Ignacy Karpowicz Budapesten

Irodalom

A lengyel szerző Égiek és földiek című könyvének bemutatója a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében. Ignacy Karpowiczcsal Lévai Balázs beszélget. Közreműködik: László Zsolt.

2013. április 20. (szombat), 13.30

Millenáris, Márai Sándor terem

1024 Budapest, Kis Rókus u. 16–20.

fotó: Grzegorz Dąbrowski

Program:

13:30 - 14:30 - könyvbemutató (magyar nyelven)
14:30 - dedikálás (a Typotex Kiadó standjánál)

A lengyel szerzővel 2012-ben, a Typotex Kiadó gondozásában megjelent Égiek és földiek című könyvéről Lévai Balázs producer, televíziós újságíró beszélget.

Közreműködik: László Zsolt, színművész.

Égiek és földiek (Balladyny i romansy), Typotex Elektronikus Kiadó Kft 2012

Fordította: Körner Gábor

Vegyünk egy csipet Bulgakovot, egy leheletnyi Rebelais-t és egy egészséges adag Kunderát, máris közelebb kerültünk Karpowiczhoz. A Deus ex machinában a dolgok egyáltalán nem mennek valami jól a Földön. Az emberek elszigetelődtek, és márrégen elvesztették a sorsuk jobbra fordulásába vetett reményüket – egyik napróla másikra tengetik fásult és unott életüket… De egyszer csak az Istenek a tettekmezejére lépnek. Földre szállnak. Sikerül-e Nikének, Afroditének, Jézusnak, Ozirisznak, Lucifernek és a többieknekhelyre állítani a régi rendet?

Ignacy Karpowicz regénye briliánsan kidolgozott, ironikus értekezés a modernitásról. Egyszerre megdöbbentőés rémisztő. Provokatív és blaszfémikus. Nem véletlen, hogy elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját.

Ignacy Karpowicz (szül. 1976-ban) lengyel író, prozaista, utazó. Az írás mellett angolból, spanyolból és amhara nyelvből fordít és utazgat Közép-Amerikában és Kelet-Afrikában. Első munkái a Fa-art című folyóiratban jelentek meg. 2006-ban a Czarne kiadó jelentette meg Szívás (Niehalo, Czarne, 2006) című első regényét, amelyért a rangos Paszport Polityki díjra jelölték. 2007-ben adták ki második regényét, Cud (Csoda) címmel. Gesty (Gesztusok) című következő regényét Niké Irodalmi díjra jelölték. 2010 októberében a Wydawnictwo Literackie (Irodalmi Könyvkiadó) gondozásában látott napvilágot Balladyny i romanse (Balladynák és románcok) című műve, mellyel elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját.

Tovább a kiadó oldalára


Kritikai visszhang:

Ignacy Karpowicz nem fél. Ezért aztán voltaképp szégyentelen regényt írt. Ami helyenként fárasztó, ködös. Helyenként megindító, igaz. Végtelenül élénk: rügyező, üdítő. Azonban (az élet) csillogó felszíne, iróniája és felfordulása mögött ott szunnyad az elvárásoknak meg nem felelő (hiba!), a valóságban nem létező (az is valami!) szerelem története. Ami egyre terjedhet. Ami téged is megérinthet.

Agnieszka Wolny-Hamkało

Az ember jelen helyzetéről szóló ironikus traktátusát készítve Karpowicz ügyesen elkerüli az elbeszélői közhelyeket, és éppen olyan irányba tereli emberi és nem emberi hősei sorsát, amilyenre a legkevésbé lehet számítani. A könyv formája teljes mértékben filozófiai reflexiót tükröz: tragikomikus hangvételében, az elbeszélésmódokkal való zsonglőrködésben, a szerkezeti zűrzavarban. Ennek eredményeként jött létre a posztkommunista országok posztmodernjének feltehetően legérdekesebb regénye - már ami a téma lengyelországi feldolgozásait illeti.

Marta Mizuro

Én az emberi istencsinálás megszakítasok nélkül zajló folyamatáról szóló narracióként olvasom ezt  regényt. S egyben mint annak a napjainkban élő lengyelnek a történetét, aki a popkultúra és az antik mítoszok, a nagy vallásos elbeszélések és a teleregények ikonjaiból tákol magának transzcendeciát. A transzcendentális szemét feldolgozása az író számára azonban nem arra szolgál, hogy a kortárs kultúra jelenlegi állapotán siránkozzon. Könyve – ami a XXI. század első évizedének legkülönösebb regénye – egy olyan világ narratív látomása, ahová alászálltak a képzeletünk istenei.

Przemysław Czapliński