Minden költészet, minden ember költő

Irodalom

Emlékest Edward Stachura születésének 75. évfordulója alkalmából.

2012. november 19. (hétfő), 17.00

Lengyel Intézet

1065 Budapest, Nagymező u. 15.

A "Szekercelárma - avagy emberek a téli erdőn" című könyvet bemutatja: Kovács István, a kötet szerkesztője és fordítója.

Eward Stachura 1937. augusztus 18-án született a Lyonhoz közel fekvő Charvieu-ben. Szülei ekkor már több mint egy évtizede Franciaországban „gürcöltek”. Tizenegy éven át élt a görög, albán, lengyel „vendégmunkások” bérkaszárnyának mondott Bábelében. Lengyelül igazán azt követően tanul meg, hogy a családja 1948 szeptemberében repatriált. E helyváltoztatás Stachura számára három évtizedig tartó vándorlás kezdetét jelentette. Mindennapjait a nyelvvel és a szokványos léttel, de a csodálatosnak remélt létért folytatott küzdelem határozta meg. Ennek jegyében született meg a XX. századi lengyel irodalom egyik legkülönösebb prózája, amely megalkotójának 1979-ben bekövetkezett halála óta mit se veszített sugárzó erejéből, nemes fényéből.

„Stachura esztétikai elvei egyben életelvek. […] egyetlen könyvet ír, egyetlen történetet tár elénk, egyetlen hőst árnyalnak tollvonásai: önmagát. […] Az „ősforráshoz” nyúl, a köznyelvet, a közgondolkodás belső fordulatait avatja költészetté. Ezek, mint például csodálatos tévutak; látványok látványa; új nap; ó, Santa Polonia – minden írásának hangrobbanásait alkotják. Ahol kell, átveszi, érezteti a folyók vizének szelíd lüktetését, a havas szél rohamait, a kocsmai lármát, a szerelem visszafogott, felszakadó és perzselő lélegzetvételét, a téli levegő hűvös nyugalmát. Mondatait az elsőtől az utolsóig egyazon belső ritmus élteti, ugyanaz a lírai feszültség hevíti. Komolyság és komorság, felszabadultság és béklyózottság, szárnyaló csapongás és eredeti humor jellemzi.”

Kovács István (a kötet fordítója)

Tovább a kiadó honlapjára