Varsói gettófelkelés 70

A képek szerzője: Emanuel Ringelblum

 

A varsói gettófelkelés 70. Évfordulója

 "Félek, félek az őr-vakondtól,
Szemhéja duzzadt, mint pátriárkáé,
Ki sokat üldögélt gyertyafénynél
A Teremtés könyvét olvasva.
Mit szóljak neki én, az Újszövetség Zsidója,
Ki kétezer éve várok Jézus visszatértére?
Szétzúzott húsom elárul az ő tekintetének
És a halál segédei közé sorol engem:
Körülmetéletlenek közé."
 

Részlet Czesław Miłosz Egy szegény keresztény a gettóra néz című verséből. 

Weöres Sándor fordítása 

2013. április 19-én lesz a XX. századi lengyel történelem egyik legmegrázóbb fejezetének hetvenedik évfordulója. Ebből az alkalomból a lengyel főváros programsorozattal emlékezik a felkelés áldozataira. A budapesti Lengyel Intézet is több rendezvénnyel készül az évfordulóra. Ezek közül az egyik legfontosabb az évforduló napján 14.00 órakor, a Holokauszt Emléközpontban  megrendezésre kerülő „Villanásnyi szabadság” című kerekasztal-beszélgetés lesz. Az Örökmozgó Filmmúzeumban április 19-21 között négy zsidó tematikájú, valamint egy, a varsói gettófelkelést bemutató filmes alkotást láthatnak a nézők a POLIN- Az eltűnt világ című sorozat keretében. Az ANNO Filmklub történelmi filmeket bemutató sorozatában a Politikatörténeti Intézetben április 17-én Andrzej Wajda Nagyhét című filmjét vetítik.

A varsói gettó felszámolása 1942. július 22-én vette kezdetét, ezért a megemlékezések részben már tavaly megkezdődtek. Innen röpke két nyári hónap leforgása alatt mintegy 300 ezer zsidót deportáltak a treblinkai megsemmisítő táborba. Csupán 60-70 ezren maradtak a régi gettó területén. Nekik sem voltak illúzióik sorsuk további alakulását illetően, tudták: halálos ítéletüket nem semmisítették meg, pusztán elhalasztották annak végrehajtását. Az egyedüli dolog, melyről szabadon dönthettek, haláluk módja volt: passzív beletörődés, vagy szembeszállás. Ők az utóbbit választották. A gettóban megkezdődött a fegyveres ellenállás előkészítése, melyet egy következő megsemmisítő akció esetén helyeztek kilátásba. Ennek bekövetkezése csak idő kérdése volt. Megalakult a Zsidó Harci Szervezet (lengyelül: Żydowska Organizacja Bojowa, röv. ŻOB), melynek élén a huszonegynéhány éves Mordechaj Anielewicz állt. Az első fegyveres összecsapásra 1943 januárjában került sor, mikor a német hadsereg elérte a gettó területét. A zsidó ellenállók, akik úgy gondolták, hogy ez már a  vég, szembeszálltak a náci megszállókkal. Hatásosan –hiszen a németeket meglepetésként érte a váratlan akció, és néhány napos küzdelem után kénytelenek voltak kihátrálni a gettó területéről. Az összecsapás sikerén felbuzdulva felkelés szerveződött, megkezdődött a fegyverbeszerzés, a készletek felhalmozása, bunkerek építése. A Zsidó Harci Szervezetet a lengyel ellánálló-mozgalom is segítette. A felkelés 1943. április 19-én robbant ki. A német hadsereg Jürgen Stroop vezetésével az éj leple alatt körbekerítette a gettót. A megszállók szokásukhoz híven a legalantasabb gaztettet most is zsidó ünnepre tartogatták: Pészah volt, az egyiptomi kivonulás, a kovásztalan kenyér, a tavasz ünnepe.

A jól felszerelt, képzett katnákból álló német egységek a zsidó felkelők ellenállásába ütköztek. Körülbelül 1000-1500 gyengén képzett felkelő közel egy hónapon át folytatott heroikus küzdelmet a németekkel. Ők elsősorban a Zsidó Harci Szervezet emberei voltak, de akadtak köztük olyanok is, akik a Zsidó Harci Szövetség (Żydowski Związek Wojskowy) tagjai közül kerültek ki. A náci hadsereg nyomtalanul fel akarta számolni a zsidóságot a lengyel fővárosban, egyik házat a másik után gyújtották fel, tűzhalálra ítélve a lakókat. A szerencsétlenek közül sokan nem akartak a lángok martalékává válni, s inkább az öngyilkosságba menekültek: önként kivetették magukat az égő házak ablakain. 1943. május 8-án a németek rábukkantak arra a bunkerre, ahol a Zsidó Harci Szervezet vezetői rejtőztek. A körbekerített ellenállók, köztük Mordechaj Anielewicz öngyilkosok lettek. A zsidó felkelők vezetője ezután Marek Edelman lett. A németek, Jürgen Stroop parancsára 1943. május 16-án felrobbantották a Tlomacka utcai nagy zsinagógát. Szimbolikusan ez vetett véget a varsói gettófelkelésnek. Az összecsapásokban körülbelül 7000 zsidó vesztette életét, többségüket elevenen elégették. A német veszteségekről nincs pontos adat, de nagy valószínűséggel néhányszáz katona halt meg a felkelés idején. A németek elfogták és haláltáborokba szállították a még megmaradt, 50-60 ezer főt számláló zsidóságot. A régi gettó területlét a földdel tették egyenlővé.

A lengyel fővárosban gazdag eseménysorozattal emlékeznek ennek a tragikus eseménynek az évfordulójára. április 18-án az Izraeli Filharmonikus Zenekar ad ünnepi koncertet, Zubin Mehta vezényletében. A következő nap, április 19-én A gettó hősei varsói emlékművénél Bronisław Komorowski lengyel államfő, Simon Peresz izraeli államfő, a lengyel kormány képviselői és Hanna Gronkiewicz-Waltz, Varsó polgármester asszonya, valamint az egykori felkelők tisztelegnek az áldozatok emléke előtt.

A Dom Spotkań z Historią (Találkozások a Történelemmel Ház) az évforduló információs központjaként önálló, három nyelven; lengyelül, angolul, héberül is hozzáférhető  internetes oldalt hozott létre www.getto.waw.pl címmel, mely folyamatosan tájékoztat az évforduló aktualitásairól, eseményeiről, híreiről.

Az évforduló egy fontos helyszíne a Lengyelországi Zsidó Történeti Múzeum új székháza, mely Muranów városrészben (a város egykori zsidó negyedében) található, és amely az évforduló napján nyitja meg kapuit első látogatói előtt. A varsói Zsidó Történeti Múzeum, valamint a Varsói Felkelés Múzeuma együttműködésében valósul meg a Żonkile (Nárciszok) társadalmi-oktatási program. Az áprilisban virágzó nárcisz a varsói gettófelkelés, a remény, a méltóság és az emlékezet szimbólumává vált. A Zsidó Harci Szervezet (ŻOB) utolsó vezetője, a háborút túlélő Marek Edelman a felkelés évfordulójának napján évről-évre nárciszcsokrot helyezett el A gettó hősei varsói emlékművénél. Április 19-21. között szimbolikus papírnárcisz-kitűzőket osztanak szét Varsó számos pontján, több száz önkéntes bevonásával, hogy felhívják a figyelmet erre a lengyelek és zsidók kollektív emlékezete, sorsuk, történelmük alakulása szempontjából oly meghatározó történelmi eseményre.

 

A magyar programok partnerei: 

  • Holokauszt Emléközpont
  • Politikatörténeti Intézet
  • Örökmozgó Filmmúzeum
  • MANDA
  • Zsidó Történeti Intézet