andrzej Walicki: Orosz és lengyel messianizmusok - Oroszország, a katolicizmus és a lengyel ügy. Fordította: Pálfalvi Lajos. Attraktor, 2006.

2005

Andrzej Bart: Rien ne va plus. Fordította: Pálfalvi Lajos. Európa, 2005.

Ida Fink: Elúszó kert. Fordította: Éles Márta. Múlt és Jövő, 2005.

Katarzyna Grochola: Nyalogatom a sebeimet. Fordította: Petrovszki Lajszki Brigitta. Európa, 2005.

Ryszard Kapuściński: Lapidárium 3, 4, 5. Fordította: Szenyán Erzsébet. Széphalom Könyvműhely, 2005.

Ryszard Legutko: A demokrácia csúfsága. Fordította: Pálfalvi Lajos. Attraktor, 2005.

Stanislaw Lem: DiLEMmák : írások a 21. századból. Fordította: Keresztes Gáspár. Typotex, 2005.

Stanisław Lem teljes science-fiction univerzuma 1. (Éden. Solaris. Visszatérés. A legyőzhetetlen. Az Úr hangja) Fordította:Murányi Beatrix és Szabó Győző. Szukits, 2005.

Cezary Michalski: A nácizmus ezoterikus forrásai. Fordította: Keresztes Gáspár. Európa, 2005.

Feliks Netz: Halottak napján született. Fordította: Szenyán Erzsébet. Pont, 2005.

Jan Chryzostom Pasek: Emlékiratok. (2. jav. kiadás) Fordította: Szenyán Erzsébet. Attraktor, 2005.

Henryk Sienkiewicz: Quo vadis. Fordította: Mészáros István. Európa, 2005.

Konrad Sutarski: Kettős hazában. Magyar Napló, 2005.

Andrzej Szczeklik: Katharszisz - a természet és a művészet gyógyító erejéről. Fordította: Fejér Irén. Európa, 2005.

Szemelvények Zsigmond lengyel herceg budai számadásaiból. Fordította és a bevezető tanulmányt írta: Horogszegi Zoltán, Rábai Krisztina. JATE Press, 2005.

Stanisław Ignacy Witkiewicz: Telhetetlenség. Fordította: Körner Gábor. Jelenkor, 2005.

Bohdan Zadura: Éles határok - Válogatott versek. Fordította: Kovács István és Zsille Gábor. Magyar Napló, 2005.

2004

Általános ismeretek a lengyel nyelvről - egyetemi jegyzet. Tinta, 2004.

Jurij Andruhovics - Andrzej Stasiuk: Az én Európám - két esszé az úgynevezett Közép-Európáról. Fordította: Körner Gábor. JAK - Kijárat, 2004.

Az Antikrisztus halála - lengyel esszék Dosztojevszkijről. Összeállította és az előszót írta: Pálfalvi Lajos. Napkút, 2004.

Stefan Chwin: Hanemann. Fordította: Weber Kata. Kalligram, 2004.

Manuela Gretkowska: Metafizikai kabaré. Fordította: Nánay Fanni. Európa, 2004.

Jan T. Gross: Szomszédok - a jedwabnei zsidók kiírtása. Fordította: Andor Mihály.  Új Mandátum - Max Weber Alapítvány, 2004.

Gustaw Herling-Grudziński: Más világ. Fordította: Körtvélyessy Klára. Nagyvilág, 2004.

Gustaw Herling-Grudziński: A sivatag forró lehelete. Fordította: Körtvélyessy Klára, Mihályi Zsuzsa, Pálfalvi Lajos. Nagyvilág, 2004.

Hű maradok hozzád - lengyel szerelmes versek. General Press, 2004.

Elżbieta Isakiewicz: Vörös ceruza. Fordította: Keresztes Gáspár. Múlt és Jövő, 2004.

II. János Pál pápa breviáriuma - a Szentatya gondolatai, útmutatásai az esztendő minden napjára. Összeállította és fordította: Koncz Éva. Szent Gellért Kiadó, 2004.

II. János Pál pápa: Keljetek föl, menjünk! Fordította: Szabó Zsuzsanna. Új Ember, 2004.

Maciej Janowski: Polish liberal thought before 1918. Tłumaczenie: Danuta Przekop. CEU, 2004.

Király Péter: A lengyel krónikák, évkönyvek és M. Miechow "Tractatus"-ának magyar vonatkozásai. Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszéke, 2004.

Zygmunt Krasinski: Pokoli színjáték - drámai költemény négy részben. Tłumaczenie Szabó Lőrinc. Csokonai, 2004.

Stanisław Lem: Solaris. Tłumaczenie: Murányi Beatrix. Magvető, 2004. (4. kiadás)

Lengyelek és magyarok a XVI. századi Európában - Balassi Bálint és Báthory István kora. Tanulmányok a 2004. április 27-28-án Krakkóban megrendezett nemzetközi konferencia anyagából. Wydawnictwo Uniwersytetu Jagiellońskiego, 2004.

Grzegorz Łubczyk: A lengyel Wallenberg - Henryk Sławik és idősebb Antall József története. Tłumaczenie: Józsa Péter. Széphalom Könyvműhely, 2004.

Ewa Miedzińska: Lolka és Bolka állatatlasza. Tłumaczenie: Szakonyi Zsófia. Alexandra, 2004.

Ewa Miedzińska: Lolka és Bolka világatlasza. Tłumaczenie: Nánay Fanni. Alexandra, 2002, 2004.

Czesław Miłosz: Milyen is lesz a Mennyben - Isten-kereső versek. Tłumaczenie: Zsille Gábor. Új Ember, 2004.

Maria Nurowska: Szerelemnapló. Tłumaczenie: Szalay Tamás. Opus, 2004.

Rémiás Tibor: In memoriam Derenk - a derenki lengyelség nyomában. A temetőkutatás eredményei az egyházi halotti anyakönyvek alapján. Dominium Bt. - Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára, 2004.

Tadeusz Różewicz: Anya elmegy. Tłumaczenie: Keresztes Gáspár, Körner Gábor. Ráday Könyvesház, 2004.

Grażyna Sikorska: Jerzy Popiełuszko, a kommunizus áldozata. Tłumaczenie: Zsille Gábor. Új Ember, 2004.

Andrzej Stasiuk: Dukla. Tłumaczenie: Körner Gábor. Magvető, 2004.

Krzysztof Szydlowiecki kancellár naplója 1523-ból. Tłumaczenie: Boronkainé Bellus Ibolya. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség - Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 2004.

William I. Thomas - Florian Znaniecki: A lengyel paraszt Európában és Amerikában IV-VI. Új Mandátum, 2004.

Magdalena Tulli: Vörösben. Tłumaczenie: Körner Gábor. Magvető, 2004.

Adam Zagajewski: Bármi is történt - válogatott versek Zsille Gábor fordításában. Tłumaczenie: Zsille Gábor. Orpheusz, 2004.

2003

Bámulám a Visztulát... - Krakkó a magyar művelődés történetében. Redakcja: Kovács István, Petneki Áron. Balassi, 2003.

Emil Biela: Haiku. Tłumaczenie: Zsille Gábor. Masszi, 2003.

Az égbolt hajfonatai - XX. századi lengyel költők. Tłumaczenie: Cséby Géza. Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület, 2003.

Eltékozolt ajándék - lengyel költők antológiája. Tłumaczenie: Cséby Géza. Kaposvári Magyar-Lengyel Baráti Társaság, 2003.

Gál Zsuzsa: Fryderyk Chopin. Holnap, 2003.

Zbigniew Herbert: Labirintus a tengerparton. Tłumaczenie: Mihályi Zsuzsa. Európa, 2003.

Paweł Huelle: Mercedes-Benz - levelek Hrabalnak. Tłumaczenie: Kertész Noémi. Európa, 2003.

Ilja próféta - mai lengyel drámák. Tłumaczenie: Bába Krisztina, Kálmán Judit, Pászt Patrícia. Európa, 2003.

II. János Pál pápa: Római triptichon - Elmélkedések. Tłumaczenie: Zsille Gábor, Thullner Zsuzsanna. Új Ember, 2003.

Wlodzimierz Kowalewski: A szép szoba. Tłumaczenie: Pálfalvi Lajos. Európa, 2003.

Katarzyna Kozyra: Tavaszi áldozat / Rite of Spring. Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, 2003.

Hanna Krall: Egy lépéssel az Úristen előtt. Tłumaczenie: Gimes Romána. Európa, 1981, 2003.

Jerzy Kukuczka: Függőleges világom - a tizennégy nyolcezres meghódítása. Tłumaczenie z wydania angielskiego: Bráder Éva. Corbis, 2003.

Stanisław Lem: Béke a földön. Tłumaczenie: Nemere István. N&N, 2001, 2003.

A magyar-lengyel tudományos kapcsolatok múltjából. Magyar Tudománytörténeti Intézet, 2003.

Dorota Masłowska: Lengyel-ruszki háború a fehér-piros lobogó alatt. Tłumaczenie: Keresztes Gáspár. Európa, 2003.

Nők, kezdőknek és haladóknak - hét lengyel költőnő. Tłumaczenie: Zsille Gábor. Tipp-Cult, 2003.

Andrzej Stasiuk: Fehér holló. Tłumaczenie: Körner Gábor. Európa, 2003.

Andrzej Stasiuk: Hogyan lettem író - kísérlet szellemi önéletírásra. Tłumaczenie: Pálfalvi Lajos. Mágus Design Stúdió, 2003. 

William I. Thomas - Florian Znaniecki: A lengyel paraszt Európában és Amerikában III. Új Mandátum, 2003.

2002

Irit Amiel: Megperzseltek. Tłumaczenie: Hermann Péter. Poligráf, 2002.

Kazimierz Brandys: Rondó - szerelem, színház, háború. Tłumaczenie: Pálfalvi Lajos. Jelenkor, 2002.

Manuela Gretkowska: Szenvedélynapló. Tłumaczenie: Keresztes Gáspár és Pálfalvi Lajos. Masszi, 2002.

Henryk Grynberg: Ideológiai élet; Magánélet. Tłumaczenie: Pálfalvi Lajos. Múlt és Jövő, 2002.

Paweł Huelle: Weiser Dávidka. Tłumaczenie: Kertész Noémi. Európa, 2002.

Czesław Janczarski: Fülesmackó kalandjai. Tłumaczenie: Sebők Éva. Tericum, 2002.

Leszek Kołakowski: Legújabb kis előadásaim nagy kérdésekről. Tłumaczenie: Pályi András. Európa, 2002.

Wlodzimierz Kowalewski: Visszatérés Breitenheidébe. Tłumaczenie: Mihályi Zsuzsa, Pálfalvi Lajos, Keresztes Gáspár. Masszi, 2002.

Stanisław Lem: Szempillantás - az emberi civilizáció perspektívái. Tłumaczenie: Körner Gábor. Typotex, 2002, 2005.

Sławomir Mrożek: A perverz és más történetek. Tłumaczenie: Gimes Romána et al. Európa, 2002.

Sławomir Mrożek: A túlvilág titkai és más történetek. Tłumaczenie: Bojtár B. Endre et al. Európa, 2002.

Piotr Siemion: Éjszakai piknik. Tłumaczenie: Palkó Katalin. Európa, 2002.

Henryk Sienkiewicz: Quo vadis. Tłumaczenie: Murányi Beatrix. Magyar Könyvklub, 2002.

Piotr Szewc: Alkonyok és reggelek. Tłumaczenie: Körner Gábor. Balassi, 2002.

Władyslaw Szpilman: A zongorista. Tłumaczenie: Körner Gábor. Európa, 2002, 2003, 2010.

William I. Thomas - Florian Znaniecki: A lengyel paraszt Európában és Amerikában I-II. Új Mandátum, 2002.

Andrzej Wajda: A film és más hívságok. Tłumaczenie: Éles Márta. Osiris, 2002.

Stanisław Ignacy Witkiewicz: Az ősz búcsúja. Tłumaczenie: Körner Gábor. Jelenkor, 2002.

2001

Grazyna Borkowska: Alienated women - a study of Polish women's fiction. 1845-1918. Tłumaczenie: Ursula Phillips. CEU Press, 2001.

Ludwik Cichy: Lolka és Bolka. Csodálatos vakáció. Tłumaczenie: Szakonyi Zsófia. Alexandra, 2001.

Jerzy Ficowski: A nagy eretnekség régiói - Bruno Schulz életéről. Tłumaczenie: Mihályi Zsuzsa. Palatinus, 2001.

Galánfi Csaba: Rozmówki polsko - wegierskie / Lengyel - magyar társalgási zsebkönyv. Magánkiadás, 2001.

Gebei Sándor: Tanulmányok az erdélyi-lengyel kapcsolatok történetéből . 16-17. század. Eszterházy Károly Főiskola, 2001.

Witold Gombrowicz: Ferdydurke. Tłumaczenie: Körner Gábor. Kalligram: 2001.

Tadeusz Kantor: Lehetetlen. Redakcja: Bálványos Anna. Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, 2001.

Lengyelek és magyarok Európában - nyelv, irodalom, kultúra - párhuzamok és kapcsolatok. Tanulmányok D. Molnár István professzor tiszteletére. Kossuth Egyetemi Kiadó, 2001.

Adam Mickiewicz: Krími szonettek. Tłumaczenie: Radó György. Terebess, 2001.

Czesław Miłosz: Ahogy elkészül a világ. Tłumaczenie: Gömöri György. AB-ART, 2001.

Czesław Miłosz: Az Ulro országa. Tłumaczenie: Pálfalvi Lajos. Európa, 2001.

Sławomir Mrożek: A hasonmás és más történetek. Tłumaczenie: Fejér Irén et al. Európa, 2001.

Sławomir Mrożek: Ismeretlen barátom és más történetek. Tłumaczenie: Bojtár Endre, Murányi Beatrix, Pálfalvi Lajos. Európa, 2001.

Sławomir Mrożek: Lolo és más történetek. Tłumaczenie: Fejér Irén, Gimes Romána, Murányi Beatrix. Európa, 2001.

Sławomir Mrożek: A zsiráf és más történetek. Tłumaczenie: Kerényi Grácia, Murányi Beatrix, Pálfalvi Lajos. Európa, 2001.

Petneki Áron: Krakkó. Enciklopédia, 2001.

Prohászka László: Lengyel emlékek. Budapest Főváros Önkormányzatának Főpolgármesteri Hivatala -  Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat, 2001. (A mi Budapestünk sorozat)

Ryszard Przybylski: Téli rege - esszé az öregségről. Tłumaczenie: Pálfalvi Lajos. Orpheusz, 2001.

Henryk Sienkiewicz: A kislovag. Tłumaczenie: Mészáros István. Magyar Könyvklub, 2001.

Henryk Sienkiewicz: Özönvíz. Tłumaczenie: Mészáros István. Magyar Könyvklub, 2001.

Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal. Tłumaczenie: Mészáros István. Magyar Könyvklub, 2001.

Andrzej Stasiuk: Galíciai történetek. Tłumaczenie: Mihályi Zsuzsa. JAK - Osiris, 2001.

Józef Tischner: Hogyan éljünk? Tłumaczenie: Éles Márta. Vigilia, 2001.

Jan Twardowski: Egy remete skrupulusai - válogatott versek. Tłumaczenie: Tereza Worowska, Sajgó Szabolcs. Manréza, 2001.

Stanisław Vincenz: Beszélgetés a szovjet megszállókkal - 1939-40, 1944-45. Tłumaczenie: Pálfalvi Lajos. Felsőmagyarország, 2001.

Stanisław Vincenz: Találkozás haszidokkal - esszék. Tłumaczenie: Pálfalvi Lajos. Múlt és Jövő, 2001.

Patrycja Zarawska: Tüsi Süni az iskolában. Tłumaczenie: Bakó Krisztina. Köteles2000, 2001.