
Berekai Judit és Tomasz Gudzowaty első közös budapesti kiállítása a Lengyel Intézetben.
2011. november 22. (kedd), 18.00 — 2012. január 31. (kedd)
Lengyel Intézet
Budapest, 1065 Nagymező u. 15.
Románia 2007-ben, néhány hónappal az EU-csatlakozás előtt. Berekai Judit magyar fotóriporter nosztalgikus és megragadó képet festett az ínség és a jövőtlenség mindennapjairól, az ott élő cigányság helyzetéről, kísérletet téve a mai társadalom elvesztett értékinek felkutatására. Ennek az etnikai csoportnak a világa egy olyan gettóra emlékeztet, melyet a bizalmatlanság láthatatlan fala övez, a környezet ellenségessége, s melyet egyúttal paradox módon a titokzatosság aurája leng körül. A kulturális sztereotípiák a cigányok életét a zavartalan szabadsággal azonosítják. A valóság ennél bonyolultabb, és sokkal kevésbé romantikus. A központban a család és a törzsi szolidaritás elve áll. A komplikált törzsi-nemzetségi rendszer és a vele járó függőség szinte teljesen meghatározza az egyén életét, de egyúttal oltalmazza is őt az idegenek felől érkező –sajnos nem mindig képzelt- fenyegetéstől. Berekai Judit fotóriportjának hősei a politikai és gazdasági élet perifériáján, krónikus szegénységgel küszködve képesek békét és boldogságot meríteni abból a sorsból, mely osztályrészül jutott nekik.
Berekai Judit (1978, Szekszárd) Művészi érdeklődésének középpontjában a világ különböző tájain élő hagyományos társadalmak élete áll. Első projektjeinek alkotótársa Tomasz Gudzowaty, akivel a World Press Photo két díját is elnyerték. A romákról szóló fotóriport-sorozat első individuális munkája. Amikor épp nem utazgat Budapesten és Varsóban éli mindennapjait.
A húszmilliós lakosságú Sao Paoloban majd háromezer viadukt van. Ezek egyikének lábánál, a város egyik legszegényebb negyedében, Zona Leste-ben működik az ún. Box Akadémia, melynek alapítója Nelson Garrido, egykori hivatásos bokszoló, kinek társadalmi küldetése az emberek – s főként a fiatalok – kiszakítása a nyomor és munkanélküliség, bűnözés és narkó ördögi köréből a sport és az oktatás segítségével. A karizmatikus „O Louco dos Viadutos” (A viaduktok bolondja), nemcsak a helyi lakosság rokonszenvét és tiszteletét élvezi, de a hatóságok támogatását is, akik számára a mester legutóbb még mintaként is szolgált, a viaduktok alatt működő sportközpontok létrehozásához. Az Alcantara Machado viadukt bokszolóiról készült portré-sorozatotTomasz Gudzowaty 2011 augusztusában készítette.
Tomasz Gudzowaty (1971, Varsó) A Varsói Egyetem jogi karán végzett. A humanista fotóirányzat, és a klasszikus fekete-fehér fotóesszé kedvelője. Természetfotókkal kezdte karrierjét, nemzetközi sikereket aratva, majd a társadalmi riport felé fordult, és néhány éve a sportfotó iránt kezdett érdeklődni. Különösen a periférikus, egzotikus, és a hagyományos formákon túlmutató sportirányzatokhoz vonzódik. Képeit többek között olyan neves lapokban publikálják, mint a Max, L’Equipe, Guardian, Newsweek, Forbes, Time és a Photo. Számos albuma is megjelent. A legrangosabb szakmai szemlék és fesztiválok, köztük a World Press Photo, a Pictures of the Year, és az NPPA Best of Photojournalism többszörös díjazottja. Együttműködik a hamburgi Focus Fotoagentur ügynökséggel, és a varsói Yours Gallery-vel.