Tomasz Stańko a jazz-nirvánában

2 sierpnia 2018 r. (czwartek)

Július 29-én, vasárnap a varsói Onkológiai Kórházban, tragikus hirtelenséggel rákbetegségben elhunyt Tomasz Stańko, a világhírű lengyel jazztrombitás, zeneszerző, az egyik legeredetibb európai jazzmuzsikus, akit éppen a legrosszabb pillanatban, világkarrierje csúcsán, 76 éves korában ragadott el a halál.


fot. Paweł Karnowski

Stańko 1942 július 11-én Rzeszówban született. A krakkói Zeneművészeti Főiskola trombita szakán szerzett diplomát.  A 60-as évek elejétől a lengyel jazzszíntér legfontosabb képviselői közé tartozott, aki nagy hatással volt a lengyel jazz fejlődésére és elért eredményeire. Művészetének fő jellemzői a teljesen egyedi, száz más közül is azonnal felismerhető, csak rá jellemző trombitahang, az ihletett hangulat és a szláv melankólia. Körülbelül 40 albumot jelez szerzőként, számtalan más lemezen szerepelt vendégként valamint  több, mint két tucat filmhez és színházi előadáshoz írt zenét. Első zenekara, az 1962-ben alapított Jazz Darings, az egyik  első free-jazzt játszó együttes volt Európában. 1965-ben részt vett Krzysztof Komeda, a világhírű zongorista és filmzeneszerző Astigmatic című albumának felvételében, amelyet a mai napig a lengyel jazz legfontosabb lemezeként tartanak számon a világon. Tomasz Stańko Quintet nevű legendás együttesével a 70-es évek elején olyan korszakalkotó lemezeket készített, mint a Music for K, a Purple Sun vagy a Jazz Message from Poland, később pedig Tomasz Szukalskival, Edward Vesalával és Peter Warrennal a TWET  című free-jazz albumot. Az európai jazz-zenészek közül ő volt az egyik  első, aki  az elektronikával kísérletezett Fish Face című, Stu Martinnal és Tomasz Szukalskival közös albumán. 1976-ban kezdte meg együttműködését a jazz világának talán legrangosabb lemezkiadójával, a müncheni ECM-el. Itt jelen meg Balladyna című lemeze Dave Holland, Edward Vesala, Tomasz Szukalski részvételével. Olyan legendás zenészekkel működött együtt, mint többek között Cecil Taylor, Gary Peacock, Peter Warren, Jack deJohnette, Stu Martin, Jan Garbarek, Don Cherry, Dino Saluzzi, Enrico Rava, Peter Brötzmann, Evan Parker, Bobo Stenson, Anders Jormin, Arild Andersen, Tony Oxley, Krzysztof Penderecki, Zbigniew Namysłowski,  Michał Urbaniak, Urszula Dudziak, Zbigniew  Seifert és Adam Makowicz. A 90-es évektől sorra jelentek meg az ECM által kiadott lemezei, mindig parádés lengyel és nemzetközi szereposztással.  2013 óta amerikai, Tomasz Stańko New York Quartet nevű együttesével dolgozott együtt. Velük vette fel a  Wisława című albumot, amelyet Wisława Szymborska Nobel-díjas lengyel költőnő  költészete inspirált. Legutolsó lemeze is ezzel a formációval készült, a címe: December Avenue, 2017-ben látott napvilágot az ECM istállójában. Tomasz Stańko számos díjat érdemelt ki hosszú karrierje során: 2003-ban ő volt az első díjazottja a frissen alapított European Jazz Prize díjnak, amellyel a legjobb európai jazz-zenészeket tüntetik ki. 2010-ben Dark Eyes című albumáért megkapta a legrangosabb lengyel zenei díjat, a Fryderyki-t. 2014-ben művészeti munkásságáért és kultúrateremtő szerepéért  kiérdemelte  a Polityka című hetilap nagy presztízsű kulturális díját, a Paszport Polityki-t. Ugyanezen a napon Párizsban, a Françoise Lacharme által vezetett Jazz Akadémia a Prix du Musicien Européen (az Év Európai Zenésze) című díjjal jutalmazta életművéért. Még ebben az évben megkapta a rangos Preis der Deutschen Schallplattenkritik díjat is, amelyet egy több, mint 140 tagból álló független német, osztrák és svájci kritikusból álló egyesület oszt ki.