Újdonságok magyar nyelven

Listánkon nem pusztán lengyelből magyarra fordított könyvek szerepelnek, hanem magyar és külföldi szerzők lengyel kultúrát és történelmet érintő művei is, sőt, egy ízben Magyarországon megjelent angol fordítást is beválogattunk. Míg gyerekkönyvek felkerülnek, a lapozgatók kimaradnak, míg helye van az emlékiratoknak, magyar szerzők életének lengyel epizódjairól szóló monográfiát mégis kizártunk, továbbá a kor követelményeinek megfelelően felkerültek az ekönyvként debütáló kiadványok is - mindenesetre törekszünk a lehető legbőségesebb válogatásra.

2016

Ziemowit Szczerek: Jön Mordor és felfal minket, avagy a szlávok titkos története

A Jön Mordor, és felfal minket hősei lengyel hátizsákos turisták, akik „hardkort” és kalandot keresve utaznak Keletre. Csavargásaik fő úti célja Ukrajna. Vonattal, zörgő busszal járják be a vidéket, sztorikat gyűjtenek, amelyeket aztán – kellően felturbózva – eladnak hasonló tartalmakra éhes honfitársaiknak. A lengyel szerző úgy tekinti Ukrajnát, mint a tudatalatti terepét a lengyelek – tudatosan nyugati – mentalitásában. Mindamellett azonban a könyv a lengyelekre jellemző és a mai Közép-Kelet-Európában kivételesnek mondható mobilitás és kíváncsiság apológiájaként is olvasható.

Typotex

Fordította: Körner Gábor

Aleksandra Mizielińska - Daniel Mizieliński: Föld alatt, víz alatt

Ez a különleges könyv páratlanul izgalmas utazásra hív. Bekukkanthatsz a föld alatti üregekbe, leereszkedhetsz a világ legmélyebb bányájába, vagy találkozhatsz például rekordokat felállító búvárokkal, mesésen tarka halakkal, különös mélytengeri teremtményekkel és felfedezheted a Titanic roncsait is. Az okos és könnyen érthető magyarázatok melletti hatalmas illusztrációk és részletgazdag ábrák egyre mélyebbre és mélyebbre hívnak, egészen a Föld forró magjáig.

A népszerű lengyel illusztrátor-házaspár - akárcsak a korábbi sikerkönyvben, a Világlátóban - ebben a kötetben is azt tartotta szem előtt, hogy a gyönyörűen és sok humorral megrajzolt oldalak elvarázsolják az olvasókat, és közben felfedezzék világunk megannyi rejtett szépségét.

Manó Könyvek

Fordította: Kellermann Viktória

Joanna Bator: Szinte éjsötét

Joanna Bator, generációjának egyik legizgalmasabb lengyel szerzője korábbi regényeihez hasonlóan ismét a sziléziai Wałbrzych városába kalauzolja olvasóit. Alicja Tabor varsói újságíró nyomában bejárjuk családja fájdalmas történetének összes helyszínét, megismerjük gyermekkora legfontosabb szereplőit. Alicja visszatér szülővárosába, hogy tényfeltáró riportot készítsen a városban rejtélyes módon eltűnt gyerekekről. Régi családi házukban üt tanyát, amelyről kiderül, hogy évtizedekkel korábban németek lakták... Az események sok szálon futnak szerteszét és gubancolódnak újra össze, megkínzott állatok és ,,macskafalók", önjelölt próféták, különös macskanénék és hibbant csontvadászok bukkannak fel. Alicja a helybéliek elképesztő történeteinek mozaikdarabkáiból a bűnténysorozat mellett lassanként összerakja saját tragikus gyermekkorának mozaikképét is...

Magvető Kiadó

Fordította: Hermann Péter

Igor Janke: Erőd

Igor Janke Orbán Viktor-életrajza 2013-ban jelent meg Magyarországon, és páratlan sikert aratott, hosszú ideig vezette a toplistákat. Ehhez nagymértékben hozzájárult az újságíróból és bloggerből lett politikai elemző könnyed és világos stílusa, és az a nyitottság és érdeklődés, amellyel a tárgyához viszonyul. 
Nincs ez másként Az erőd esetében sem. A lengyel Szolidaritás harcos, radikális ága olyan szervezettséggel, fegyelemmel és szabotázsakciókkal járult hozzá a kommunista rendszer kimúlásához, amelyek Magyarországon mindvégig ismeretlenek maradtak. A 2015-ben Lengyelországban Év könyvének megválasztott kötet egyszerre történetileg hiteles és alapos tényfeltáró munka, és akciók sorát felvonultató kémregény, krimi, amely akár fikció is lehetne. Mert néha a valóság szüli a legképtelenebb helyzeteket.

Igor Janke Orbán Viktor-életrajza 2013-ban jelent meg Magyarországon, és páratlan sikert aratott, hosszú ideig vezette a toplistákat. Ehhez nagymértékben hozzájárult az újságíróból és bloggerből lett politikai elemző könnyed és világos stílusa, és az a nyitottság és érdeklődés, amellyel a tárgyához viszonyul. 

Nincs ez másként Az erőd esetében sem. A lengyel Szolidaritás harcos, radikális ága olyan szervezettséggel, fegyelemmel és szabotázsakciókkal járult hozzá a kommunista rendszer kimúlásához, amelyek Magyarországon mindvégig ismeretlenek maradtak. A 2015-ben Lengyelországban Év könyvének megválasztott kötet egyszerre történetileg hiteles és alapos tényfeltáró munka, és akciók sorát felvonultató kémregény, krimi, amely akár fikció is lehetne. Mert néha a valóság szüli a legképtelenebb helyzeteket.

Rézbong Kiadó

Fordította: Mitrovits Miklós

 

Szalai Attila - Móser Zoltán: Polonica varietas. Szepsi Csombor Márton nyomában 400 év múltán

1616 májusától 1618 augusztusáig „egy Európa megismerésére vágyó magyar ifjú vándorol egy inggel és egy imádságos könyvvel végig a legfényesebb Európán. A szerzők hosszabb ideje érlelték magukban a  tervet, hogy mintegy 400 évvel a magyar utazó után érdemes volna bejárni ugyanazt az ösvényt, s képeken és írásban rögzítve bemutatni, miként festenek ma a Szepsi Csombor által meglátogatott helyszínek. Ha a gyökereinket keressük, ritkán érdemes miatta a világ másik végére vándorolnunk. Legtöbbször elegendő, ha szomszédolunk egy jóízűt.

Kairosz Kiadó

Katarzyna Łubczyk - Grzegorz Łubczyk: Pamięć III. / Emlékezés III.

Az EMLÉKEZÉS harmadik kötete lezárja a szerzők elbeszélését a magyarországi  lengyel menekültekről a a második világháború alatt. Különleges időszak ez, tele drámai eseményekkel és az emberi szolidaritás megejtő példáival.

A gazdagon illusztrált trilógia bemutatja  az időszak hőseit, a magyar kormányzat kiemelkedő személyiségeit , segélyszervezeteket és egyszerű embereket, akiknek köszönhetően több tízezer lengyel kapott feje fölé fedelet és ellátást a háború ideje alatt. A kötet úgyszintén bepillantást enged a lengyel civil és katonai szervezetek, illetve a lelkipásztori ellátás struktúráinak kulisszái mögé – a Magyar Királyság összetett politikai helyzetének háttere előtt. Résztvevők és szemtanúk személyes viszonyai, visszaemlékezések részletei, naplók, magánlevelezések, és forrásanyagok tükrözik vissza az események atmoszféráját. A menekültek életének színes panorámáját, annak minden fényével és árnyékával, a három kötetben összesen 1500 fénykép vázolja föl.

Az EMLÉKEZÉS elbeszélés becsületről és bátorságról, hazafiságról, barátságról, együttérzésről és háláról.  Szimbolikus tiszteletadás azoknak a magyaroknak és lengyeleknek, akik számos veszéllyel szembenézve is hűségesek maradtak értékeikhez és ideáljaikhoz.

Oficyna Wydawnicza RYTM 

Piotr Paziński: Panzió

A lengyel szerző EU-díjas regénye egy szeretetotthonként működő panzióban játszódik. Idős, életük javát már leélt férfiak és nők emlékeznek kellemes és kevésbé kellemes történeteikre. Mesélnek, mesélnek, mesélnek.

„Hol és hogyan végezte ez a szemüveges férfi? És a kaftános fiú, a húsbolt tulajdonosa, a lépcsőn ülő szakállas, a tollas kalapos hölgyike, a kockás sálas járókelő, az a nagydarab fazon, papírdossziéval a hóna alatt, akinek mohó a pillantása, és megbámulta a nagymamát a Nalewki utcában? És egész Varsónk! Helyben elintézték, vagy vitték őket Treblinkába? Mint a szomszédainkat a Szent György utcából, mint a Rabinowicz családot az Úri utcából, vagyis a rokonokat, akiknek nem akárhol, a Vásár utcában volt áruraktáruk, és az utcára nyílt. Elintézték őket, mint Szymon apját és anyját, a bátyját, Szlamát, két húgát, Ryfkát és Malkát, az unokatestvérét, Jureket, és a feleségét, Halát a kis Herszekkel, akinek pont akkor kellett volna elemi iskolába mennie, amikor kitört a háború.”

Noran Libro Kiadó

Fordította: Pálfalvi Lajos

Pörös Géza: Krzysztof Zanussi világa     

"Krzysztof Zanussi a lengyel és az európai filmművészet világszerte ismert és elismert személyisége. Ő az a rendező, akinek munkásságával sikerült Közép-Európa tapasztalatait átvinni a nemzetek közötti kultúra területére, akinek filmjei a legegyetemesebb emberi tapasztalatokra épülnek.
Filmjei, mint a Közjáték, az Illumináció, A falon túl, a Védőszínek, a Konstans, az Imperatívusz, a Paradigma, A nyugodt Nap éve, a Csendes érintés vagy Az élet mint nemi úton terjedő halálos betegség tartós anyagból készültek. Meglehet, ma másként hatnak ránk, mint egykoron, ám üzenetük változatlanul megszólító erejű. Képesek voltak lépést tartani az idővel.

Krzysztof Zanussi pályafutása során pontos metszeteket alkotott a huszadik század második felének emberéről, éljen az Lengyelországban, Nyugat-Európában vagy másutt. Műveiben benne van mindaz, ami velünk és bennünk történt. Nem a politika forgószínpadain, az utcán vagy a gyárakban, hanem a választásainkban és a mohó akarásainkban, a törekvéseinkben és a tétovaságainkban, a diadalmas mosolyainkban és a bukásainkban."

Kossuth Kiadó, 2016

2015

Szczepan Twardoch: Morfium

Isten? Haza? Becsület? Morfium! 1939, Varsó, a német megszállás első heteiben. Konstanty Willemann varsói polgár, egy német arisztokrata és egy asszimilált sziléziai asszony gyermeke, akit nemigen foglalkoztatnak a hazafias jelszavak, a hős katonák vérével megszentelt hagyományok. Egy cinikus gazember, egy bonviván, egy romlott morfinista. Hűtlen férj és rossz apa. Konstanty kelletlenül vesz részt a szeptemberi hadjáratban, a vereséget követően is akarata ellenére lesz tagja egy földalatti ellenálló szervezetnek. Nem akar se lengyel, se német lenni… Csak egy újabb adag morfiumot, és tovább élni a világfi és szoknyabolond életét. A történelem elől azonban nincs menekvés. Szczepan Twardoch olyan antihőst alkotott, akit szeretünk, akinek szurkolunk, annak ellenére, hogy szégyentelen és megátalkodott. Akinek Varsó kiégett utcáin tett minden lépését egy különös hang kíséri, egy rejtélyes erő, mely a múltat és a jövőt is ismeri. S hogy ez egy gépezeté, mely a világ feletti uralmat bírja, vagy a Sátáné, talán a címben szereplő drog suttogja a gonosz varázslatokat hősünk fülébe? Twardoch egy embert mutat meg nekünk, akit felkapott a történelem forgószele, akit rabul ejtettek saját ösztönei, valakit, akinek több szégyenletes vonása van, mint jó. Talán mert a világ is éppen ilyen.

Typotex Kiadó

Fordította: Körner Gábor

Adorján Viktor: A Laboratórium. Az opolei–wrocławi színházi Laboratórium tevékenysége és utóélete 1959-től napjainkig.

E könyv Adorján Viktor író, rendező, színháztörténész 2012 decemberében a Pécsi Tudományegyetemen megvédett PhD-disszertációjának újraszerkesztett, több mint másfélszáz illusztrációval, részletes kronológiai összegzéssel és névmutatóval bővített változata.

A lengyel Jerzy Grotowski a II. világháború utáni egyetemes színháztörténet egyik legnagyobb hatású rendezője, akinek neve meglehetősen ismert Magyarországon is, munkássága, illetve az általa létrehozott Laboratórium színház tevékenysége azonban kevésbé. „Nálunk ma Grotowski egyáltalán nincs a (színházi) köztudatban, nem beszélünk róla, nem készülnek cikkek, tanulmányok a munkásságáról, s ami talán még fontosabb, a gyakorló színházi emberek, a színház alkotói sem törődnek vele” – írja a szerző. Jelen munka áttekinti a Laboratórium keretében „1959-ben kezdődött kutatások különböző alkotói periódusait, azok történeti folyamatát és teoretikai hátterét, hogy elegendő és alapos információval megvilágított összefüggésekkel szolgáljon a lényegében napjainkig tartó – illetve jelenleg is folyó – tevékenység további kutatásához”. E könyv „nem kíván Grotowski-monográfia lenni, mi több, negyvenéves szakmai munkásságának részletes pályaképe sem. A kutatásláncolat történeti tényeit, szakmai-teoretikai eredményeit és utóhatását kívánja feltárni, semmiben sem csökkentve ezzel Grotowski vezető szerepét ebben, ám tekintetbe véve olyan eseményeket és aktivitást is, amelyekben neki közvetlen szerepe már nem vagy csak részben volt.”

Adorján olyan alapossággal mutatja be Grotowski és munkatársai, továbbá a Laboratórium színház örököseinek – például a Második Wrocławi Stúdiónak – a munkásságát, amelyhez egy kutatócsoport esetében is megsüvegelendő mennyiségű adatgyűjtés – források, korabeli dokumentumok, szakirodalom feldolgozása – szolgáltatja a hátteret. A Grotowski-féle „szegény színház” színpadi és előadás-előkészítési gyakorlata kulcselemeinek az eddigi sablonoktól eltérő bemutatásával pedig a kortárs színházelmélet terén nemzetközileg is számottevő eredményeket mutat fel.

Csillag István

Magyar Műhely Kiadó - Ráció Kiadó

Lidia Ostałowska: Akvarellek

1943-ban Auschwitz-Birkenauba kerül Dina Gottliebova, egy brno-i zsidó lány, a képzőművészeti egyetem hallgatója. A blokkokra kell számokat festenie, ám hamarosan kiderül, hogy sokkal nagyobb szükség van egy portréfestőre. Mengele doktor a „cigánykeverékeket” vizsgálja, az akvarellek adják vissza legjobban szemük és bőrük színárnyalatait.

1942-ben egy oświęcimi vasutas családban meghal a legkisebb gyermek. A vasutas fia három nappal Auschwitz felszabadulása után a táborba megy, hogy elhozzon egy árvát, aki helyettesíthetné hugát. Egy magyar zsidó kislányt választ, akit Évának hívnak. Egy rab akvarelleket ad a fiúnak ajándékba, amelyek csak hányódnak a barakkban.

1963-ban az Auschwitz-Birkenau Múzeum megveszi Évától az akvarelleket. Néhány évvel később sikerül megtalálni a festőt. Dina Gottliebova az Egyesült Államokban lakik, Disney híres rajzolójának, Art Babbittnak a felesége. Odautazik, megnézi a képeket, fényképet kér róluk. Aztán elhallgat, hogy a kilencvenes évek közepén visszakövetelje az eredetiket…

Az Akvarellek arról szóló tanulmány, hogy milyen bonyolult a sorsa az embertelen körülmények közt létrejött örökségnek. Mindemellett azt is igyekszik megragadni, miben áll a roma identitás, hol ér véget az egyén sorsa, és hol kezdődik a népirtás.

Lidia Ostałowska a „Mengele dokor cigányait” megörökítő festőnő vásznán keresztül mutatja be az európai romák Holokausztját és a háború utáni emlékezetpolitika örvényeit. Az Akvarellek békés riport a pokolból, olyan könyv, melyet nem lehet elfelejteni.

Irena Grudzińska-Gross

L'Harmattan Kiadó 

fordította: Németh Orsolya

Andrzej Sapkowski: Vaják - Tűzkeresztség

A vaják-saga következő kötete A megvetés idejének közvetlen folytatása. A lengyel szerző ismét elröpíti az olvasót a szláv mítoszok és a valóság ihlette fantáziavilágába, ahol a tét nem csupán egy szörnyvadász vagy egy kislány élete, de az Északi Királyságok sorsa is.

Ríviai Geralt a thaneddi puccs után Brokilonban lábadozik. Egy világ választja el Ciritől, a Meglepetés Gyermektől, akit pedig állítólag neki rendelt a sors - a lányt ugyanis Nilfgaardban látták utoljára. A vaják tehát hosszú és veszélyes útra indul a driádok földjéről a háború sújtotta vidéken keresztül, de nem marad sokáig egyedül: ahogy közeledik úticéljához, egyre többen csatlakoznak hozzá... E furcsa kompánia végül egy olyan konfliktusba csöppen, melyet csak véres küzdelmek árán élhetnek túl.

,,Keresztül kell jutnod a tűzön, amely megperzsel ugyan, de meg is tisztít." (Ríviai Geralt)"

PLAYON KFT.

Fordította: Kellermann Viktória

Jacek Dukaj: Más dalok

Ezerkétszáz évvel vagyunk Róma bukása után, a világ legfényesebb városa Alexandria, és a Holdon már virágzó kolónia létesült – Dukaj rendkívül termékeny képzelőerejével ezúttal egy olyan alternatív világot épített fel, melyben semmi sem a számunkra megszokott módon jelenik meg, de azért sok minden ismerős lehet. A főszereplő, Hieronim Berbelek személyiségében is különleges távlatok egyesülnek: noha egykor híres hadvezérvolt, bukása óta már csak egy kereskedőtársaság résztulajdonosa. Mióta Moszkva kratisztosza legyőzte őt, nem csupán katonai hatalma veszett el, de személyiségének ereje (Formája) is elenyészett. A bosszúra azonban új lehetőséget kap, amikor Afrikában egy különleges természeti anomália kezd terjedni. A Görbülésért sokan Moszkva urát, a Feketmágust teszik felelőssé, s az egységbe tömörülő erők élére Berbelek állhat. A végső csata közeledtével azonban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a szemben álló fél talán nem is földi hatalom.

Typotex Kiadó

Fordította: Mihályi Zsuzsa

 

Sylwia Chutnik: Női zsebatlasz

A varsói bérház négy lakója köré felfűzött történetekre tekinthetünk akár regényként, akár egyedi Varsó-útikönyvként, akár egy megalkuvások nélküli, a nagyváros legszegényebb rétegét megvizsgáló feminista tanulmányként. A fejezetek elején ismeretlennek hitt női archetípusokat mutat be a szerző (bazárosok, összekötők, utánzatok, kis hercegnők), majd ezt követően egy-egy általa kiválasztott és megformált „példányra” fókuszál. A szereplők nőisége széles spektrumot fog át: a generációs különbségek elemi eszközén túl még a nemek közti átfedés is megjelenik egy elnőiesedett férfi személyében. A szerző hol természetfilmes szenvtelenséggel, hol a hétköznapi tragédiák iránti megértéssel teli szeretettel mutatja be a tipikusnak tekinthető bérház és az utca ökoszisztémáját a maga rendező elveivel és az őshonos fajokkal egyetemben.

Sylwia Chutnik (1979) író, újságíró és idegenvezető. Kultúratudomány és gender studies szakon végzett a Varsói Egyetemen. Mindezek mellett önkéntes munkát is végez, valamint vezetője a lengyel anyák és nők jogaiért küzdő MaMa alapítványnak. Egyedülálló idegenvezetéseit Varsó jeles nőalakjainak történeteire fűzi fel. Íróként Női zsebatlasz című regényével rendkívül sikeresen debütált, 2008-ban elnyerte a neves Paszport Polityki irodalmi díjat, és a 2009-es Nike-díjra is jelölték. A könyv azóta számos nyelven, többek között németül és oroszul is megjelent.

Typotex Könyvkiadó

Fordította: Mihályi Zsuzsa

Olga Tokarczuk: Nappali ház, éjjeli ház

Megjelent a kortárs lengyel próza egyik legjelentősebb írójának új könyve a L'Harmattan Kiadó gondozásában, Körner Gábor fordításában.

Nowa Ruda (német nevén Neurode) sziléziai kisváros a cseh–lengyel határon, a háború előtt Németországhoz tartozott. Az ideköltöző narrátor, rejtélyes szomszédjával, a parókakészítő Martával folytatott beszélgetései nyomán, kisebb-nagyobb történetekből férceli össze az őt körülvevő valóság patchworkjét. Az emlékek és álmok különböző korokból származnak az idők kezdetétől a középkoron és a 18. századon át a jelenig. Az emberi élet állandó változása és a változatlan tér és természet, a történelem és a mítoszok, apokrifok világa, az egyén emlékei és a kollektív tudattalan archetípusai együtt alkotják az örök „hely” végtelen valóságát.

OLGA TOKARCZUK (1962) a kortárs lengyel próza kiemelkedő alkotója. 1997-ben elnyerte a Kościelski Alapítvány díját. 2008-ben Begunok című regényéért megkapta a legrangosabbnak számító lengyel irodalmi díjat (NIKE). Eredeti végzettsége szerint pszichológus. Egyetemi tanulmányai idején önkéntesként viselkedészavaros serdülők pszichiátriai gondozóintézetében dolgozott. 1985-től terapeutaként praktizált, és Jungot tanulmányozta, ami hatással volt írásaira is. 1989 óta tizenöt könyve jelent meg, köztük regények, novellák és esszék. A kritika kezdettől fogva a lengyel irodalom élvonalában emlegeti, de könyvei a szélesebb közönség körében is rendkívül népszerűek. Elbeszéléskötete (Sok dobon játszani) és két regénye (Az Őskönyv nyomában; Őskor és más idők) után most egyik legsikeresebb regényét kapja kézhez a magyar olvasó: a Nappali ház, éjjeli ház (1998) megjelenésekor elnyerte a NIKE közönségdíját, azóta huszonegy nyelvre fordították le.

KÖRNER GÁBOR (1969) fordító, lengyel és ukrán szakon végzett az ELTE-n. 1996–1998 között a JAK Világirodalmi Sorozatot szerkesztette. 1999-ben a Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíjasa, 2006-ban Babits Mihály-ösztöndíjas volt. 2005-ben a Lengyel Köztársaság kulturális minisztere a Lengyel Kultúráért Érdeméremmel tüntette ki. 2011-ben József Attila-díjat kapott.

A KÖNYV MEGJELENÉSÉT AZ EURÓPAI UNIÓ KULTÚRA 2007-2013 KERETPROGRAMJÁNAK TÁMOGATÁSA TETTE LEHETŐVÉ

316 oldal, ISBN 978-963-236-932-7, Ára: 2950 Ft

L'Harmattan

Fordította: Körner Gábor

Pálfalvi Lajos: A Transz-Atlantik megállói. Gombrowicz

Megjelent Pálfalvi Lajos Gombrowicz monográfiája a Kalligram Könyvkiadó gondozásában!

Amennyire nem polonistaként, hanem irodalomkritikusként és esztétaként meg tudom állapítani, jelentős vállalkozás Pálfalvi Lajos életrajzi monográfiája Witold Gombrowiczról, a huszadik század egyik legjelentősebb, a lengyel irodalmi kánont belülről kritizáló lengyel irodalmáráról. Nemcsak azért fontos munka ez, mert magyar nyelven igen kevés tanulmány foglalkozik e kimagasló tehetséggel, hanem azért is, mert Pálfalvi  könyve általános tanulságokkal is jár, többek között az irodalomtörténet-írás módszertanával, az irodalom társadalmi szerepével, a modernizmus belső dinamikájával és a közép-európai irodalmak sajátos természetével kapcsolatban is.

Pálfalvi sok tekintetben azonosul Gombrowicz deheroizáló hajlamaival, s ez bizonyos fokig még a hősről szóló narratívájában is tetten érhető. Tehát ahogy az író nem volt mentes az öniróniától és önkritikától, úgy Pálfalvi története is telve iróniával és kritikával. De alapvetően alázatos és érzékletes mesélője hőse történetének. És legfőképpen élvezetes írója annak: Pálfalvi mintha regényt írna Gombrowiczról, olyan kedvvel, stiláris energiával és írói invencióval alkot. Maga is osztja tehát hőse meggyőződését, hogy az irodalomkritikának nem szabad unalmassá és lélektelenné válnia. Épp ellenkezőleg, ahogy az irodalom tesztje az, hogy képes-e egy élő világot teremteni a műben az alkotó, a Pálfalvi által gyakorolt irodalomtörténetnek is az a tétje, hogy meg tudja-e eleveníteni hősét az általa felmondott történetben. Pálfalvinak sikerül ez.

Horkay Hörcher Ferenc

Kalligram Könyvkiadó

Krzysztof Varga: Turulpörkölt

Varga magyarokról szóló nagysikerű könyve 2010-ben jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában. A Műmárvány síremlék, és a Függetlenség sugárút című regények után, idén tavasszal jelent meg a szerző második magyar témájú könyve, Varga tervezett trilógiájának második darabja, a Mangalicacsárdás. Ebből az alkalomból megújult formában ismét a könyvesboltok polcaira került a Turulpörkölt.

"Ó, azok a böllérmájak, pacalpörköltek, körömpörköltek, marhapörköltek, reszelt sajttal meghintett rántott szeletek, babgulyások, ecetes csípős paprikák, káposztasaláták, kovászos uborkák! Ó, azok a távozás utáni gyomorégések, amikor lángol az egész emésztőrendszer, és még spriccerrel sem lehet eloltani ezt a nyelőcsőtől a mellkason át a gyomorszájig és a belekig húzódó tűzoszlopot, amikor a belsőnkre nehezedő súlyt még három pohár unikummal sem lehet enyhíteni, amikor egy nagy madár telepszik a vállunkra, beborít szárnyával, enyhülést nem hozó álmot hoz ránk."

"A Turulpörkölt a magyar melankólia regénye. Nyolc fejezetre, nyolc fogásra bontva mondja el a határtalan magyar pesszimizmus, kicsinyesség és düh történeteit. A fejezetek címei eszmetörténeti ihletettségű fantázianevek: a mindenkori magyar közhangulatot egy-egy jelentős (meghatározó, vagy csupán jelen pillanatban jelentős) történelmi személyiség nevébe sűrítette a szerző, majd a nevekből egyedülálló gasztronómiai fogalmakat teremtett. Így került egymás mellé a Kádár-paprikás és a Horthy-pecsenye, a Szent István-szalámi és a Gyurcsány-Orbán-lecsó. A kulináris invenció azonban csupán a tartalomjegyzékben mutatkozik sokszínűnek, a narrátor monomániájának köszönhetően a magyar létezésmód banális eseményekre vetített ábrázolása meglehetősen homogén. Akármerre indul el Varga, a végén ugyanoda jut, a feneketlen magyar bánathoz. Ám a hamar kiszámíthatóvá váló végeredmény ellenére a kifejtés módja, az útvonal páratlanul leleményes." (Ficsor Benedek, litera.hu)

Európa Könyvkiadó

Fordította: Hermann Péter

Krzysztof Varga: Mangalicacsárdás

"A magyar turista, gondolom, Magyarországot látogatja a legszívesebben, mert csak Magyarország kínálhatja a magyar turistának elengedhetetlenül szükséges adagot magyarságból, egyébként én is gyakran úgy érzem magam, mint egy magyar turista Magyarországon, nincs ennél jobb ország a magyar turista számára."

A hat éve nagy feltűnést keltett Turulpörkölt után a kiváló lengyel író újabb magyar témájú kötettel áll elénk. A kiindulópont ezúttal is a gasztronómia, elvégre "a magyar konyha tartósabb alapja a nemzetnek, mint a kereszténység."

A legnagyobb felfedezés Varga számára ezúttal az Alföld. Az újjáéledő Ázsia-kultusz helyszíneként írja le Bugacot. A lovasbemutatók és csárdalátogatások mellett megnézte a kurultájt (törzsi gyűlést), az ősmagyar identitás helyreállítását szorgalmazó ázsiai seregszemlét, s innen jutott egyre beljebb a magyar paranoiák labirintusában. A Magyar messiások című fejezetben új értelmet ad Ady versének, új messiást képzel el, aki kivezeti a magyarokat a Vereckei-szoroson át a Kárpát-medencéből, vissza az őshazába. Fölmálházzák a Lehel hűtőszekrényeket, és elindulnak, rozzant autóikkal jól megrakott utánfutókat vontatva vissza a nagy sztyeppére.

Európa Könyvkiadó

Fordította: Pálfalvi Lajos

2014

Andrzej Szczeklik: Halhatatlanság

Andrzej Szczeklik (1938-2012) nemzetközi hírű lengyel orvosprofesszort a halálos ágyán az ember örök vágyálma, a halhatatlanság foglalkoztatta. Nem irodalmi vagy művészi, hanem orvostudományi értelemben. Prométheusz példája lebegett a szeme előtt, aki lelopta az embereknek a tüzet az égről.

Egyetlen emberöltő alatt nagyot változott az élet: gondoljunk csak többek közt a penicillinre, a szívátültetésre, a lélegeztetőgépre, vagy a DNS klinikai kutatása terén elért eredményekre. A legyőzött régi betegségek nyomában újak támadtak, mint a HIV, a májgyulladás, a méhnyakrák. Átléptünk az új évezredbe a megfejtett genommal, megindult és vérmes reményekkel kecsegtet az őssejtkutatás, lassan talán még a klónozással vagy az embrió felhasználásával kapcsolatos etikai problémák is háttérbe szorulnak.

Ha ilyen nagyot fordult a világ, ha minden változik, van-e egyáltalán valami állandó az orvostudományban? Valami, ami áthatja, kering benne, mint a nedvek a növényben, és hajtja előre. Varázslat, mítosz. Egy prométheuszi álom...

Szczeklik professzor úr megpróbálja kiolvasni és megfejteni ezt az álmot. Az antik Görögországban, a szibériai és az azték sámánoknál, a fáraók Egyiptomában kutat utána, majd átlép a jelenkorba, és olyan eseményekről számol be, melyek közül jó néhánynak maga is tanúja volt. Példaképként pedig Albert Schweitzertől Kalkuttai Teréz anyáig csodálatos egyéniségeket állít elénk az orvoslás történetéből.

A Halhatatlanság egy nagy humanista végakarata, amelyet a modern orvostudománynak - saját érdekében és a mi érdekünkben - meg kell értenie és végre kell hajtania.

Andrzej Szczeklik Halhatatlanság Az orvostudomány prométheuszi álma

Európa Könyvkiadó

Fordította: Pálfalvi Lajos

Lengyel, magyar "két jó barát". A magyar-lengyel kapcsolatok dokumentumai, 1957-1987

A kötet a Napvilág Kiadó webáruházán kívül csak az Írók Boltjában (1061 Bp., Andrássy út 45.), az ELTE BTK jegyzetboltjában (1088 Bp., Múzeum krt. 6-8.) és a Líra könyvesboltokban kapható.

A dokumentumokat válogatta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Mitrovits Miklós

A második világháború utáni lengyel–magyar kapcsolatok alakulása – szemben a korábbi évszázadok történetével – mindmáig feldolgozatlan területnek számít. E dokumentumkötet kísérletet tesz arra, hogy átfogó, globális képet adjon az 1956-os események után kezdődő „új időszámítás” eddig nem ismert lengyel és magyar levéltári forrásaiból a kelet-európai rendszerváltás küszöbéig. A kötet jól dokumentálja a magyar–lengyel politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok alakulását. A közzétett összesen több mint százhúsz lengyel és magyar levéltári forrás jelentősen növeli ismereteinket a két ország közösnek determinált politikai útjáról és kapcsolatairól, és egyben rámutat a sokban eltérő belső fejlődésükre, valamint a konfliktusos helyzetekben előtérbe kerülő érdekkülönbségekre is. Megmutatja, hogy a két ország vezetői miképpen gondolkodtak egymásról, a világban zajló eseményekről, a Szovjetunióról, a németkérdésről és magáról Nyugat-Németországról, és mit is értenek országaik szempontjából hidegháború alatt. A kiválogatott dokumentumok egyben hozzájárulnak ahhoz is, hogy a 20. századi magyar és lengyel történelemről ne csupán a hazai, hanem a másik szemszögéből is ismereteket szerezzünk, és ez igen fontos mind a tudomány számára, mind a történeti ismereteinek szélesebb körben való bővülése szempontjából is.

Az iratok zömmel a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából (az MSZMP vezető testületei és a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma iratai), a varsói Újkori Iratok Levéltárából (a LEMP vezető testületeinek iratai), valamint a Lengyel Külügyminisztérium Levéltárából kerültek ki, de közlésre került egy-egy dokumentum erejéig más levéltárakban őrzött anyag is.

*

A kötetet szerkesztő Mitrovits Miklós (1978) tanulmányait az ELTE-n és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végezte. Évek óta foglalkozik Lengyelország és a magyar–lengyel kapcsolatok történetével. 2010-ben jelent meg első könyve, amely a lengyel Szolidaritás mozgalom történetét és annak nemzetközi vonatkozásait mutatta be (A remény hónapjai… A lengyel Szolidaritás és a szovjet politika, 1980–1981. Napvilág Kiadó).

2014-ben a Lengyel Történelmi Társulat ezt a dokumentumkötetet jelölte a Felczak-Wereszycki-díjra.

Aleksander Gubrynowicz–Pawel Ukielski–Adam Burakowski: 1989 – A kommunista diktatúra végnapjai Közép- és Kelet-Európában

1989-ben, a megdöbbent világ szeme láttára, összeomlott a kommunizmus. A februárban induló lengyelországi kerekasztal-tárgyalásoktól egészen Elena és Nicolae Ceauşescu decemberi kivégzéséig, Közép- és Kelet-Európában viharos, ám meglepően kevés véráldozat árán zajlott le a kommunista rezsim felszámolásának folyamata. Napjainkban, 25 évvel az akkori események után, úgy tetszik, eléggé távoli a perspektíva ahhoz, hogy érzelmek nélkül végezzünk összehasonlító kutatásokat. Egyfelől még mindig nagyon sokan emlékeznek az akkor történtekre, másfelől viszont felnőttkorba lép az a nemzedék, amely már egész eddigi életét szabadságban élte le.

A 25 esztendős perspektíva nemcsak ahhoz elég, hogy elemezzük azokat az eseményeket, amelyek a rendszer bukásához vezettek (a kommunizmus utolsó éveit és magát a bukást), de a posztkommunista korszak egyfajta összegzését is lehetővé teszi. A Közép-Európa népeire erőszakolt rendszer maradványainak eltüntetése ugyanis nem korlátozódott csupán az 1989-ben vagy az azt követő két-három évben végrehajtott mélyreható változásokra. A kommunizmus örökségének felszámolása lényegesen tovább tartott, bizonyos szempontból pedig még mindig nem fejeződött be. A mű szerzőinek mindezeket a körülményeket figyelembe kellett venniük elemzéseik tartalmának kidolgozásakor.

A könyv a következő hat, 1989-ben rendszerváltozáson átesett országot mutatja be: Magyarország, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia, Románia és Bulgária. A válogatás indokoltnak látszik: a jugoszláviai változások kétségkívül különálló és minőségileg eltérő kérdéskört alkotnak. Hasonló a helyzet a Szovjetunióval (a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségével), ahol az események időbeli súlypontja inkább az 1990–91-es évekre esik. Az akkoriban eléggé elszigetelt Albániában pedig később következtek be a változások.

Az elemzés egésze természetesen nem korlátozódik 1989 második felére; a téma ilyetén leszűkítése lehetetlenné tenné a változásokhoz vezető mechanizmusok és okok felderítését csakúgy, mint e változások hatásainak és a kommunizmus ma is jelenlévő maradványainak a kutatását. Ezért az egyes országokra vonatkozó fejtegetéseket minden esetben a következő három alapvető blokkra osztottuk: a kommunizmus utolsó évei, a rendszer bukásának közvetlen folyamata, valamint e folyamat hatásai 25 évnyi időtávlatból szemlélve.

A téma szintetikus tárgyalására tett jelen próbálkozásunk – összehasonlító elemzéssel tekinteni át az eseményekben résztvevőként szereplő hat (Csehszlovákia kettészakadása után hét) államnak a történéseit – a kérdéskör kevés átfogó feldolgozása közé tartozik.

Rézbong Kiadó

Fordította: Szenyán Erzsébet

JOANNA Bator: Homokfelhő

Mágikus utazás múltból jelenbe, a lengyel télből a New York-i őszön át a görög nyárba

Egy ismerős család vakugrása az ismeretlenbe: a Homokhegyben megkedvelt Bator-hősnők tovább sodródnak a hol barátságos, hol pedig ellenséges világban, új országokat és kontinenseket járnak be, ám egy tragikus baleset miatt arra kényszerülnek, hogy átgondolják és megváltoztassák életüket. A makacs anya, az érzékeny lány és a mindent túlélő nagymama újra- és újraszövik kapcsolataikat, egymáshoz és az idegen emberekhez fűződő bonyolult viszonyaikat, közben teljesen az olvasó szívéhez nőnek, minden gyarlóságuk ellenére.

A múlt és jelen, a lehetséges és lehetetlen titokzatos szálakkal vannak összekötve, a hétköznapi valóság mellett, vagy inkább mögötte ott tevékenykednek az elhunytak lelkei, vagy éppenséggel jövőbeli eseményeket képesek megjósolni egyes szereplők. Eközben megismerjük Lengyelország 20. századi történelmét, elsősorban a periférián elhelyezkedők, vagyis a különcök, az elesettek és az üldözöttek szemüvegén keresztül - és ez a világ egészen varázslatos.

A regény folytatása az írónő előző könyvének, de annak ismerete nélkül is kerek egész.

Magvető Könyvkiadó

Fordította: Hermann Péter

Ignacy Karpowicz: Csoda

„Rómeó meghal, Júlia életben marad. Miért is ne lehetne ez egy csodálatos szerelem kezdete? Történnek néha csodák. Ha nem az életben, akkor a halál után.”

A csoda a könyv első lapjain megtörténik: egy fiatal fiú autóbaleset áldozata lesz, a teste azonban stabilan tartja az ideális 36.7-et. A ki nem hűlőholttest katalizálja az eseményeket és furcsa hatással lesz egész környezetére. A harmincas éveiben járó doktornő belészeret, az egykori barátnő átértékeli szexuális orientációját, és így tovább –a csoda a családtagokkal, barátnőkkel, orvosokkal esik meg, akik mind kilépnek önmagukból,zavaros és érthetetlen helyzetekbe keverednek,de legalább szánandó és nagyon is érthető életük végre kilép a megszokott pályájáról. Az abszurd ötletből kibomló történetet a szerző az Égiek és földiekben megkedvelt szatirikus látásmódjában tárja elénk.

„Nehéz határ volt ez. Az élet és a halál, az egész és az elem, a test és a hőmérséklet között. Olyan határ volt, amelyet nem lehetett egyszerűen átlépni. Döntést követelt.”

Typotex Könyvkiadó

Fordította: Körner Gábor

 

 

Andrzej Żbikowski: A hírnök. Karski, a világ igaza

Jan Karski (1914–2000),

A varsói gettó és a haláltáborok hírnöke

Karskira méltán lehetnek büszkék a lengyelek, mert nemcsak hazafiságból, de emberségből is példát mutatott korának. Nem véletlen, hogy az idei, 2014-es esztendő – amellett, hogy a holokauszt 70. évfordulója – az ő személyének szentelt emlékév Lengyelországban.

A náci uralom alá került Európában páratlan lengyel földalatti ellenállás ambiciózus diplomáciai futáraként kezdte pályáját. Üzeneteket vitt a megszállt Varsó és az emigráns lengyel kormány váltakozó székhelyei – előbb Párizs, majd Angers, végül London – között. Ezek a küldetések egyáltalán nem voltak veszélytelenek, az egyik ilyen útja során letartóztatta a Gestapo, de sikerült megszöknie. Mivel Karski nemcsak jó megfigyelő és kitűnő elemző volt, hanem egészen kiemelkedő kommunikációs képességekkel is rendelkezett, egyre komolyabb feladatokkal bízták meg. A londoni emigráns kormány az Egyesült Államokba küldte, hogy beszámoljon Roosevelt elnöknek a lengyel földalatti mozgalomról és a szovjet partizántevékenységről. De nem tartozott hivatalos közlendőinek körébe az, amit saját elhatározásából – mintegy „magánszorgalomból” – a segítség reményében mégis megosztott az elnökkel, hogy a lengyelországi zsidókat a nácik tömegesen semmisítik meg. Karski ehhez az információhoz a lengyelországi zsidó földalatti ellenállás tagjai révén jutott, akiknek segítségével – élete kockáztatása árán – többször is látogatást tett a varsói gettóban és a bełżeci (egyes történészi vélemények szerint izbicai) haláltáborban. Hiába próbálta azonban felnyitni a szövetségesek szemét, csak a közönnyel találkozott.

Amerikában A titkos állam története című óriási sikerű könyve tette elismert szerzővé, de Claude Lanzmann Soá című filmje révén világszerte is ismertté vált. Jan Karskit a Georgetowni Egyetem díszdoktorává avatta, a Virtuti Militari és a Világ Igaza kitüntetések birtokosa lett.

Kossuth Kiadó

Fordította: Pálfalvi Lajos

Igor Ostachowicz: Űzött lelkek éjszakája

Az Űzött lelkek éjszakája az ezredforduló ellenkulturájának lengyel kultuszkönyve, a „sex and drogs and rockandroll” nemzedékének brutális,mosdatlan szájú regénye.

A többféle síkon játszódó, meghökkentő történet helyszíne az egykori gettó, ahol ma divatos bevásárlóközpont és lakóházak állnak. Zavarba ejtő, furcsa kísértetek, élőhalottak jelennek meg a főhős lakásában, akik vagy a gettóban haltak meg, vagy a varsói felkelésben estek el. Akik nem tudják teljesen elhagyni a földi világot, mert teljesíteniük kell még valamit ahhoz, hogy átjussanak a másvilágra.

A föld alól előjövő halottakkal kellene együtt létezniük, sőt szembenézniük az élőknek. A történelem azonban ismétli önmagát: hatvan év múltán Varsó utcáit üvöltő újnáci bandák lepik el, és ismét hajtóvadászat indul az egykori áldozatok ellen. A Gonosz újra győz…

Igor Ostachowicz különös regénye kiáltás napjaink társadalmának anarchiája, a másság gyűlölete ellen. Rekviem a második világháború alatt elpusztított varsói zsidókért, „akikre senki sem emlékszik, akiknek nincs családjuk, akiknek sírja fölött senki sem imádkozik”, mert utódaik sem maradtak.

Kossuth Kiadó

Fordította: Németh Orsolya

Bogdan Wojdowski: A holtaknak vetett kenyér

„A legjobb regény, amit csak írtak a varsói gettóról, az egyik legfontosabb hang a holokauszt gyermekeitől”

Henryk Grynberg 

Wojdowski könyve megrázó tanúságtétel a vészkorszakról, emellett az egyik legkiválóbb XX. századi lengyel regényként tartják számon. Panorámaképet fest a varsói gettó lakosainak sorsáról, attól a pillanattól, hogy 1940-ben megnyitották egészen 1942-ig, a „nagy akcióig”, melynek során Treblinkába vitték a gettóból a zsidókat.

A regény főszereplője egy alig több mint tízéves zsidó fiú, az ő szemével látjuk a falak mögötti világot, ahol érvénytelenné válnak a korábbi szabályok, mindennapossá válik az éhhalál, gyilkos játszmák folynak a túlélésért. A mű legmélyebb, egzisztenciális rétege azt mutatja be, mit tudhatunk meg az emberi természetről a legszélsőségesebb körülmények között. Például azt, hogy majdnem mindent meg tud szokni.

A fiú nap mint nap újabb tapasztalatokat szerez a gonoszról, behódol és ellenáll neki, elbukik és bátor tettekre szánja rá magát, harcol a túlélésért és azért, hogy megőrizze azt, ami megmaradt az emberségéből.

Bár Wojdowski túlélőként is menthetetlen maradt, a regényformában megírt tanúságtétel lehetetlen feladatát sikerült elvégeznie. A mű valójában a szerző megoldhatatlan egzisztenciáját, a folytatás lehetetlenségét fejezi ki. Wojdowski naplójában konkrétan megfogalmazza, hogy életének utolsó ötvennégy éve tévedés volt. 1942-ben az apja kezét fogva kellett volna mennie az Umschlagplatzra. Ezt a képet használja: átjutott a túlsó partra, de kiszáradt folyót hagyott maga mögött.

  „Felejtsd el, hogy zsidó vagy. El kell felejtened ahhoz, hogy élhess (...). Élj, mint a veszett kutya, rohanj a szántóföldeken, messze elkerülve az embereket, de élj. Ne félj, senkitől és semmitől. Aki fél, elveszti a fejét. (...) Ne gondolkodj, élj. Élj, hogy menekülhess. (...) Ha gúnyt űznek a zsidókból, hallgass. Csukd be a szemed és a füled mindenre. Felejtsd el, ki vagy, ki az apád és az anyád. Felejtsd el, kik voltak a nagyszüleid. A szemed se rebbenjen, ha meglátod a szeretteidet, amint a gödörhöz hajtják őket. Fordulj el, és menj onnan. (...) Kő legyen a szíved helyén. Hallasz? Űzz ki az emlékezetedből mindannyiunkat. És élj, ámen.”

Park Kiadó 2014

Fordította: Pálfalvi Lajos

Anna Świrszczyńska: Barikádot építettem

Anna Świrszczyńska (1909–1984) lengyel költőnő Barikádot építettem című kötete az 1944 kora őszén lezajlott varsói felkelés tragédiájának állít emléket. A hatvanhárom napig tartó harc a második világháború egyetlen olyan cselekménye volt, amelyben a civil lakosság szervezetten, fegyverrel szállt szembe a náci csapatokkal. A felkelés elfojtása során a németek Varsó épületeinek 98 százalékát megsemmisítették, és több százezer embert lemészároltak. A szerző kórházi nővérként vett részt a küzdelmekben, testközelből tapasztalva az emberi szenvedést, a hősiességet, a mindennapos halált. Élményei felkavaró erejét tanúsítja, hogy végül csak 1974-ben foglalta őket az itt olvasható versekbe. A költői miniatűr formájában egyszerre tárja elénk a történéseket, a varsói lakosság életét, illetve saját lélektani megfigyeléseit –közérthető, végzetesen emberi krónikát alkotva.

Magyar Napló

Fordította: Zsille Gábor

 

 

 

 

KOVÁCS István: Bem tábornok – Az örök remények hőse

A neves történész legújabb kötetében igyekszik megfejteni a talányt: mi a titka annak, hogy Bem József tábornok, az 1848–1849-es szabadságharc hőse nem ismerte a reménytelenség fogalmát, a reménytelen helyzetet, amely egyént és közösséget lefegyverez, megadásra bír, elszívja életerejét, szétzülleszt. Bem példája számunkra, mai magyarok számára e tekintetben a legidőszerűbb.

Vasfüggöny. Kelet-Európa megtörése 1944-1956

Anne Applebaum A Gulag története után most a vasfüggönyt veszi szemügyre.

1944-ben a Szovjetunió elkezdte a később "népi demokratikus" néven nevezett országok felszabadítását és lerohanását. A világháború végén kiderült, hogy a nyugati hatalmak nem képesek és nem hajlandók szembeszállni a szovjet birodalmi törekvésekkel. Kelet-Európa - ahogy ekkor elnevezték, hogy kevésbé sértse a Nyugat érzékenységét - sorsa megpecsételődött. A Vörös Hadsereg mellett azonnal megjelentek a szovjet titkosrendőrök és a moszkovita kommunista vezetők, és elkezdődött bő féltucat ország megtörése.

Hogyan jutottak hatalomra a kommunisták? Mit vontak azonnal az ellenőrzésük alá, és mit engedtek át ideiglenesen a (majdnem) szabadon választott más pártoknak? Mi történt az egyházzal és a civil társadalommal? Mi itt Közép-Európában - ahogy titokban neveztük magunkat a legsötétebb években is - még emlékszünk. De ha saját hazánk kommunista történelmével tisztában is vagyunk, a többi ország sorsa nagyon is gondolatébresztő lehet.

Anne Applebaum az ideiglenesen megnyílt orosz levéltárakból, az 1989-ben felszabadult országok titkosszolgálati iratanyagából vett ismeretek mellett memoárokat, emékiratokat, történeti kutatásokat dolgoz fel, és személyes beszámolókat, mert sok még élő tanúval sikerült beszélnie.

Ha meg akarjuk érteni, miért alakul annyira nehezen a demokrácia a hajdani csatlósállamokban, íme, itt a könyv, amely megvilágítja.

Anne Applebaum: A Gulag története 2004-ben elnyerte a Pulitzer-díjat.

Applebaum a Yale egyetemen végzett, doktori képzést a London School of Economicsban kapott. A kilencvenes években Varsóban és Londonban élt újságíróként. A The Economist és a The Washington Post rovatvezetője volt. 2010-ben megkapta a Petőfi-díjat a Terror Háza Múzeumban, a díjjal a közép-kelet európai szabadság és demokrácia előmozdítására tett erőfeszítéseket ismerik el. 2013-ban felvette a lengyel állampolgárságot. Férje, Radosław Sikorski a lengyel külügyminiszter.

Európa Könyvkiadó

Fordította: Szabó Hedvig

2013

jacek hugo-bader: KOLIMAI NAPLÓ

A szerző tavaly megjelent, Fehér láz című műve már felkelthette az olvasók érdeklődését e rendkívül tehetséges lengyel publicista, dokumentarista, a A Kapuściński-iskola egyik karakteres képviselője iránt. Magadanból elindulva végighaladva az ún. Kolimai Főútvonalon, amely egyetlen út abban a térségben, amely akkora, mint Európa egyharmada. Az öregek úgy mondják, hogy ez az út a világ leghosszabban elnyúló temetője. Hugo-Bader elment az utolsó túlélőkhöz, hogy följegyezze, mit láttak, éltek át ezek a kivételes emberek, akik látták az élet legmélyét, akik a lágerekben átlépték azt a határt, amelyen túl minden lélek széthullik.

Kairosz Könyvkiadó

Fordította: Pálfalvi Lajos

Andrzej Sapkowski: Vaják IV – A megvetés ideje

PlayON, 2013. -2014

 Fordította: Szathmáry-Kellermann Viktória. 

A háború előszele már mindenütt érezhető: az utakat másfajúak renegát csapatai tartják rettegésben, a városok utcáin rejtélyes halálesetek történnek. A királyok nem bíznak többé a varázslókban, akik azt képzelik, varázshatalmuk feljogosítja őket, hogy beleártsák magukat a politikába. Némelyikük a szabad országok javáért cselekszik, mások önös érdekből, de a varázslók álságos mosolya és felszínes csevegése mögött sorsdöntő játszmák zajlanak.

Ríviai Geralt mindig is büszke volt semlegességére. A vaják korábban úgy gondolta, elegendő, hogy a saját sorsáról döntsön... csakhogy akkor még nem kellett mások miatt aggódnia. Egyedül könnyű semlegesnek maradni, de ha egy kislány élete a tét, már nem annyira. Geralt igyekszik mindent megtenni Ciri védelmében.

A kérdés az, hogy ez elég-e.

Bruno Jasieński: FUTUROTIKUSAN

Publio, 2013 (e-könyv)

Fordította: Benczes S. Gábor

Bruno Jasieński a lengyel futurista mozgalom egyik megalapítója és teoretikusa, a futurizmus legendás alakja, elképesztő művek szerzője. Ebben a könyvben verseinek fordításai olvashatók. Bruno Jasieński a lengyel futurista mozgalom egyik megalapítója és teoretikusa, a futurizmus legendás alakja, elképesztő művek szerzője. A világ számos színházában - így Magyarországon is - játszották, játsszák színházakban A próbababák bálja c. drámáját. Ebben a könyvben verseinek fordításai olvashatók. A bemutatott versek felidézik a XX. század elejét, és a rövid időre elterjedt, Magyarországon kevésbé ismert futurista költészetet annak egyik legjobb képviselője által. A művekben, melyek főként Bruno Jasieński költészetének első időszakában keletkeztek egy embereket szerető, emberekért aggódó, humánus, az életben helyét nem találó, szenvedő, mások szenvedéseit átélő, érzékeny költőt ismerhetünk meg. Aki nevetni tudott, cinikusan bár, de nemcsak másokon, hanem önmagán is.

A könyvről Benczes S. Gábor honlapján

Igor Janke: Hajrá magyarok! - Az Orbán Viktor-sztori egy lengyel újságíró szemével

Rézbong, 2013

Fordította: Szalai Attila, Szenyán Erzsébet

Igor Janke szerző rutinos lengyel politikai újságíró, publicista, 1967 - ben született. Jelenleg a Szabadság Intézete független think tank elnöke, a Salon24.pl politikai blogportál vezetője. Több száz riport, elemzés és interjú szerzője. Orbán Viktorról szóló könyve páratlan sikert aratott Lengyelországban. Ezt a könnyed, érdekes stílusában, de hitelesen és szakmailag igényesen írt könyvét tarthatja most kezében az olvasó.
Janke előzetesen beszélt Orbán kortársaival, párttársaival, kollégáival, ellenfeleivel, valamint a miniszterelnökkel is, megismerte a tárgyban hozzáférhető legfontosabb dokumentumokat, a magyar kormányfő beszédeit, kritikusainak munkáit és kívülálló létére precíz, a fontos részletekre is kiterjedő portrét rajzolt „Európa egyik legérdekesebb politikusáról”, ahogy a külföldi recenziók közül több is jellemzi a kötet alanyát, Orbán Viktort.

IGNACY KARPOWICZ: ÉGIEK ÉS FÖLDIEK

Typotex, 2013

Fordította: Körner Gábor

Vegyünk egy csipet Bulgakovot, egy leheletnyi Rebelais-t és egy egészséges adagKunderát, máris közelebb kerültünk Karpowiczhoz. A Deus ex machinában a dolgokegyáltalán nem mennek valami jól a Földön. Az emberek elszigetelődtek, és márrégen elvesztették a sorsuk jobbra fordulásába vetett reményüket – egyik napróla másikra tengetik fásult és unott életüket… De egyszer csak az Istenek a tettekmezejére lépnek. Földre szállnak. Sikerül-e Nikének, Afroditének, Jézusnak, Ozirisznak, Lucifernek és a többieknekhelyre állítani a régi rendet?

Ignacy Karpowicz regénye briliánsan kidolgozott, ironikus értekezés a modernitásról. Egyszerre megdöbbentőés rémisztő. Provokatív és blaszfémikus. Nem véletlen, hogy elnyerte a Polityka hetilap 2010-es Paszport díját.

Tovább a kiadó honlapjára

Rafał Kosik: Félix, Net, Nika és az elméletileg lehetséges katasztrófa

Pongrác, 2013

Fordította: Berg Éva Mária


A feltalálópalánta Félix, a számítógépzseni Net és a könyvmoly Nika kalandjainak második kötetét tartod a kezedben: egy újabb lebilincselő történetet barátságról, eszement találmányokról, fantasztikus élőlényekről, mesterséges intelligenciáról, csínyekről, zűrökről, időutazásról, titokzatos jelenésekről és titkos ügynökökről; meg mindarról, ami ezzel jár – például a világ megmentéséről.
Ha pedig mindez nem csigázott volna fel eléggé, az alábbi kérdésekre is választ kapsz a XXI. század egyik legmenőbb ifjúsági bestsellerét olvasva: Esznek-e embert a húsevő növények? • Füstöl-e a tealevél? • Milyenek a robotpincérek? • Megnyerhető-e a II. világháború az ezredforduló után? • Léteznek acélerdők?
• Ingerelhető-e a múlt? • Vajon mit keres egy metrókocsi a tengerfenéken? • Hogyan jutunk el Varsóból Londonba percek alatt?

Tovább a kiadó honlapjára

kovács istván: "egy a lengyel a magyarral" - a szabadságharc ismeretlen lengyel hősei. történelmi esszék.

 

Magyar Napló, 2013 (Második, javított és bővített kiadás)

Kovács István (1945) – költő, történész, diplomata. Mint költő a Kilencek tagjaként az Elérhetetlen föld című antológiában mutatkozott be 1969-ben. Kutatási területe a XIX. század első felének magyar–lengyel kapcsolatai, különös tekintettel a szabadságharc lengyel résztvevőire. E témakörben több könyve – „Mindvégig veletek voltunk”. Lengyelek a magyar szabadságharcban – 1848–1849; A lengyel légió lexikona – 1848–1849; Csoda a Visztulánál és a Balti-tengernél – jelent meg. A gyermekkor tündöklete című regényéből 2006-ban Budakeszi srácok címmel 1956 emlékezetének szentelt játékfilm készült.

    Ebben a kötetében, amelynek jelenleg bővített és javított változatát adjuk közre, ismeretlen lengyel hősöket kelt életre a szabadságharc idejéből. Közlegények, altisztek, főtisztek állnak elénk, s máris velük masírozunk történelmünk közismertük színhelyein, s követjük őket túl a határon is „a nagyvilág magyar vándoraiként”.

Tovább a kiadó honlapjára

 

Andrzej sapkowski: Vaják III - tündevér

PlayON, 2013

Fordította: Szathmáry-Kellermann Viktória

Az emberek, törpök, manók és tündék több mint száz esztendőn keresztül éltek békében egymás mellett. De ennek a békének vége, és a fajok ismét egymás ellen – és maguk ellen – harcolnak.

Ebben a viharos időben születik egy gyermek, akire a világ összes vajákja várt. Ciri a Cintrai Nőstényoroszlán, Calanthe királyné unokája. Különös hatalmakkal és még különösebb sorssal van megáldva, mert egy jövendölés Lángnak hívja őt: lángnak, amely örökre megváltoztatja a világot – jó vagy rossz irányba…

Ríviai Geralt, a vaják magával viszi Cirit a vajákok központjába, de Ciri egyáltalán nem hasonlít a többi tanítványhoz. Nem kell keresztülmenjen az átlagos vajákok számára a természetfeletti képességek eléréséhez szükséges mutációkon, amelyek gyakran kiirtják az érzelmeket és az emberi érzékenységet. Ciri valami egészen egyedülálló.

Ahogy a politikai helyzet egyre baljóslatúbbá válik, és a háború fenyegetése szinte már kézzel fogható a vidéken, Ciri megtanulja a hatalmát azok támogatására használni, akik szembeszállnak a gonosszal. De több segítségre van szüksége, mint amennyit a vajákok adhatnak neki: amint Geralt és ő elhagyják a vajákok központját, olyasvalaki veszi üldözőbe őket, aki pontosan érti a prófécia tartalmát – és pontosan tudja, mire képes Ciri.

Lehet, hogy Geralt ezúttal ellenfelére akad?

Kedvcsináló részlet a kiadó honlapján

andrzej stasiuk: át a folyón

Magvető, 2013

Fordította: Körner Gábor

,,Elhatároztuk, hogy eláruljuk az apáinkat"

A mai lengyel irodalom egyik legegyénibb hangú szerzőjének regényei és esszéi után ezúttal novelláiból kaphatunk válogatást. Az írói pálya különböző szakaszaiban született három novelláskötet akarva-akaratlanul az életút állomásait rajzolja fel. Az Át a folyón (1996) sötét tónusú novellái a varsói fiatalkorba és az érzéki tapasztalatszerzés idejébe vezetnek vissza; a Tél (2001) riportszerű pillanatképeinek fókuszában az anyag bomlása áll a szerző választott otthona, a Beszkidek kis falvaiban; a Grochów (2012) megrendítő visszaemlékezéseiben a halálhoz, az elmúláshoz való viszonyunkat vizsgálja az író. Ebben az egyszerre szikár és lírai prózában minden kis tárgynak, emléknek, értéktelen részletnek helye van, mint egyfajta Noé bárkájában, amely átmenteni próbálja mindazt, aminek részesei voltunk.

Tovább a kiadó honlapjára

udvarhelyi nándor: magyar szentek temploma. Felső-Árva magyar kincsestára: Oravka (Kisárva) fatemploma

Kairosz, 2013

A könyv képeit Mudrák Attila fényképezte.

A történelmi Árva vármegye északi részén, a Budapestről Krakkóba vezető főútvonal mentén található Oravka (Orawka) falu. A fatemplom 1650-56 között épült, majd többször is megújult. A 20. század elején alakították ki mai formáját. Belső falait, mennyezetét, berendezését színpompás, fára festett képek borítják. A 17. század közepén készült keresztelő szent János életét megörökítő tizennégy nagyalakú kép mellett számunkra különösen értékes a magyar szenteket ábrázoló 52 kép. Ezek a képek magyar szenteket, boldogokat, hitvallókat ábrázolnak, akik Magyarországon születtek vagy a magyarsághoz kötődtek, hosszabb-rövidebb időt eltöltve itt. Nincs még egy templom a kárpát-medence területén, ahol a szentéletű magyarok ilyen nagyszámú festett képgalériája tárulna a látogató elé. A templomot a lengyelek is magyar emlékként tartják számon, s példaértékűen gondozzák, rendben tartják. Ennek eredménye, hogy 2000-ben az Unesco is felvette a kulturális világörökség listájára. A templomot és a képeket eddig még nem vizsgálta a magyar művészettörténet.

Amikor az utazó, az alacsony ajtómellék-keret miatt fejét meghajtva, átlépi a szentély küszöbét, úgy érzi magát, mintha itt egy más világba, vagy egyenesen a másvilágba, azaz a mennyországba csöppent volna... A magyar szentek és boldogok imigyen összegyűjtött arcképcsarnoka nem csak misztikus áhítatot, hanem erőt, hitet és fenséget is sugároz felénk....Miként az egyház minden szentjének, úgy a magyar szentek életművének is egyetemes jellegű küldetése van. Rajtuk keresztül, az ő életszentségüknek köszönhetően ebben a küldetésben maga a magyar nemzet, s az Ő példáját befogadó minden más nemzet is részesült. Népünk életereje, kitartása, haló poraiból való sokadszori újjáéledése is ebből a forrásból fakad....

(részletek Molnár Imre ajánlásából)

Janusz Leon Wiśniewski: intim relativitáselmélet

Typotex, 2013

Fordította: Mihályi Zsuzsa

Néha úgy érezzük, hogy mindent tudunk valakiről, akivel véletlenül találkoztunk. Azt hisszük, elég figyelmes szemmel megnézni, és megismerhetjük a titkait, a félelmeit, a vágyait. De a róla szóló igazság pillantásunktól távol, a négy fal magányában, a késő este csöndjében rejtőzik.

 Nem kell bonyolult cselekményeket kiagyalni és egymáshoz illeszteni. Elég meghallgatni, megfigyelni, elámulni, meghatódni, elgondolkodni, vagy csak egyszerűen elhinni borzadva. Minden történet, amit ebben a könyvben leírtam, igaz történet.

Az emberi lélek legintimebb mélységeiről szólnak e történetek, az érző emberről, s egyszerre meglepő kapcsolatok tárulnak fel a biológia, a vegyészet és a pszichológia között. Mennyire kell a házassághoz a nitrogén-oxid? Mitől érez megkönnyebbülést a férfi az első szerelmi vallomása után? Milyen hatással van a T4-limfocita a szerelemre?

Janusz Leon Wisniewski lengyel származású bestseller író, aki halászember, számítástechnika professzor és vegyész, most ezen összefüggésekre is magyarázatot ad nekünk, a tudomány megfoghatatlan kódjait a posztmodern irodalom nyelvére fordítva.

„A Jóisten segít, hogy az legyek, akinek a kutyám gondol.” – írja weboldalán.
Tovább a kiadó honlapjára

Adam Wiśniewski-Snerg: a lator evangéliuma

Metropolis Média, 2013

Fordította: Nemere István

Carlos, az átlagos fiatalember egy nap arra ébred, hogy a világ körülötte érthetetlen módon megváltozott: a számára jól ismert tárgyak és emberek helyét műanyag imitációk foglalták el, élete egyszeriben díszletek, kellékek és mechanikus statiszták között zajlik, mintha valami grandiózus filmforgatásba csöppent volna.

 

Az események még különösebb fordulatot vesznek, amikor egy barátjáról kiderül, hogy ő áll a nagyszabású terv hátterében, ő mozgatja a szálait ennek a gigantikus valóságshow-nak, amelyben maga Carlos is csupán epizódszereplő. Paranoid kálváriája során csodáknak lehet tanúja, de egyre kísérti a közelgő Utolsó Vágás napja, mely baljóslatú árnyakat vet az érzelmektől mentes művilágra.

 

Wiśniewski-Snerg a lengyel SF Stanisław Lem utáni legnagyobb alakja, az irodalmárok éppoly jól ismerik munkásságát, mint a fantasztikum rajongói. A robot című nagyregénye után most végre a hazai olvasók kezébe kerülhet ez a Philip K. Dick legjobb műveit idéző antiutópia, mely helyenként a Mátrix-filmek filozófiáját is előrevetíti.

Részlet az SFPortálon

Részlet az ekultura.hu-n

wiktor woroszylski: A határ átlépése

Irodalmi Jelen, 2013

Fordította: Gömöri György, Kerényi Grácia

A kötet a költő és ujságíró Woroszylskit mutatja be a magyar olvasónak. A versek fordítója, Gömöri György főleg a költő magyar tárgyú verseit válogatta be a kötetbe.

Részletek az Irodalmi Jelen honlapján

A kötet a költő és ujságíró Woroszylskit mutatja be a magyar olvasónak. A versek fordítója, Gömöri György főleg a költő magyar tárgyú verseit válogatta be a kötetbe. - See more at: http://www.irodalmijelen.hu/node/16820#sthash.KzwQnaYt.dpuf
A kötet a költő és ujságíró Woroszylskit mutatja be a magyar olvasónak. A versek fordítója, Gömöri György főleg a költő magyar tárgyú verseit válogatta be a kötetbe. - See more at: http://www.irodalmijelen.hu/node/16820#sthash.KzwQnaYt.dpuf

2012

JACEk dukaj: extensa. regény az EPR-paradoxonra

Typotex, 2012

Fordította: Mihályi Zsuzsa

Az Einstein–Podolsky–Rosen-paradoxon szerint az elemi részecskék hatással vannak egymásra, még több száz fényévnyi távolságból is. A történet mesélője a távoli jövőben, a Föld utolsó, még lakható szegletében éli békés életét. Ám felnőve lassanként ráébred, hogy bolygónkon, a teljes univerzummal egyetemben egy magasabb rendű civilizáció képviselői uralkodnak, akik úgy tekintenek az emberre, amiként mi emberek tekintünk a hangyákra. Az eszköz, mely ezekenek az Idegeneknek hatalmat szolgáltat a kozmosz felett, a címben szereplő extensa – egy rendkívül fejlett technológia, egyfajta anyag, amelynek elméleti alapjai évek óta úgy ismertek, mint az EPR-paradoxon.

Tovább a kiadó honlapjára

Az Einstein–Podolsky–Rosen-paradoxon szerint az elemi részecskék hatással vannak egymásra, még több száz fényévnyi távolságból is. A történet mesélője a távoli jövőben, a Föld utolsó, még lakható szegletében éli békés életét. Ám felnőve lassanként ráébred, hogy bolygónkon, a teljes univerzummal egyetemben egy magasabb rendű civilizáció képviselői uralkodnak, akik úgy tekintenek az emberre, amiként mi emberek tekintünk a hangyákra. Az eszköz, mely ezekenek az Idegeneknek hatalmat szolgáltat a kozmosz felett, a címben szereplő extensa – egy rendkívül fejlett technológia, egyfajta anyag, amelynek elméleti alapjai évek óta úgy ismertek, mint az EPR-paradoxon.
Az Einstein–Podolsky–Rosen-paradoxon szerint az elemi részecskék hatással vannak egymásra, még több száz fényévnyi távolságból is. A történet mesélője a távoli jövőben, a Föld utolsó, még lakható szegletében éli békés életét. Ám felnőve lassanként ráébred, hogy bolygónkon, a teljes univerzummal egyetemben egy magasabb rendű civilizáció képviselői uralkodnak, akik úgy tekintenek az emberre, amiként mi emberek tekintünk a hangyákra. Az eszköz, mely ezekenek az Idegeneknek hatalmat szolgáltat a kozmosz felett, a címben szereplő extensa – egy rendkívül fejlett technológia, egyfajta anyag, amelynek elméleti alapjai évek óta úgy ismertek, mint az EPR-paradoxon.

Jacek Dukaj: Zuzanna és a világmindenség

Typotex, 2012

Fordította: Mihályi Zsuzsa

 

A főhősnő a tizennyolc éves Zuzanna Klajn, aki békében és a kényelemben él, amíg egy napon kap egy „csomagot a síron túlról”, régen elhunyt apja örökségeként. A megörökölt dolgok és a kapott információk mind azt sejtetik, hogy az apja nem halt meg, hanem eltűnt, és ennek köze van annak a tudományos intézetnek a titokzatos tevékenységéhez, amelynek apja dolgozott.

A Zuzanna és a világmindenség c. regényben Dukaj előremegy néhány évtizedet a jövőbe, de az előre látott valóság tejesen különbözik a miénktől. A cselekmény nincs eseményekkel zsúfolva (úgy tűnhet, mintha csak játszadozna a thriller vagy sci-fi konvencióival); úgy látszik, ami jobban érdekli, az az: milyen irányba tart civilizációnk. Vezethet-e egy hirtelen előreugrás a megsemmisüléséhez? Vajon egy ember, aki saját tudatát egy virtuális világba „írja át”, továbbra is ember marad? Íme néhány a kérdések közül, melyeket Dukaj jelen történetében nekünk szegez.

Tovább a kiadó honlapjára

janusz głowacki: Good night, Jerzy

Európa, 2012
Fordította:Tempfli Péter

A világhírű lengyel dráma- és forgatókönyvíró jól ismerte a titokzatos Jerzy Kosinskit, aki – főleg A festett madár című regényének köszönhetően – óriási sikereket ért el Amerikában. Egy időben komoly Nobel-díj-jelöltnek számított, az amerikai PEN elnöke volt, igazi híresség – egy lengyel író, egy „új Conrad”, aki angol nyelven alkot felkavaró regényeket a holokausztról, az amerikai politikai élet abszurditásáról vagy épp az ember legmélyebb szexuális vágyairól… S aztán egyszer csak minden elkezd összeomlani, Kosinskit plágiummal és sokszoros hazugsággal vádolják – s végül 1991-ben öngyilkosságot követ el.

A regényben az író egy készülő forgatókönyv hőse, aki a maga teátrális egyéniségével elképesztően manipulálja az embereket. S ahogy az egyik szereplő megjegyzi: „Jerzy nagy misztifikátor volt, a démonok azonban, akik folyamatosan a válla mögött somfordáltak, valódiak.”

Głowackinak nem a leleplezés a célja, miután Kosinski csalásainak, hazugságainak történetét már több életrajzban megírták (azt is, hogy A festett madár, a második világháború alatt, gyerekfejjel átélt borzalmakról szóló regénye, melyet hiteles önéletrajzi történetként adott elő, valójában színtisztán képzeletének szüleménye), hanem egy különlegesen tehetséges és ellentmondásos alkotó személyiségének mozgatórugóit, sikerének, majd bukásának rejtett okait próbálja megragadni. S közben ugyanolyan beleérzéssel szól magáról az íróról, mint a nőkről, akiket önző és szadomazochista tébolyában tönkretett.

www.europakiado.hu

jan t. gross: Félelem. Antiszemitizmus Lengyelországban Auschwitz után

Gondolat, 2012

Fordította: Andor Mihály

Lengyelország náci megszállása alatt csaknem ötmillió lengyel veszítette életét. Közülük csaknem 2,5 millió volt a holokauszt során meggyilkolt zsidók száma. A világ második legnagyobb zsidó közösségének kilencven százaléka semmisült meg. Ám a lengyelországi zsidókat és nem-zsidókat egyaránt sújtó tragédia ellenére az antiszemita erőszak a háború végeztével sem szűnt meg. A lengyel orrhonukba visszatérő holokauszt-túlélőknek ellenséges érzülettel kellett szembenézniük, s ebbe beletartoztak a szomszédjaiktól elszenvedett gyilkos merényletek is. A huszadik századi Európa legvéresebb békeidőbeli poromjára a háború befejezése után egy évvel, Kielcében került sor. Jan T. Gross munkája részletesen rekonstruálja az események menetét és a rájuk adott lengyel reakciókat, amelyek megpróbálnak választ adni a kérdésre: miként volt lehetséges antiszemitizmus Lengyelországban a háború után? Gondolatmenete szerint a háború utáni lengyel antiszemitizmus nem egyszerűen a háború előtti attitűdök továbbéléséből magyarázhatók; a holokauszt és a kommunista hatalomátvétel kontextusából egyaránt magyarázható. Az antiszemitizmus végső soron közös platformjává vált a kommunista rendszernek és egy olyan társadalomnak, amelynek tagjai közül számosan részt vettek a gyilkosságok és kifosztás náci hadjáratában. Számukra a zsidó túlélők állandó szemrehányást jelentette. Czeslaw Milosz szerint a lengyel kommunisták a lengyel nacionalisták régi álmát teljesítették be: megteremtették az etnikailag tiszta államot. Több mint fél évszázadon keresztül bűntudat és szégyen övezte hallgatásba burkolták, hogy mi történt a holokauszt lengyel túlélőivel. A szenvedéllyel, remek elemző készséggel és könyörtelenül tiszta fejjel megírt munka végre napvilágra hozza az igazságot. Lányomnak mondom, vejem értsen belőle…

Tovább a kiadó honlapjára

JACEk hugo-bader: Fehér láz - delirium tremens

Kairosz, 2012

Fordította: Pálfalvi Lajos és Mihályi Zsuzsa

A Kapuciński-iskola más képviselőihez hasonlóan Hugo-Badernek is megvan az az erénye, hogy újságíróként szakosodott egy régióra (Oroszországra és Kelet-Európára), tökéletes a helyismerete. Csakhogy ő nem külpolitikai újságíróként, hanem inkább utazó antropológusként gyűjti az ismereteket és mindebből képes igényes és rendkívül olvasmányos beszámolókat írni. Hugo-Bader könyvének egyik fő témája egy őrült vállalkozás: azzal ünnepelte az ötvenedik születésnapját, hogy elautózott Moszkvából Vlagyivosztokba télen. A fejezeteket műegésszé formáló ismétlődő motívumok közül a három legfontosabb a transz-szibériai autóút, az ötven évvel ezelőtti szovjet futurológia gyakran idézett remekműve és a címben szereplő delirium tremens, ami igen nagy pusztítást végez a szereplők között.

"Jártam már a Szovjetunióban többször is, 1991-ben és 1992-ben, többet nem akartam oda menni. Az emberek fantasztikusak, de csődöt mond a józan ész. Nagyszerű műalkotások árnyékában megalázó módon, leeresztett nadrággal kutathatunk legalább egy kis fecni vécépapír után. A z építészet bámulatos, de kétemeletnyi szemétdombra néz az ablak. Akkor nem volt bennem elég riporteri megértés, elfogyott az elszántságom. Jacek Hugo-Bader viszont elmegy helyettem a birodalomba. Mert a riportjait olvasva úgy érzem, külön az én kedvemért, az olvasó kedvéért éli át mindezeket a kalandokat. Mintha az én nevemben élné át őket. Tudom, hogy mások is ugyanígy gondolják: olvassák, és érzik, hogy az ő emberük írta, aki eljutott oda. És bekúszik oda is, ahova én nem mernék bekúszni. Ryszard Kapuscinski madártávlatból írta le a birodalmat; bemutatta a gondolkodás, a viselkedés, a folyamatok mechanizmusát. Hugo-Bader a kóbor kutya perspektívájából írja le a birodalmat; bemutatja a gondolkodás, a viselkedés, a folyamatok mechnanizmusát, de még a patkány farkát is megragadja." (Mariusz Szczygiel)

Ireneusz Iredyński: Hangok

Molnár Nyomda és Kiadó Kft., 2012.

Fordította: Nagyné Szałek Ewa, Nagy Hedvig Éva, Nagy Viktória

A „Hangok” tizenöt rádiójátékból áll. Bár ebből mindegyik máshol játszódik, és hőseik is különböznek, a darabok mégis egy nagy egészet alkotnak, és egy bizonyos módon hasonlítanak egymásra. A rádiójátékok hősei átlagos emberek, kritikus- vagy patthelyzetekben saját korlátaik, élettereik és számukra fontos emberek közé szorítva.  Mindannyian a képzeletükön keresztül próbálnak meg kitörni a számunkra gyakran kényelmetlen és szomorú hétköznapiságból.  Történeteket szőnek, elmesélik kiszínezett életüket. Általában eredménytelenül.  Még a képzeletük sem engedi őket kitörni mindennapi korlátjaik közül, nem segít elütni az időt, nem hoz boldogságot.

A kötet megvásárolható Budapesten, az Írók Boltjában.

 

Tovább a könyv blogjára

Leszek Kołakowski: Mit kérdeznek tőlünk a nagy filozófusok?

Typotex, 2012

Fordította: Pálfalvi Lajos

Leszek Kolakowski lengyel humanista, filozófus, író, nemzedékek nevelője és spirituális rektora volt, „a liberális értelmiség lelki mestere" (Józef Tischner), akit „jó ideje a lengyel humanisztika legnagyobb koponyái közt tartunk számon" (Adam Michnik).

Az eredetiként három kötetbe komponált sorozat Leszek Kolakowski népszerű televíziós előadásait foglalja össze. Szinte egy mini lexikon, amely a „bölcsesség szeretetére” bátorítja olvasóit. A benne szereplő mesterek, mint Szókratész, Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Aquinói Tamás, Eckhart Mester, Descartes, Pascal, Leibniz, Hume, Kant, Kierkegaard, Nietzsche, Husserl, Heidegger - és sok más filozófus - felel nekünk olyan kérdésekre, minthogy:

- Milyen kritériumok alapján tudnánk megítélni a fejlődést a történelemben, ha lemondunk arról, hogy az erkölcsi jóhoz/rosszhoz viszonyítjuk?

- Elképzelhető-e, hogy a jó dolgok, élvezetek, melyek megadatottak nekünk, azok csupán negatív jelenségek, a szenvedés, a fájdalom hiányai.

- Ha hinnénk az örök visszatérés elméletében, hogy minden részleteiben végtelen sokszor megismételjük az életünket, akkor ez biztató, rémisztő vagy érdektelen?

- Gyakoroljuk-e a hatalom akarását, adjunk-e saját értelmet az életnek nem törődve a jó és a rossz öröklött szabályaival.

- A nagy művész különbözik-e a nagy bűnöstől, vagyis mind a kettőt ugyanúgy kell-e csodálnunk, ha mind a ketten ugyanúgy építették fel az életük értelmét, ahogy akarták.

- Hihető-e, hogy az emberek jobbak lesznek, ha meggyőzik őket arról, hogy az élet elkerülhetetlen vereséggel végződik és nincs sem vigasz sem pedig megváltás.

Van-e értelme általában véve annak a kérdésnek, hogy mit jelent létezni? Szabad-e ilyen kérdést feltenni, abban a reményben, hogy van erre válasz.

Tovább a kiadó honlapjára

Az Einstein–Podolsky–Rosen-paradoxon szerint az elemi részecskék hatással vannak egymásra, még több száz fényévnyi távolságból is. A történet mesélője a távoli jövőben, a Föld utolsó, még lakható szegletében éli békés életét. Ám felnőve lassanként ráébred, hogy bolygónkon, a teljes univerzummal egyetemben egy magasabb rendű civilizáció képviselői uralkodnak, akik úgy tekintenek az emberre, amiként mi emberek tekintünk a hangyákra. Az eszköz, mely ezekenek az Idegeneknek hatalmat szolgáltat a kozmosz felett, a címben szereplő extensa – egy rendkívül fejlett technológia, egyfajta anyag, amelynek elméleti alapjai évek óta úgy ismertek, mint az EPR-paradoxon.
Az Einstein–Podolsky–Rosen-paradoxon szerint az elemi részecskék hatással vannak egymásra, még több száz fényévnyi távolságból is. A történet mesélője a távoli jövőben, a Föld utolsó, még lakható szegletében éli békés életét. Ám felnőve lassanként ráébred, hogy bolygónkon, a teljes univerzummal egyetemben egy magasabb rendű civilizáció képviselői uralkodnak, akik úgy tekintenek az emberre, amiként mi emberek tekintünk a hangyákra. Az eszköz, mely ezekenek az Idegeneknek hatalmat szolgáltat a kozmosz felett, a címben szereplő extensa – egy rendkívül fejlett technológia, egyfajta anyag, amelynek elméleti alapjai évek óta úgy ismertek, mint az EPR-paradoxon.

kovács istván: Csoda a Visztulánál és a Balti-tengernél : Piłsudski... Katyń... Szolidaritás : a XX. századi lengyel történelem sorsfordulói

Magyar Napló, 2012 (második, bővített kiadás)

Kovács István (1945-) költő, történész, diplomata. Mint költő a Kilencek tagjaként az Elérhetetlen föld című antológiában mutatkozott be 1969-ben. Kutatási területe a XIX. század első felének magyar-lengyel kapcsolatai, különös tekintettel a szabadságharc lengyel résztvevőire. E témakörben több könyve jelent meg. E könyvében a XX. század lengyel történelmének sorsfordulóit mutatja be, kulcsfogalmait bontja ki: Piłsudski szerepe a lengyel állam helyreállításában, varsói csata, MolotovRibbentrop-paktum, Katyń, Auschwitz, a varsói gettó felkelése, Monte Cassino, varsói felkelés, a lengyelkérdés Teheránban és Jaltában, a tizenhatok moszkvai pere, Gomułka és 1956, 1968 és az 1970-es tengerparti sortüzek, Ne féljetek!; avagy a Szolidaritás, Wałęsa és Jaruzelski.

Tovább a kiadó honlapjára

Krystyna Łubczyk - Grzegorz Łubczyk: Pamięć : polscy uchodźcy na Węgrzech 1939-1946 - Emlékezés : lengyel menekültek Magyarországon 1939-1946

Oficyna Wydawnicza Rytm, 2012

Fordította: Józsa Péter, Szenyán Erzsébet

A II. világháború alatt Magyarországon menedéket találó lengyelek sorsát bemutató első kötet még 2010 áprilisában látott napvilágot. Grzegorz és Krystyna Łubczyk rendkívül alapos, számos eddig ismeretlen részletre kiterjedő, személyes sorsokat bemutató második munkájának egyenrangú alkotótársa, a már első kötetnél is közreműködő Krzysztof Ducki, Magyarországon élő lengyel grafikusművész, aki rendkívül igényes, megannyi kordokumentumot, emléket, archív felvételt felvonultató egyedülálló grafikai arculatot adott a kiadványnak.

„A  második kötet nem csupán az illusztrációs anyag miatt kivételes, de az írott szó miatt is. Nem arra a szövegre gondolunk, amely a mi tollunk alól került ki, hanem arra, amelyet a menekült szerzők hagytak ránk. Ezekre az egyedi, mert személyes különböző naplókban, visszaemlékezésekben vagy magánlevelezésekben található írásokra. A közölt részletek feltárják hőseink élményvilágát, érzéseit. Annak a menekült honfitársaink sok ezres tömegét képviselő maroknyi embernek az érzelmeit, akiket fájdalmasan próbára tett a sors, de akik, sok-sok magyar embernek hála, nem veszítették el sem a hitüket, sem a reményeiket, és nem a sors martalékául odavetett hajótörötteknek érezték magukat, hanem „bajba jutott testvéreknek”.”

A szerzők előszavából

Józef Mackiewicz: A vatikán a vörös csillag árnyékában

Attraktor, 2012

Fordította: Pálfalvi Lajos

 JÓZEF MACKIEWICZ szerző (Szentpétervár, 1902. március 19 - München, 1985. január 31) a vilnai kormányzóságba tartozó törzsökös nemesek fia. Anyja Krakkóból származott. „A Kereszt árnyékában” című könyve (1972) azt vizsgálta, hogy milyen politikával reagált XXIII. János pápa a kommunista kihívásra. Ennek a műnek a folytatása az 1975-ben először megjelent „A Vatikán a vörös csillag árnyékában”, amelyben azt tárgyalja, hogy az egyház milyen politikát folytatott ugyanezen a területen a VI. Pál pápasága idején.
*
„A barátaim le akartak beszélni arról, hogy ezt a címet adjam a készülő művemnek: „A vörös csillag árnyékában”, - mondván, hogy nincs összhangban a dolgok természetével. Hisz a csillag nem vet árnyékot, mindegyik csillag inkább sugárzik.

Hosszú vita után mégis egyetértettek velem abban, hogy pont a vörös csillag az a különös kivétel a csillagok között, amelyik csak árnyékot vet.”

Robert Makłowicz: Café museum

Európa, 2012

Fordította: Kertész Noémi

A lengyel, örmény, magyar, ukrán és osztrák felmenőkre visszatekintő, 1963-as  születésű Robert Makłowicz eleve sejtette, hogy a nemzeti hovatartozás kérdése régiónkban nem is olyan egyszerű. Ebben megerősíthették a szülővárosában, Krakkóban végzett történelmi stúdiumai, de meggyőződéses közép-européerré utazó- és főzőszenvedélye tették őt. Pályáját újságíróként, gasztrokritikusként kezdte. Kulináris utazásoknak szentelt televíziós műsora révén lett ismertté. Több mint tíz kötetet jegyez, írt szakácskönyvet és a lengyel riportiskola hagyományait folytató útirajzot. Érdeklődése olykor egzotikus tájak felé vezérli, igazi vadászterülete azonban az ezredfordulós Közép-Európa. Most vele együtt fedezhetjük fel a múlt ízeit és hangulatait, a félmúlt nyögvenyelős falatait a jelenben, a Tapolcán elfogyasztott kakasherepörkölttől a bécsi művészvilág törzshelyén, a Café Museumban tett viziten, az erdélyi tavaszban rendezett cujkás, juhtúrós pikniken és a magyar mangalicatoron át a Ferenc Ferdinánd utolsó utazását idéző boszniai és adriai kalandozásig. Recepteket ne keressünk a könyvben, de találhatunk ínycsiklandozó étel- és italleírásokat, sőt olyan kultúrtörténeti adalékokat is, hogy hol készült az első székelygulyás, és miért mondta a trónörökös, hogy egy Habsburg- gyomor nem akvárium. A felkészült szerző remek humorral osztja meg élményeit: „csak megyek, amerre látok, egyre csak gurulok, mint egy biliárdgolyó a svarcgelb posztón, amit Közép-Európának nevezünk. Sok ilyen utazásban volt részem, olykor kiszámíthatatlan útvonalon haladtam, mint a kezdő játékos lökése után a golyó, olykor pedig nyílegyenesen célba találtam, mintha egy bajnok játszana. Néhány ilyen útról szól ez a könyv.”

Tovább a kiadó honlapjára

katarzyna miller - monika pawluczuk: nőnek lenni és nem bedilizni

Athenaeum, 2012

Fordította: Szirmay Katalin

11 nő, 6 nap, 1 szabad szájú terapeuta, és az örökké rejtélyes női lélek ezer oldala egyetlen kötetben! Valódi női könyv, mely példákkal, interaktívan boncolgatja azt a számtalan érzést, örömöt és bánatot, amit mi nők kortól függetlenül átélünk. Sorsfordító pillanatok, zokogás és örömkönnyek kísérik a beszélgetéseket, melyek rávilágítanak arra, hogy gyakran nemcsak a másik nem képviselői pislognak ránk értetlenül: először magunkat kell megértenünk, megismernünk és legfőképpen megszeretnünk. A lengyel bestseller szerzői a női lét gazdagságát valódi csodaként ünneplik. Mottójuk akár ez is lehetne: Nőnek születtél? Ne nyavajogj! Élvezd!

Tovább a kiadó honlapjára

Sławomir Mrożek: Hazatérésem naplója

Európa, 2004, 2012

Fordította: Murányi Beatrix

"Rancho La Epifania, 1996. április 13. Három nappal ezelőtt, reggelizés közben Susana elmesélte, hogyan is volt az pontosabban, amikor előző nap Mexikóvárosba látogatott. - Ha akarod - mondom erre -, visszamegyünk Európába. Párizs vagy Krakkó, válassz! - Krakkó - felelte gondolkodás nélkül. És ilyen egyszerűen, egy pillanat alatt eldőlt további sorsunk. Főleg az enyém. Mert visszamegyek Krakkóba. Harminchárom évi emigráció után -pontosan az életem fele -, ugyanis 1963. április 6-án távoztam Lengyelországból. Az, hogy naplót írjak hazatérésemről, fél órával ezelőtt jutott eszembe, fent a toronyban." - A Hazatérésem naplója 1996 áprilisa és 1999 augusztusa között készült feljegyzéseket, tárcákat, naplójegyzeteket tartalmaz, egymástól időben és térben távol szerzett tapasztalatokat összegez. Tizenhét írás Mexikóban született, a többi zömmel Krakkóban. Bölcs és humoros látleletet kapunk a mai nem túlságosan vonzó világról - a plázakultúráról, a reklámról, a média mindenhatóságáról, a jobb- és baloldaliságról, a korlátoltságról, az emberi természetről, a színházról, az abszurdról, a kutyákról stb. A kötet számos erénye mellett azért is érdekes, mert ez a zárkózott, mizantróp alkat a hétköznapjairól, a magánéletéről is elárul annyit, hogy nem okoz csalódást a kíváncsi olvasónak.

Tovább a kiadó honlapjára

Wacław Oszajca: Az öröm szenvedése

Magyar Napló, 2012

Fordította: Kovács István és Zsille Gábor; válogatta és szerkesztette: Zsille Gábor

Ebben a kötetben a mai lengyel költészet egyik legkiemelkedőbb alkotója, egy jezsuita szerzetes, Wacław Oszajca lép elénk. Kelet-Lengyelországban, a mai geopolitikai helyzet szerint határvidéknek számító Roztocze alján született 1947-ben. A nyolcvanas évek derekáig egyházmegyés papként Lublinban lakott, népszerű lelkipásztorként és íróként. Irodalmi mnukássága 1974-ben indult, bemutatkozó verseskönyve 1979-ben látott napvilágot Zamysł (Szándék) címmel. Lublinból elkerülve - miután belépett a jezsuita rendbe - több lengyel nagyvárosban is szolgált. Napjainkban Varsóban él. Éveken keresztül egy jezsuita kulturális havilap főszerkesztője volt, ez idő tájt pedig sajtóetikát tanít a Varsói Egyetem társadalomtudományi karán, valamint több rádió és televízió munkatársa. Máig csaknem húsz verses- és esszékötete született, műveit több világnyelvre lefordították. E bőséges válogatás egyben magyar nyelvű bemutatkozását is jelenti, hiszen önálló kötete most először jelenik meg a Magyar Napló Kiadó gondozásában.

Tomasz Piątek: heroin

Silenos, 2012

Fordította: Szecskó István

Élvezet. Ideális élvezet, ami olyan tökéletesen betölti az embert, hogy voltaképpen már helyettesíti is. „Már nem én élek, hanem ő él bennem… de kicsoda is?” – kérdezi e veszedelmesen lebilincselő könyv szerzője- narrátora-hőse.

Ezért a Heroin nemcsak riport a drogosok életéről, hanem egy megszállottról szóló elbeszélés is. Vagy talán egy démon vallomása? Kémiai és lelki horror, mely a valóságban játszódik.

A Heroin nem pusztán egy narkós leépüléséről szóló elbeszélés. A könyv valaminek a kialakulásáról is szól. A soha véget nem érő boldogság érzéséről, aminek az ára azonban sajnos az, hogy az ember élete közben véget ér.

Tomasz Piatek (1974) tizenkét éven át volt aktívan heroinfüggő, kétszer kezelték szanatóriumban. Heroin című debütáló regénye egyrészt elindította az írói pályán, másrészt, ahogy az előszóban fogalmaz, ezt a címkét ragasztotta rá: „Lengyelország első számú hernyósa”.

Tovább a kiadó honlapjára

andrzej sapkowski: vaják ii - a végzet kardja

PlayON, 2012

Fordította: Szathmáry-Kellermann Viktória

A Sapkowski által teremtett világ sok szempontból közép-kelet-európai. Jó értelemben. Közelebb áll a magyar gondolkodáshoz, mint sok epikus fantasy mű, amelyet mostanában olvashattunk. A hősök megsebződnek, véreznek, nem csodálat, hanem gyűlölet, de legjobb esetben is irigység veszi körül őket. A falubeliek nem barokkos körmondatokban beszélnek. A könyvben megjelenő misztikus lények a szláv meséken és mitológián alapulnak, ezért a hangulatuk más, mint az angolszász könyvekben megszokott. Ugyanakkor viszont van egy etikai és morális kódex, amelyhez Sapkowski világának pozitív szereplői tartják magukat. Ezért együttérzünk velük, bele tudjuk képzelni magunkat a helyzetükbe. A könyvben Geralt sokszor áll olyan választás előtt, ahol nincs jó megoldás. Ez a világ nem fehér és fekete, nem lehet egyértelműen szétválasztani a rosszat a jótól, a szörnyet az embertől, stb. Sapkowski hőse nem a fantasykre oly jellemző Conan-féle tesztoszterontól csöpögő agresszív macsó figura. Harcos és mágus, ki a fantáziavilág erkölcsi és természeti egyensúlya felett őrködik. Az ismerős, de mégis kifordított történetekben strigákkal küzd, átkokat tör meg vagy konfliktusokat próbál elsimítani megfelelő fizetség ellenében. Andrzej Sapkowski A végzet kardjában újabb történeteket mesél el a főhős, Ríviai Geralt életéből. A novelláskötet eredeti nyelven ugyan Az utolsó kívánság előtt jelent meg, ugyanakkor a benne foglalt történetek a magyarul elsőként megjelent könyv eseményei után játszódnak. A 6 novella nem csak folytatja Geralt életének történéseit, hanem felvezeti, megalapozza a harmadik, már teljes regényt a Tündevér -t, aminek megjelenése 2012 végén várható.

Kedvcsináló részlet a kiadó honlapján

Katarzyna Sowula: Nulla-nyolcszáz

L’Harmattan, 2012
Fordította: Keresztes Gáspár

Katarzyna Sowula novelláiban látszólag nagyon kevés a valódi esemény, csendes, lefojtott hangú monológjaiban emlékképek és vágyálmok, sérülések és remények sorjáznak egészen hétköznapi háttér előtt. Mégsincs egy percnyi unalom sem ebben a könyvben! A varsói hétköznapok bagatell történéseiből egész életutakra láthatunk rá egy pillanat alatt, egy elhibázott mozdulatból (kuka mellé dobott újságpapír galacsinból) több generáció boldogság iránti vágyódása és elkerülhetetlen kudarcai, félresiklásai bomlanak ki hirtelen. Sowula írásainak ereje éppen ebből, az apróságok mögött feltáruló szédítő mélység megmutatásából fakad, na meg abból a bátorságból, ahogy a szerző, akár egy ejtőernyős, beveti magát az ismeretlen életek sűrűjébe.

Edward Stachura: Szekercelárma avagy Emberek a téli erdőn és más írások

Magyar Napló, 2012

Fordította: Kovács István

Eward Stachura 1937. augusztus 18-án született a Lyonhoz közel fekvő Charvieu-ben. Szülei ekkor már több mint egy évtizede Franciaországban „gürcöltek”. Tizenegy éven át élt a görög, albán, lengyel „vendégmunkások” bérkaszárnyának mondott Bábelében. Lengyelül igazán azt követően tanul meg, hogy a családja 1948 szeptemberében repatriált. E helyváltoztatás Stachura számára három évtizedig tartó vándorlás kezdetét jelentette. Mindennapjait a nyelvvel és a szokványos léttel, de a csodálatosnak remélt létért folytatott küzdelem határozta meg. Ennek jegyében született meg a XX. századi lengyel irodalom egyik legkülönösebb prózája, amely megalkotójának 1979-ben bekövetkezett halála óta mit se veszített sugárzó erejéből, nemes fényéből.

„Stachura esztétikai elvei egyben életelvek. […] egyetlen könyvet ír, egyetlen történetet tár elénk, egyetlen hőst árnyalnak tollvonásai: önmagát. […] Az „ősforráshoz” nyúl, a köznyelvet, a közgondolkodás belső fordulatait avatja költészetté. Ezek, mint például csodálatos tévutak; látványok látványa; új nap; ó, Santa Polonia – minden írásának hangrobbanásait alkotják. Ahol kell, átveszi, érezteti a folyók vizének szelíd lüktetését, a havas szél rohamait, a kocsmai lármát, a szerelem visszafogott, felszakadó és perzselő lélegzetvételét, a téli levegő hűvös nyugalmát. Mondatait az elsőtől az utolsóig egyazon belső ritmus élteti, ugyanaz a lírai feszültség hevíti. Komolyság és komorság, felszabadultság és béklyózottság, szárnyaló csapongás és eredeti humor jellemzi.”

Kovács István (a kötet fordítója)

Tovább a kiadó honlapjára

Mariusz Szczygieł: Teremts magadnak édenkertet!

Európa, 2012

Fordította: Mihályi Zsuzsa

„Azokat az embereket szeretjük a legkevésbé, akiknek ugyanazok a hibáik, mint nekünk. 
Ezért imádjuk a cseheket. 
Mert ez olyan nemzet, amelynek egészen más hibái vannak.”

„Olyan könyv lebegett a szemem előtt, amely rögeszmék nélkül beszél kedvenc országomról. Nem tükröz, nem tárgyiasít, nem szintetizál kényszeresen.
Trehány csehbarát vagyok, könyvem nem vezet végig mindentudó útikalauzként sem a cseh kultúrán, sem Csehországon.
Nem objektív. 
Nem tart igényt semmire. 
Csak az van benne, ami az utóbbi tíz évben megragadott, azóta, hogy először jártam ebben az országban. Az olvasmányaim alapján készített feljegyzéseimet tartalmazza, beszámol arról, hogyan zajlottak a találkozások olyan emberekkel, akiket ott látni akartam. Némelyik írás eredetileg a Gazeta Wyborczá-ban jelent meg, de átdolgoztam és új anyagokkal bővítettem a könyv számára. 
Röviden – arról szól ez a könyv, hogy egy ország képviselője rokonszenvet érez egy másik ország iránt. 

Lehet, hogy szól még valami másról is, de azt már Önökre bízom.” 
Mariusz Szczygieł

A tényirodalom legkiválóbb lengyel képviselőjeként számon tartott Mariusz Szczygieł nemzetközi mércével mérve is népszerű szerző. Írásait riporteri kíváncsiság, alaposság, tömörség, egyedi látásmód és fanyar humor jellemzi. A többek közt magyarra is lefordított Gottland című kötetét a csehek magas állami kitüntetéssel ismerték el, Brüsszel Európai Könyvdíjjal jutalmazta. Jó érzékkel megválasztott témái, riportalanyai segítségével Szczygieł olyan pontosan feltérképezte a cseh kultúrát, mint a legambiciózusabb antropológusok. A Teremts magadnak édenkertet! című gyűjteményben pedig a riportesszé műfaját tökélyre fejlesztve az ateista cseh társadalom ábrázolására vállalkozott.

Tovább a kiadó honlapjára

Krzysztof Varga: Függetlenség sugárút

Európa, 2012
Fordította: Pálfalvi Lajos

 Krystian Apostata már betöltötte a negyvenedik évét, de élete nem fordulóponthoz, hanem a látszólag váratlan, valójában elég logikus véghez érkezett. Vajon akkor is lepereg előtte élete filmje, ha utolsó óráit a repülés rémségeitől megmentő vodkamámorban tölti? Ha a haza nagy művésze, egy dicső varsói dinasztia fontos láncszeme lenne, akkor zuhanás közben talán még eljutna a hősi eposz végére.

Íme egy újabb ’68-as nemzedék, amelyet már csak a születési éve köt a szupermarketekben reklámozott forradalmak korához. E nemzedéki regénynek két hőse is van, az egyiket belülről, a másikat kívülről látjuk, az egyik élettörténetet sztoikus melankólia, a másikat gyilkos irónia hatja át. Pedig mindketten ugyanonnan indultak, együtt jártak általános iskolába, katolikus fiúgimnáziumba, együtt élhették át az 1989. júniusi választások idején a felnőtté válást és a jogfosztottság végét, de csak az egyikük gondolta úgy, hogy a szabadság mostantól kíméletlen versengésre késztet. A marginalizálódott, művészileg is rég csődött mondott Apostata és a táncos celeb Fidelis pályája nagyon különböző, mégsem könnyű eldönteni, hogy melyikük hozta ki belőle a maximumot, és melyikük érte be a semminél is kevesebbel.

www.europakiado.hu

Piotr Wereśniak: Kedden öltek meg

Egmont, 2012

Fordította: Kálmán Judit

Maciek Szumannak azonban mégis sikerült életben maradnia. De ki ez az alak, akire rálőttek egy varsói szupermarket előtt? A nyomozás azonnal megindul. Egyre több dologra derül fény, az olvasó azonban egy percre sem nyugodhat meg, hiszen minden megvilágosodó vonatkozás újabb és újabb kérdőjeleket hoz magával.
Piotr Wereśniak a fiatal lengyel forgatókönyvíró nemzedék kiemelkedő képviselője. Ez a filmes szemléletmód teszi izgalmassá a regényt is. Rövid fejezetekben, szinte követhetetlenül gyors tempóban pörögnek az események. A jelen idejű narráció pedig még tovább fokozza a feszültséget. A háttérben kibontakozik a mai Varsó, amiről talán keveset tudunk, ám az események valahogy mégis olyan ismerősnek tűnnek.

Janusz Leon Wiśniewski: Bikini, a végzet szigete

K.u.K., 2012
Fordította: Németh Orsolya

A szétbombázott Drezdából a lüktető New Yorkon át Bikini mesés szigetére vezet a fiatal német lány, Anna különleges odüsszeiája. A város pusztulásáról készített zseniális fényképeit látva Stanley, az amerikai fotóriporter kimenti a lányt háború poklából, és magával viszi New Yorkba. Hogy képes szeretni az, aki ennyi borzalmat látott? Hogy lehet boldog, amikor lehetetlen – és nem is szabad – mindezt elfelejtenie? Hogy bízhat bárkiben, ha tudja, mekkora a hazugságra való hajlam az Emberben? Janusz L. Wiśniewski lendületes, felejthetetlen regényt írt életről és halálról, háborúról és békéről   - meg   a szerelemről A Frankfurtban élő   lengyel író könyvét   eddig több mint tíz nyelvre fordították le.

Bővebben: www.kukkiado.hu

2011

schalom asch: Motke, a tolvaj

K.u.K., 2011

Fordította: Gellért Hugó

A jiddis irodalom egyik legrangosabb képviselőjének fájdalmasan szép regénye újból kapható. A Galíciában játszódó történet főhőse, Motke megszökik otthonról, s nyomorúságos falujából elindul a nagyváros felé, hátha ott vár rá a boldogság. Előbb a kutyák fogadják vezérükké, később üvegfúvóként dolgozik, aztán vándorkomédiásokhoz szerződik. Az út vége Varsó, a nagyváros bugyrai, nyilvánosházak, örömtanyák. Vajon sikerül az immár férfivá érett Motkénak kitörni mindebből, s egy lány szerelméért új életet kezdeni?

Tovább a kiadó honlapjára

Joanna Bator: Homokhegy

Magvető, 2011
Fordította: Hermann Péter

Olvass bele!

Jadzia félárván nő fel, mivel az apja hősi halált hal a háborúban. Legalábbis ezt meséli az anyja, Zofia, noha tudja, hogy az igazság ennél valamivel bonyolultabb. Apja valójában a házuk közelében lévő folyóba zuhan a második világháború utolsó napján – valószínűleg részegen. 

Hét hónappal később megszületik a gyermek, és szárnyra kelnek a falusi pletykák. Lehet, hogy attól a zsidótól fogant meg az anyja, akit a padláson rejtegetett? Vagy az ellenséggel kollaboráló szomszéd gyermeke, aki megerőszakolta? 

Zofia egy gazdag rokonhoz küldi Jadziát Wałbrzych-ba, Alsó-Sziléziába. Itt zuhan később Stefan karjaiba a pályaudvar lépcsőjén megbotolva, hogy az életük végül egymáséba gabalyodjon. Idejekorán gyermekük fogan, és ezzel egy időben Jadzia szemében is kialszik a hős lovagjáért lelkesedő ragyogás. A megszülető kislány egyáltalán nem hasonlít a szüleire, csontos, sötéthajú és -szemű, azonban nagyanyja, Zofia jobban rajong Dominikáért, mint a saját lányáért. 

Az unoka már a modern kor gyermeke, a Homokhegynek nevezett korszerű lakótelepen nő fel, Wałbrzych iparnegyedében. És élete ott folytatódik majd, ahonnan a Nyugat illatát a határ mögül Milka csokoládés papírokon hozta magával évtizedeken keresztül a szél… 

A Homokhegy három nő története, mely átível a huszadik század második felén: Zofia kénytelen újraépíteni egész életét az embertelen háború után, Jadzia a kommunizmus színtelen éveinek áldozata, Dominika pedig a kapitalista fordulat szemtanúja. Indulat, harc és vágyakozás, halál és újrakezdés, az emberlét bonyolult egyszerűsége – Joanna Bator regényében mindez álomszerűen bájos és szívfacsaróan valóságos.

Karol Biernacki: Polsko - węgierska czytanka historyczna / Lengyel - magyar történelmi olvasókönyv

Samorzad Mniejszoci Polskiej w Szeged, 2011

1987-ben egy szegedi nyugalmazott könyvtáros, Bátky Zoltán elkezdett dolgozni egy albumon, amely az évezredes lengyel-magyar kapcsolatot kívánja bemutatni. Segítségére sietett Jan Stolarski, a Lengyel-Magyar Baráti Társaságok Föderációjának elnöke. A védnökséget Gyulay Endre Szeged-Csanádi megyés püspök vállalta. Bátky Zoltán - a Ludovika Akadémia végzettje; a Lengyel Köztársaság Érdemrend Keresztke, valamint a Lengyel Kultúráért Érdemrend és számos más kitüntetés tulajdonosa - áldozatos munkájának köszönhetően született meg az a mű, amelynek alapján az olvasókönyv készült. Bátky Zoltán Lengyelország és a lengyel nép elkötelezett barátjaként egy interjúben kijelentette, hogy: "nem akarok más lenni mint egy közönséges katona, aki szolgálja a népek barátságát." A Szegedi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat - amely az olvasókönyv kiadását szorgalmazta - azzal a feltétellel vállalta e feladat elvégzásét, hogy a könyv Lengyelországban és Magyarországon is széles olvasótábor (elsősorban a fiatalabb generáció) elé kerül, és ezzel hozzájárul a két nemzetet összekötő barátság elmélyítéséhez, az európai közös gyerekek jobb megértéséhez. A kezdeményező Karol Biernacki a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója, kiváló történész, a magyarországi lengyel közösség nagyrabecsült, tevékeny tagja volt. Az érthető nyelvezettel megírt, ugyannakor alapos és gazdagon illusztrált kiadvány elsősorban a gyerekekkel és fiatalokkal kívánja megismertetni a lengyel-magyar kapcsolatok történetét. A könyv újboli megjelenését a budapesti Lengyel Nagykövetség és a Lengyel Intézet valamint Csongrád megye támogatta.

ARTUR DOMOSŁAWSKI: HÁBORÚK ÉS FORRADALMAK KÖLTŐJE

Poligráf Kiadó, 2011
Fordította: Hermann Péter


Ryszard Kapuściński, akinek könyvei Magyarországon is igen keresettek voltak, szépirodalmi szintre emelte a riport műfaját. Az egész világot beutazta, 27 forradalom szemtanúja volt, sokszor forgott életveszélyben, négyszer akarták agyonlőni, 12 háborús fronton fordult meg, Afrikában súlyos trópusi betegséget szerzett, amelyből felgyógyult. Rangos lengyel folyóiratok munkatársaként, majd pedig a PAP lengyel hírügynökség afrikai és latin-amerikai tudósítójaként dolgozott évtizedeken át.
Artur Domosławski három évig dolgozott Kapuściński terjedelmes életrajzán. A család barátként kezelte a tehetséges újságírót és tanítványt, minden segítséget megkapott - most viszont perelni akarja az özvegy a mester lejáratása miatt. A szerző a krakkói Znak kiadó támogatásával járta végig azokat a helyszíneket, amelyek a legfontosabbak voltak világjáró hőse számára, a kész mű ismeretében a szerkesztők mégis veszni hagyták a befektetést, és lemondtak a kiadásáról. A lengyel Bertelsmann megköszönte az ajándékot, piacra dobta a könyvet, majd két hét alatt eladott belőle kétszázezret. Azóta mindenki erről beszél Lengyelországban, de máshol is rögtön felfigyeltek a könyvre, ahol fogalommá vált Kapuściński neve.

Hogyan szeressük a gyermeket? - Korczak és magyar gondolkodók írásai

ELTE Eötvös Kiadó, 2011
Szerkesztette: Takács István, Csillag Ferenc, Trencsényi László

A kötet tisztelegni kíván a mártír Janusz Korczak előtt. Az előszót Thomas Hammarberg, az európai emberi jogi biztos írta, s ezt követi a Párizsban élő Forrai Eszter Korczak tiszteletére írt verse.

Az Öreg Doktor zseniális írása, a Magyarországon 1982-ben megjelent A gyermek a családban című munka a kötet első részét képezi. A második részben különféle szakterületeken dolgozó, tanító, kutató magyar értelmiségiek írnak Korczak élete és munkássága előtt tisztelegve arról, hogy miként gondolkodnak a gyermekek helyzetéről. A könyvben szereplő írások - Korczak gondolkodását követve - sokoldalúan igyekeznek bemutatni "a gyermeket",s azt, hogy majd száz év távlatában miként vélekednek számos tudományterület képviselői, miként, hogyan lehet, s kell szeretni a gyermekeket, hogy kiegyensúlyozottan, boldogan élhessék életüket, s elképzeléseiket megvalósítva válhassanak alkotó, egészséges felnőttekké.

Aleksander Jurewicz: 2 kisregény

Saját kiadás, 2011 (e-könyv)

Fordította: Dabi István

"És téged is elvisznek, bár sehová sem akarsz menni, elvisznek téged oda, ahol nem tudod, milyen az ég, milyen madarak ülnek az ottani fákon vagy repdesnek a házak felett, meglehet, semmilyen madár sincs ott... téged is elvisznek anélkül, hogy megkérdeztek volna, hogy akarsz-e utazni vagy nem... Polska, Lengyelország..."

A 2 kisregény a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Rafał Kosik: Félix, Net, Nika és a Láthatatlan Emberek Bandája

Pongrác, 2011

Fordította: Németh Orsolya

A feltalálópalánta Félix, a számítógépzseni Net és a könyvmoly Nika kalandjainak első kötetét tartod a kezedben egy lehetetlen történet barátságról, kincsekről, kísértetekről, őrült találmányokról, mesterséges intelligenciáról, robotokról, ufókról és - nem utolsósorban - három tinédzser fantasztikus hétköznapjairól. Ez a könyv megmutatja igenis mi alakítjuk a sorsunkat. Hogy érdekesen élünk-e, mindenek előtt csakis rajtunk múlik.

Tovább a kiadó honlapjára

lagzi gábor: a lengyel keleti politika. lengyelország keleti szomszédság- és nemzetpolitikája 1989-2009

Terra Recognita Alapítvány, 2011

Lengyelország keleti szomszédság- és nemzetpolitikája, 1989-2009. Amikor 1991-ben darabjaira hullott a Szovjetunió, Lengyelországnak új alapokra kellett helyeznie keleti irányú külpolitikáját. A mű részletesen ír az elmúlt két évtized lengyel-ukrán, lengyel-fehérorosz, lengyel-litván államközi kapcsolatról, mit sikerült elérnie Varsónak a kétoldalú viszony területén. Ugyanakkor a lengyel kormányzatnak szem előtt kellett tartania azt a tényt is, hogy ezekben az országokban több százezres, magát lengyelnek tartó kisebbségi közösség található. A lengyel nemzetpolitika jelentős segítséget nyújtott a volt Szovjetunió területén élő lengyelek számára (pl. oktatás- és intézményhálózat fenntartása, anyanyelvi média támogatása, ösztöndíjak). Azonban a 2000-es években indított programok (lengyel igazolvány, repatriáció) nem hozták meg a kívánt eredményt.

Tovább a Terra Recognita Alapítvány honlapjára

józef mackiewicz: A katyni tömeggyilkosság : ez a könyv volt az első

Attraktor, 2011

Fordította: Pálfalvi Lajos

Az egyik legismertebb lengyel emigráns író könyve a katyni mészárlásról, melynek során a szovjet hatóságok mintegy tízezer lengyel hadifogoly katonatisztet gyilkoltak le. A kötet külön érdekessége, hogy a szerző azon kevesek egyike volt, akiknek a német hatóságok lehetővé tették a helyszínen való tájékozódást a tömegsírok exhumálásánál. A kötet az első volt a maga nemében, mikor 1946-ban több nyelven is megjelent. Ez az első magyar fordítása.

Adam Michnik: Szemben az árral

Kalligram 2011
Fordította: Pályi András, Pályi Márk

Az Utószóból:

A rendszerváltással új fejezet kezdődött Michnik életében, de ő maradt, aki volt. Aki oly következetesen kijárta az ellenzéki lét idején az egzisztenciális fenyegetettség iskoláját, azt bajos lenne fenyíteni, megvesztegetni, manipulálni, bár mindenre akadt példa az elmúlt húsz évben. Mindenesetre nem fél felvenni ellenfelei szemüvegét, ebben megfogadta Ozjasz Szechter tanácsát, abban viszont nem, hogy hallgasson.(…) Figyel, elemez, beszél. Kimondja, amit gondol. A jelen kötet élő bizonyság rá, hogy nem is tehet mást, ez a küldetése.

Adam Michnik, a lengyel politikai esszé mestere egyre komorabb, egyre baljóslatúbb képet tár elénk régiónkról, mégsem a kilátástalanság és a reményvesztettség krónikása ő, hanem épp ellenkezőleg, minden sorából igaz humánum és rendíthetetlen bizalom szól. Az esszéválogatás az előző, 2005-ben lezárt gyűjteményes kötet utáni Michniket mutatja be.

Czesław Miłosz: Családias Európa

Kalligram, 2011

Fordította: Pálfalvi Lajos, Cservenits Jolán, Bojtár Endre, Mihályi Zsuzsa, Kellermann Viktória

A Családias Európát nem pusztán a Nyugat és Kelet közelítésére tett kísérlet ihlette, de egyúttal az önmeghatározás vágya. A mű megírásával Miłosz szándéka az volt, hogy visszatérjen nemzeti és kulturális gyökereihez, ezért a kötetben megjelent írások többsége önéletrajzi jellegű.

A Családias Európa először Párizsban jelent meg, 1958-ban. A könyv kiadója a Jerzy Giedroyc által vezetett Irodalmi Intézet volt. A költő ezzel a művével búcsúzott az „öreg” kontinenstől.

Czesław Miłosz: Metafizikai Pauza,

Nagyvilág, 2011
Fordította: Bojtár Endre, Cservenits Jolán, Mihályi Zsuzsa, Pálfalvi Lajos, Vörös István

A kötet Czesław Miłosz vallási és metafizikai témájú esszéisztikájának legjavát tartalmazza. Túllépve a litván-lengyel, közép- és kelet-európai sajátosságokon e kötet alapján Miłoszt olyan gondolkodónak ismerjük meg, aki Swedenborghoz, Blake-hez vagy Dosztojevszkijhez hasonlóan szembeszállt azzal az újkorban kezdődő szellemi folyamattal, amely lerombolta a vallási képzeletet, létrehozta a geometrikus, végtelen és üres kozmosz képét, ahol nincs helye a mennyországnak és a pokolnak.

Czesław Miłosz: a rabul ejtett értelem

Európa, 2011

Fordította: Fejér Irén, Murányi Beatrix, Pálfalvi Lajos

Czesław Miłosz (1911-2004) a vilnai Báthori István Egyetemen végzett, ott kapcsolódott be a szellemi életbe. Ez a város volt a lengyellitván Jagelló-mítosznak és az oroszok III. Róma-mítoszának ütközőpontja: a Litván Nagyfejedelemség nemzetiségi, felekezeti és kulturális sokszínűsége állt szemben a cári birodalmi eszmével, majd a sztálini és a hitleri totalitarizmussal. Az avantgárdot felváltó katasztrofista irányzatba sorolt fiatal költő baljós előérzetekkel tekint a jövőbe, és félelmei hamarosan valóra válnak: sok évszázados kulturális értékek pusztulnak el, városok dőlnek romba, a birodalom hatalmas eurázsiai térségei pedig szinte egész nemzeteket nyelnek el. Amikor a háború után Miłosz diplomataként Amerikába, majd Franciaországba került, azt látta, hogy a sértetlen régi világ háborítatlanul éli a lerombolt Varsó lakói számára már elképzelhetetlen XIX. századi életét. Ezért 1951-es emigrációja után először arról akart beszámolni, miért mások a német és az orosz területek közt lévő, mindkét totalitarizmust elszenvedő régió történelmi tapasztalatai, hogyan fosztja meg a birodalom a térséget ezeréves identitásától, és milyen szerepet játszik ebben az az értelmiség, amelynek az lett volna a feladata, hogy a háború után helyreállítsa a kulturális folytonosságot. Miłosz főként azt vizsgálja, hogy a megszállt országok értelmisége különös tekintettel a négy kiemelt lengyel íróra hogyan tagadja meg ezt a küldetését, és hogyan válik a kommunista diktatúra eszközévé. A fordulatot Witkiewicz Telhetetlenség című regényéből vett metaforával narkotikus átprogramozásként írja le. Az új világnézet minden kételytől megszabadít, és pontosan kijelöli az értelmiség helyét a társadalomban. A lengyel esszéiskola csúcsteljesítményei a XX. század középső évtizedeiben születtek. Közülük a legismertebb éppen A rabul ejtett értelem, a közép-európai posztkolonializmus legnagyobb klasszikusa, amelyet a megírása óta eltelt több mint fél évszázad alatt Indonéziától Jugoszláviáig a világ legkülönbözőbb tájain olvastak azzal a szándékkal, hogy kulcsot találjanak benne a diktatúrák megértéséhez. A vulgarizált tudás olyan érzetet kelt, mintha minden érthető és világos volna. Ez a tudás bizonyos szempontból a völgyhidakra emlékeztet. Nyugodtan átmehetünk rajta, elhitethetjük magunkkal, hogy nincs alattunk szakadék. A szakadékokba nem szabad lenézni de ez, sajnos, mit sem változtat azon a tényen, hogy szakadékok igenis vannak. Az emberanyagnak van egy jellemző tulajdonsága: nem szereti, ha emberanyagnak tekintik.

Tovább a kiadó oldalára

Czesław Miłosz: A lengyel irodalom története I-II.

Attraktor, 2011
Fordította: Mihályi Zsuzsa

Czesław Miłosz A lengyel irodalom története című műve 2011. júniusában jelent meg magyarul Mihályi Zsuzsa fordításában, a költő születésének századik évfordulóját ünneplő Miłosz Év keretében.

A kétkötetes mű a budapesti Lengyel Intézet és az Attraktor Kiadó közös kiadványsorozatának keretében látott napvilágot. A könyv teljes formájában, 2010. októberében került a lengyel közönség elé Maria Tarnowska fordításában, az Irodalmi Könyvkiadó (Wydawnictwo Literackie) gondozásában.

Az eredetileg angol nyelven íródott The History of Polish Literature című könyvet először 1969-ben adta ki a Macmillan kiadó. A következő, szerző által javított, kiegészítésekkel ellátott újrakiadásra 1983-ban került sor az University of California Pressnél.

Czesław Miłosz születésének századik évfordulója alkalmából a Nobel-díjas lengyel író további két műve is kiadásra került Magyarországon. A Metafizikai pauza  a Nagyvilág kiadónál jelent meg, A rabul ejtett értelem újrakiadását pedig az Európa kiadó vállalta magára. Az UNESCO által hivatalosan is Miłosz-évnek nyilvánított évforduló alkalmából, 2011-ben az író Családias Európa című műve, valamint a Nagyvilág irodalmi folyóirat egy Miłosznak szentelt különszámmal is jelentkezik majd.

Włodzimierz Odojewski: Velence - elbeszélések

Napkút, 2011

Fordította: Csisztay Gizella

A világ megfakult, elcsúnyult, nem is annyira szomorúságot árasztott, hanem idegenséget. Félelmetes lett, majdhogynem riasztóan ellenséges (és az a pompás velencei szezon csak most kezdődik), évek múltán visszaemlékezve azokra a napokra, amikor először hallotta a bombák detonációját, és a légvédelmi ütegek válaszát, mindig az volt az érzése, hogy ez volt az a pont, amitől kezdve az óra más időt mutatott. Az ablak keretében feljöttek a csillagok, amikor Naumek visszaért. Most bátran a Szent Márk terük deszkahídjára lépett, kezében a hegedűje, és mindannyian megbabonázva elhallgattak, megérezve, hogy itt valami olyan fog történni, amit senki sem várt.

Gurulnak az országúton, amelyet még a háború előttről, negyvennégyből és negyvenötből igen jól ismer, nem is kell az utat jelző táblákat figyelnie. Tehát először jön Winniki, Gaje, Kurovychi, Przemyślany, majd le a Złota Lipa völgyébe. És rögtön át a gyors patakok vízmosásain, az arany ősz minden színében játszó erdőkön, mezőkön, ligeteken át, melyek messziről a levegőben olyanok voltak, mint a falakon az ezüst, de ahogy megközelítették őket, teljesen valószínűtlennek tűntek. Aztán a táj mintha kiegyenlítődött volna, és érezte, hogy megcsapja ennek a földnek az ismerős illata…

Tovább a kiadó honlapjára

Ferdinand Ossendowski könyvei

Fapadoskönyv.hu, 2011 (e-könyv)

Állatok, emberek és istenek, fordította: Sajó Aladár

Ázsiai titkok, ázsiai emberek, fordította: Sajó Aladár

Kínai rejtelmek, fordította: Sajó Aladár

A Nap rabszolgái - Kutatóutam a legsötétebb Afrikában I-II, fordította: Révay József

A sötét Kelet árnyéka, fordította: Balassa József

A Szahara lelke, fordította: Balassa József

Ferdinand Ossendowski (1876–1945) lengyel író, újságíró, világjáró, felfedező és egyetemi tanár volt. Szentpéterváron járt egyetemre, ahol orosz szakon végzett. Egyetemi professzorának segédjeként eljuthatott távoli országokba, megfigyelni azok természetrajzát, élővilágát, népeit, kultúráját. Bejárta Ázsiát és Afrikát, megfigyeléseinek és tapasztalatainak lenyomata adja életművének jelentős hányadát.

Tovább a kiadó honlapjára

Władysław Stanisław Reymont: népítélet

Metropolis Media, 2011 (Irodalmi Nobel-díjasok Könyvtára)

Fordította: Mészáros István

Az Irodalmi Nobel-Díjasok Könyvtárának tizenkettedik darabja Wladyslaw Reymont, a Népítélet.

Reymontnak a nagy lengyel realista írónak az itt egybegyűjtött elbeszélései ugyanazokat az erényeket tükrözik, mint főműve a Parasztok.

Meglátja a városi és a falusi szegénység életét, a nyomort, a sötétséget, de ugyanakkor nem marad érzéketlen szemlélő, hanem állást foglal, részvétet és gyűlöletet kelt, elítéli az igazságtalanságot.

Amit meglát, művészi erejű drámai feszültségű képekbe foglalja.

Erénye ezeknek az elbeszéléseknek, hogy témájuk igen széles skálájú hangulatban is változatosak. A tragikus hang mellett megszólal a derűs idilli hang, sőt a szatíra is. Ahogy a kristály is minél több lapra csiszolva villantja fel minden szépségét, Reymont tehetségét is sokoldalúan ragyogtatják fel a Népítéletben szereplő elbeszélések.

andrzej sapkowski: vaják I. - az utolsó kívánság

Playon, 2011
Fordította: Szathmáry-Kellermann Viktória

 Ismert mítoszokból és mondákból ihletet merítve Sapkowski művészi formába önti kard és mágia központú történeteit. Geraltról szóló történetei bővelkednek lélegzetelállító kalandokban, fanyar humorban, szenvedélyes szerelemben és rejtelmes sorsokban, miközben görbe tükröt tartanak modern életünk elé, és a Közép-Európára oly jellemző cinizmustól sem mentesek. Sapkowski hőse nem a fantasykre oly jellemző Conan-féle tesztoszterontól csöpögő agresszív macsó figura. Harcos és mágus, ki a fantáziavilág erkölcsi és természeti egyensúlya felett őrködik. Az ismerős, de mégis kifordított történetekben strigákkal küzd, átkokat tör meg vagy konfliktusokat próbál elsimítani - megfelelő fizetség ellenében. Geralt egy két részes novelláskötet és egy öt kötetes saga hőse.
Sapkowski regényeiből filmadaptáció (WIEDZMIN, 6 millió dolláros költségvetésű film, 2002), képregények, szerepjáték és egy világszerte sikeres számítógépes játék készült, amely eddig 1,5 millió példányban kelt el.

Kedvcsináló részlet a kiadó honlapján

Henryk Sienkiewicz: Kereszteslovagok I-III

Metropolis Media, 2011 (Irodalmi Nobel-díjasok Könyvtára)

Fordította: Mészáros István

A mű kemény vádirat a mindenkori germán terjeszkedési törekvésekkel és az indokolatlan mészárlásokkal szemben, és egyben a lengyel hazafiság ékes bizonyítéka. Legendás szereplői, mint a népét forró szeretettel szolgáló Jurand, vagy a bosszúért szenvedélyesen küzdő Zbyszko lovagok az öntudatos, patrióta lengyel nemesség gerinces képviselői. Az izgalmas fordulatokban
gazdag, bonyolult cselekmény során az ő, és az egységbe tömörülő szláv népek szállnak szembe a "Gőgös Renddel".

Henryk Sienkiewicz: Quo vadis

Lazi, 2011

Fordította: Mészáros István

Henryk Sienkiewicz lengyel író leghíresebb regénye a Quo vadis az ókori Róma legkiszámíthatatlanabb császára, az őrült Néró uralkodása idején játszódik. A léhaságra nevelt császár tetteit pillanatnyi szeszélyei befolyásolják, atlétikai és költői babérokra vágyik, miközben megszállottan igyekszik fenntartani népszerűségét. Eközben egy csodálatos szerelem bontakozik ki: Vinicius a gazdag patrícius beleszeret Lygiába, aki királylányból lett római rabnővé. A férfi élete egy csapásra megváltozik, Lygia ugyanis keresztény vallású, és ez számtalan bonyodalomhoz vezet. Noha szeretik egymást, két különböző, sőt ellentétes világot képviselnek, ráadásul egy olyan korban, amelyben kereszténynek lenni halálos veszedelmet jelent. Az ő személyükben megtestesülő kettősség jellemzi azt a világot is, amelyben élnek. Róma Néró eszeveszett dorbézolásaitól hangos, ember ember után esik áldozatul gyilkos tébolyának. Az új eszme hívei katakombákban bujkálnak, cirkuszok porondján halnak mártírhalált, de a kivégzettek helyébe mindegyre újak lépnek, mert megérett az idő a változásra, s a történelem parancsát nem semmisíthetik meg az égő Róma lángjai sem.

Tovább a kiadó honlapjára

Tadeusz Słobodzianek: a mi osztályunk

Miklós cár, Borsógörgető, Ilja próféta, Merlin, Malambó, A mi osztályunk

Kalligram, 2011
Fordította: Pászt Patrícia

A mi osztályunk című kötet az első olyan könyv, mely a szerző összegyűjtött színpadi műveit tartalmazza.

Tadeusz Słobodzianek műveit eddig több mint harminc irodalmi és színházi díjjal tüntették ki. Háromszor nyerte el a lengyelországi Kortárs Darabok Versenyének fődíját, kétszer az edinburghi Nemzetközi Színházi Fesztivál Fringe First díját, 2010-ben A mi osztályunk című darabjáért elnyerte a rangos lengyelországi NIKE irodalmi díjat „Az év legjobb drámája” kategóriában. Műveit a világ legjelentősebb színpadain játsszák, A mi osztályunk ősbemutatójára a londoni Royal National Theatre-ben került sor, azóta Varsóban, Barcelonában, Torontóban, Philadelphiában és Budapesten is műsorra tűzték.

 Bővebben: www.kalligram.com

Andrzej stasiuk: Taxim

Magvető. 2011

Fordította: Körner Gábor

Olvass bele!

Władek igazi kelet-európai hős: lepukkant cipőben és ruhában jár, láncdohányos, nem veti meg az itókát, fejben azonnal bármilyen összeget átvált kilenc valutában, mindig tudja, mit hol kell venni és eladni. Ő és szótlan útitársa keresztül-kasul furikázzák a lengyel, ukrán, szlovák, román és magyar falvakat, kínai bóvlit árulnak, hogy aztán leszámoljanak egy brutális emberkereskedő-keresztapával, aki fogva tartja a gyönyörű Evát, Władek szerelmét. Útjuk a Balkánon keresztül Isztambulba vezet, és a Taksim-negyedben ér véget, ahol talán a boldogság vár rájuk.

 

Olga Tokarczuk: őskor és más idők

L’Harmattan, 2011

Fordította: Körner Gábor

Őskor mitikus falu Lengyelország keleti részén. Négy arkangyal teremtette, akik őrt állnak a folyóktól körbezárt falu körül. Ezeknek az arkangyaloknak a szemével látjuk, ahogy az első, majd a második világháború felkavarja ezt az apró, de roppant sűrűségű mikrokozmoszt. És miközben zajlik előttünk természet és modernitás, nők és férfiak összecsapása, lassan minden a könyörtelen idő allegóriájává válik. Visszaemlékezések, álmok, képzelődések, szóbeszédek, elmondatlan történetek és inszomniás képzelődések teremtik meg Tokarczuk világát.

Olvass bele!

A Magyar Műfordítók Egyesületének és a Szépírók Társaságának ajánlásával.

Tovább a kiadó honlapjára

Több mint szolidaritás : a magyar - lengyel kapcsolatok ezer éve

Magyar Nemzeti Múzeum, 2011

Szerkesztette: Szende László

A Magyar Nemzeti Múzeum azonos című kiállításának gazdagon illusztrált katalógusa.

"Történelmi barátság - ez köti össze a magyarokat és a lengyeleket. Mit rejt magában ez a szókapcsolat? Sokan írtak erről szép mondatokat és bölcs gondolatokat. Dinasztikus rokonságok, a közös ellenség elleni harc, csoportos segítségnyújtások, költők, muzsikusok, katonák, politikusok, tudósok barátságai, és még hosszan sorolhatnánk az aranylánc ragyogó szemeit. Ezt teszi  a Magyar Nemzeti Múzeum Több mint szolidaritás című kiállítása is, abból az alkalomból, hogy Lengyelország veszi át tőlünk, magyaroktól az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét."

Csorba László, Bevezető

Tovább a kiállítás oldalára

Krzysztof Varga: Műmárvány síremlék

Európa, 2011

Fordította: Pálfalvi Lajos

A regény szereplői a XXI. század elejéről indulnak a baljós jövőbe. Nem a tudomány diadalmenete vár rájuk, de nem is kerülnek szuperkomputerekkel ellenőrzött rabszolgatelepre. A főszereplő, Piotr Pawel az élménygyűjtők társadalmában szocializálódik, amely azt várja a testtől, hogy minden élvezetből hozza ki a maximumot anélkül, hogy elvesztené romlatlan egészségét és paradicsomi üdeségét. Föl kell áldoznia az idejét, hogy keressen annyi pénzt, amennyivel már bekapcsolódhat a fogyasztásba, de a túl sok munka miatt képtelen élvezni az anyagi függetlenséget, ezért pánikszerűen távozik, majd pillanatok alatt elszegényedik, és kezdődik minden elölről. Ebben a világban érzi otthon magát, ez pusztul el a 2023-as háborúban.
2006-ban születik egyetlen lánya, Zuzanna, aki harminckét éves korában már férfiúi közreműködés nélkül hozza világra a család történetét lezáró utódot, az "elfuserált Megváltót", aki a krisztusi korba érve, 2071-ben beszéli el ezt a történetet a nagyszüleiről, az anyjáról és önmagáról. Ebből az időben igen távoli végpontból látjuk az eseményeket, ettől van olyan különös aurájuk a XXI. század elején készült horvátországi fényképeknek, a muzeális ritkasággá vált, lejátszhatatlan CD-knek, az áruházi szórólapoknak vagy Európa autóatlaszának.

Krzysztof Varga nagy sikert aratott Magyarországon a Turulpörkölt című könyvével. E regényében alig mozdul ki szülővárosából, Varsóból, a saját világát írja le hasonlóan nemes melankóliával, mély iróniával és nagy stiláris fegyelemmel.

Világhíres zeneszerzők sorozat: Frédéric Chopin

Kossuth, 2011

Fordította: Iványi Franciska

A 20 kötetes sorozatban a klasszikus zene géniuszainak életútjával, gondolkodásával, alkotói stílusával ismerkedhetünk meg. Sok színes történet, érdekesség, gazdagon illusztrálva. A CD-ken ismert műveik hallhatók a neves londoni Royal Filharmonikusok előadásában.

A CD-melléklet tartalma:
Frédéric Chopin zongoraművek

1. h-moll scherzo op.20 (10:04)
2. cisz-moll polonéz op.26 no.1 (9:10)
3. Desz-dúr „Perc” keringő op.64 no.1 (1:48)
4. cisz-moll keringő op.64 no.2 (3:45)
5. a-moll mazurka op.59 (4:36)
6. f-moll fantázia op.49 (13:18)
7. cisz-moll noktürn, op.27 no.1 (5:14)
8. Desz-dúr noktürn op.27 no.2 (6:40)
9. Asz-dúr „hősi” polonéz op.53 (6:59)
Közreműködik: Ronan O’Hora

2010

Paweł Buksalewicz: Igazgyöngyök - aforizmák

Kráter Műhely, 2010

Fordította: Halper Dávid

Ízelítő a kiadó honlapján

A csend visszhangjai - lengyel költők a XX. és XXI. század fordulóján

Magánkiadás, 2010

Fordította: Cséby Géza

A könyv 44, a XX. és XXI. század fordulóján alkotott és alkotó lengyel költő 126 versét tartalmazza.

'Cséby Géza munkásságának ismerői előtt emlékezetes a 2004-ben kiadott, Az égbolt hajfonatai című munka, mely a 20. század elejétől az 1970- es évekig tartó időszak lengyel lírájából adott ízelítőt, a legnevesebb költőkön keresztül. A csend visszhangjai címmel most megjelent kötet szerves folytatás, de új megközelítéssel idézi meg a századforduló éveinek költészetét egészen napjainkig...

A kötetben szerepel Karol Wojtyla, II. János Pál pápa, az író munkásságát jól jellemző, keresztény filozófiai tükröződésű 3 verssel. Az antológia címét adó, A csend visszhangjai megfogalmazással Cséby Géza szimbolikus visszacsatolást fejez ki az ugyancsak filozofikus, Az égbolt hajfonatai címmel megjelent korábbi munkájához, azzal való folyamatosságot is érzékeltet. Most arra utal, hogy a költők csendben alkotnak, de a verseiknek visszhangjaik vannak."

(részlet Horányi Árpád Zalai Hírlapban megjelent ismertetőjéből)

Bővebb információ és ízelítő a versekből

Wiesława Czapińska: Az irodalmi Európa mágikus városai

Gondolat, 2010

Fordította: Csisztay Gizella

A kitűnő lengyel írónő könyve az útelírás, az esszé és az irodalomtörténet határterületén mozog. Czapinska sorra felkereste azokat a „varázsvárosokat”, ahol az európai irodalom néhány legnagyobb alkotója és alkotása született: A Mester és Margarita Moszkváját, Moravia Rómáját, Kafka Prágáját, azt a Bécset, amely Musil, Kokoschka és Mahler városa volt, vagy épp Molnár Ferenc Budapestjét. Útja egyben időutazás is, hiszen amikor Colette nyomát követi Párizsban, vagy a már történelemmé süllyedt Lengyel Népköztársaságot éleszti fel, hogy megtalálja Tadeusz Konwicki műveinek belső-külső színtereit, akkor a múltat látja, olykor némi nosztalgiába játszó ártatlansággal. „Élni annyi, mint utazni” – ez a szerző krédója, és vallja azt is, hogy nagy prózai műveket is csak akkor lehet megérteni, ha az ember alaposan megismeri a helyet és időt, ahol és amikor születtek.

Tovább a kiadó honlapjára

JACEK DEHNEL: LALA

Kalligram, 2010

Fordította: Keresztes Gáspár

A Lala című regény egy nemesi család sorsát bemutató nosztalgikus történet, melynek elbeszélője a nemzetség legidősebb tagja, aki szórakoztató anekdoták és rövid elbeszélések formájában meséli unokájának a család történetét.

A főszereplő Lala – Helena Bieniecka - sorsán keresztül, mintegy az ő szemszögéből rajzolódik ki Lengyelország története az októberi forradalomtól kezdve napjainkig. Az több idősíkon mozgó történet aktivizálja a befogadót, aki ezáltal mind nagyobb lelkesedéssel vesz részt az összekuszált rokoni kapcsolatok szövevényes fonalának, valamint a szereplők magával ragadó sorsának felgombolyításában.

Bővebben: www.kalligram.com

Fiatal lengyel dráma

Kalligram, 2010
Válogatta és fordította: Pászt Patrícia

A Fiatal lengyel dráma című antológia tíz új, 2000 után íródott lengyel színpadi művet tartalmaz, szerzői jórészt fiatalok, a mai húszas-harmincas korosztály képviselői. Nevük nemrég még hazájukban is ismeretlenül csengett, mára azonban sűrűn játszott szerzőkké, a lengyel irodalmi, színházi élet meghatározó szereplőivé váltak. Válogatásunk címe mindemellett nem csupán az alkotók életkori sajátosságaira utal; egy új drámaíró-generáció bemutatásán túl a lengyel dráma általános kondíciójának frissességét és megújulási képességét kívántuk szemléltetni, az utóbbi tíz év sikerdarabjainak tükrében.

Bővebben: www.kalligram.com

Gian Franco Svidercoschi: Karol története : az ember, aki pápa lett

Mandorla-Ház, 2010

Fordította: Simonné Kajsza Krisztina

Könyvünk Karol Wojtyla életének pápává választása előtti, lengyelországi éveiről szól. Azt az embert mutatja be, akiből később a sokak által szeretve tisztelt II. János lett. A könyv legnagyobb része egy lengyel fiatalemberről szól, aki a történelmi viharok megpróbáltatásai okán csakis a papi hivatást választhatja. Látva Lengyelország pusztulását a II. világháborúban, a krakkói a gettóban élő emberek nyomorúságát, elveszítve személyes jó barátait – lelkiismerete nem engedi számára más utat választani, mint Isten és az emberek szolgálatát. De mivel kivételes tehetség és személyiség volt, környezete hamar kiemelte. És Karol Wojtyla huszonhat évesen elindult Rómába…

A könyvet egy Vatikánvárosban élő és dolgozó újságíró írta, aki személyes ismeretségben volt Őszentségével. Történelmi hűséggel írja le a világháború eseményeit – különösen megrázó képet fest a korabeli Lengyelországról.

A regény mindvégig két, egymástól néha alig elkülöníthető szálon halad: az egyik a történelmi események dokumentarista taglalása, a másik pedig Karol Wojtyla életútja. Születésétől kísérhetjük nyomon sorsát egészen pápává választásáig. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy kiadványunk nem II. Jánosról szól, hanem arról az emberről, akiből később hite, tudása és tehetsége révén a katolikus egyház feje válhatott.

A mű alapján készült Giacomo Battiato Magyarországon is bemutatott nagysikerű életrajzi filmje (Karol - Az ember, aki pápa lett, Karol 2. - A pápa, aki ember maradt).

Tovább a kiadó honlapjára

ZBIGNIEW HERBERT: BARBÁR A KERTBEN

Kalligram, 2010

Fordította: Gimes Romána, Keresztes Gáspár, Pályi András, Pályi Sándor Márk

Elsősorban költő volt Zbigniew Herbert, vagy esszéíró? Már maga a kérdés is blaszfémikus, hisz a XX. századi lengyel líra óriásáról van szó, akinek elfogadottsága és ismertsége, még nemzedékének legkiválóbbjaihoz mérve is, nem mindennapi” – írja Pályi András az utószóban a jelen kötet kapcsán, amely a hetvenes években nálunk is értelmiségi bestsellerként forgatott Barbár a kertben mellett bepillantást enged a költő gazdag esszéírói hagyatékába. Hisz a posztumusz napvilágot látott esszékötetek nem egyszerűen szerves részét képezik az életműnek, de mondhatni, ezekben rejlik az „ismeretlen Herbert” szíve. Egyfajta szemérmes konfesszionális attitűd jellemzi írásait, amelyek így sajátos ars poeticává válnak: az európai kultúrtörténet egykori, mára nemegyszer feledésbe merült ösvényeit járva, a megidézett, letűnt világ által mintegy önmagát vallja be.

 

Bővebben: www.kalligram.com

Marek Krajewski: Halál Breslauban

Magvető, 2010

Fordította: Hermann Péter

,,Rituális bűnténysorozat a nácik árnyékában"
A mai Lengyelország egyik legsikeresebb könyvét tartja kezében az olvasó: Marek Krajewski krimije iránt akkora volt az érdeklődés, hogy az író sorozatot kezdett alkotni belőle, jelenleg a hatodik kötetnél tart. Reméljük, a magyar olvasók is megszeretik ezt a harmincas években játszódó történetet, melyben egy kegyetlen kettős gyilkosság miatt felbolydul az alapvetően békés város, Breslau nyugalma (mai nevén Wrocław, magyarul Boroszló). Miközben a rendkívül intelligens, ám meglehetősen karrierista Mock felügyelő a gyilkos nyomába ered, nemcsak a város elitjének és bűnözőcsoportjainak életét és viselt dolgait ismerhetjük meg, hanem a szemünk előtt zajlik le az a brutális hatalomváltás, amely a náci Németországban következett be a ,,hosszú kések éjszakája" után. A kíméletlen hatalmi játszmák közepette előbb-utóbb mindenkiről kiderül, hogy van mitől félnie.

Tovább a kiadó honlapjára

 

Tomasz Lem: Földközeli kalandok

Typotex, 2010

Fordította: Jakab Valéria

Stanisław Lem gyermekét, Tomaszt fizikusnak szánta, a Stanford-i Egyetemre küldte. Tomasz   sikeresen letette vizsgáit, majd író és műfordító lett Lengyelországban. A család börleszkbe illő történetein, a világhírű apa hóbortos szokásain a mindenkori szocializmus abszurditásán jókat derülhetünk.

Stanisław Lem a science fiction műfaj egyik legnagyobb alakja volt, az irányzat megújítója és klasszikusa egy személyben. Tudományos-fantasztikus írásai tették világhírűvé, a hazai olvasók elsősorban erről az oldaláról ismerhetik. Jelen kötet egyrészt tovább árnyalja, másrészt új nézőpontból is megmutatja az eddig megismert Stanislaw Lem-képet.

A kötet szerzője, Tomasz Lem, az író kései gyermeke. Írásai elsősorban Stanisław Lemről, az apáról szólnak, és a 70-es, 80-as évek Lengyelországáról, amelyben a Lem-család élt.  A kötetben elmesélt szatirikus történetek felidézik a korántsem felhőtlen évtizedeket, a lengyelországi kommunizmus nyomasztó légkörét. A világhírű apa portréját, markáns, hóbortos karakterét a végtelennek tűnő családi történetek, anekdoták színes füzére  domborítja ki. Megismerhetjük azt a rendkívüli asszonyt is, aki az író árnyékában élte le életét, s a történetekben felbukkanó alakok személyében a korabeli lengyel kultúra más jeles képviselőit is. Annak ellenére, hogy Stanisław Lem tudományos pályára szánta fiát, e kötet azt bizonyítja, hogy az alma nem esett messze a fájától.

"A könyv szerint egyébként kiállhatatlan ember lehetett ez a Stanisław Lem. Önfejű, makacs, nyakas, szeszélyes. Milyen lehet azzal együtt élni, aki képtelen gátat vetni a lakásán átözönlő dilettánsoknak, őrült feltalálóknak, miközben az őt kérdező újságírót hiúságában durván rendre utasítja? Aki képtelen dolgokra szórja el pénzét, s összevásárol mindent, amit meglát?"

Tovább a kiadó honlapjára

Lengyel regék és mondák

Móra, 2010

Válogatta, összeállította, az előszót és a jegyzeteket írta: Jerzy Snopek

Az ősi lengyel törzsekről és a középkori lengyel uralkodóházakról szóló történelmi regék és mondák mellett betyár- és ördögtörténetek, legendák és népi hiedelmek is helyet kaptak a középkori krónikákból, újabb gyűjtésekből és feldolgozásokból válogatott gyűjteményben. A barlangok mélyén alvó, ébredésre váró lovagok históriája a lengyel függetlenség elvesztésének korát idézi, a Szent Adalbert vagy Szent Szaniszló vértanúságáról szóló történetek pedig az európai kereszténység kezdeteihez kapcsolódnak. A szelíd magyar királylány, Kinga vagy a jóságos Hedvig királyné alakját megelevenítő mondák líraiságukkal hatnak, a lengyel föld hegyeinek, tavainak eredetéről festői szépségű elbeszélések maradtak fönn. A szláv néphagyomány igen sajátos színezetű ördögtörténetei és az ördöggel cimboráló Twardowszki mester alakja sem maradhat ki a lengyel folklór bemutatásának e szűk keresztmetszetéből.

Tovább a kiadó honlapjára

LISZT FERENC: CHOPIN

Gondolat, 2010

Fordította: Wass Ottília

Liszt közvetlenül Chopin halálát követően döntött a könyv megírása mellett, ily módon állítva emléket barátjának. A Liszt által francia nyelven papírra vetett kötetnyi írást először a francia La France Musicale magazin közölte le részletekben 1851-ben. Könyv formájában először 1852-ben adták ki francia nyelven.

Az első magyar nyelvű kiadás, amelyet Wass Ottilia fordított franciából, 1873-ban jelent meg. A második, és egyben utolsó magyar kiadás 1926-ban látott napvilágot a „Kultúra Könyvkiadó és Nyomda Rt.” gondozásában, azóta csak a könyv egyes részletei jelentek meg 1959-ben a „Liszt Ferenc válogatott írásai” c. könyvben. Emiatt Liszt Chopin Élete című könyvét Magyarországon csak kevesen ismerik, s a művet antikváriumokban is nehéz fellelni. A Gondolat kiadó jóvoltából majd száz év után újra a könyvesboltok polcaira kerül a különleges kordokumentum.

Bővebben: www.gondolatkiado.hu

Krystyna Łubczyk - Grzegorz Łubczyk: Pamiȩć : polscy uchodźcy na Węgrzech 1939-1946 = Emlékezés II : lengyel menekültek Magyarországon, 1939-1946

Oficyna Wydawnicza Rytm, 2010

Fordította: Józsa Péter, Szenyán Erzsébet

Ez az egyedülálló, reprezentatív album sok száz – a legmodernebb technikai eszközök segítségével kiváló minőségben bemutatott - fekete-fehér fotó és dokumentum segítségével varázsolja elénk a 2. világháborúnak azt a hat esztendejét, amely két nép barátságának és az emberiség egyik legnemesebb hagyományának, a keresztény erkölcsi értékeknek kivételes és megrendítő bizonysága volt. Magyarország 1939. szeptember 1-től megnyitotta határait a német és szovjet csapatok által legázolt és háromfelé osztott Lengyelországból menekülni kényszerülő lengyel és lengyel zsidó népesség előtt, és az anyagi áldozatvállalástól sem riadva vissza lehetőséget teremtett a több, mint százezer ember – köztük sok gyermek - túlélésére. Krystyna és Grzegorz Lubczyk munkája élményszerű közelségbe hozza a lengyel és a magyar utókor számára ezeknek az éveknek a történelmi és emberi drámáit, veszélyekkel teli, de mindig a remény felé forduló hétköznapjait. Lengyel és magyar nyelven, fordította Szenyán Erzsébet és Józsa Péter.

Tovább a kiadó honlapjára

JÓZEF MACKIEWICZ: Út a semmibe

Attraktor, 2010

Fordította: Pálfalvi Lajos

Józef Mackiewicz Út a semmibe című könyve az 1940-1941 között, bolsevik megszállás alatt álló Vilno lakosainak hányattatott sorsát mutatja be, akik az őket ért tragikus események hatására szembekerülnek a diktatúrával, és a bolsevik terrorral.

Az Út a semmibe című kötet a Kontra, A kommunista provokáció diadala, A kereszt árnyékában című magyarul is megjelent művek után Józef Mackiewicz negyedik, magyar fordításban megjelent könyve.

Bővebben:www.attraktor.hu

Adam Mickiewicz: Pan Tadeus vagy : nemesi történet 1811-12-ből tizenkét verses könyvben

Fapadoskönyv.hu, 2010 (e-könyv)

Fordította: Rónay György

A XIX. századi lengyel irodalom klasszikus remekét, a „lengyel Iliász”-t, Mickiewicz emigrációban írta. Távol hazájától tehát, s távol az 1830-as tragikus felkeléstől, melynek leverése mélységesen kétségbe ejti. Ekkor, a gyász, a fájdalom napjaiban érik meg benne a gondolat, hogy megírja a lengyelek nagy nemzeti eposzát, megörökítse a régi szép idők mindennapjait, mindazt, ami már visszahozhatatlan: mert az a világ, melyben az ifjú Tadeus bűbájos szerelmi históriája zajlik, immár az emlékezetben él csupán. Gyermekkorának nosztalgikus fényében ragyognak a szülőföld tájai, a háborítatlan ősvadonok, a csendet kürtszóval fölverő medvevadászat, a kisnemesi falvak sajátos embertípusai, a lakomák, az összecsapások, szablyák suhanása, mordályok füstje, szerelem és hazaszeretet kitörései – a nemzeti viseletek, a jellemek, melyek egyképp viselik magukon az európai romantika s a lengyel-litván vonások jegyeit. Eposzt írt Mickiewicz? Verses regényt? A kettő keverékéből csinált valami újat? Egy bizonyos: tapintható gyönyörűséggel és szerethető iróniába mártott tollal ábrázol, minden során, minden leírásán, legyen az bozótos erdőé, nemesi udvarházé, felejthetetlen naplementéké, táncoké, „eposzi harcoké”: mindenen ott érezni a megjelenítés örömét, művészi gyönyörűségét. Az örömet és élvezetet, aminek talán fő része van benne, hogy valóban sikerült remekművet alkotnia, mely elsősorban abban homéroszi, hogy végtelenül természetes.
A Pan Tadeus-t, mely Sebők Éva fordításában 1957-ben először jelent meg magyarul, most Rónay György fordításában adjuk közre.

Tovább a kiadó honlapjára

Mitrovits Miklós: A remény hónapjai... - a lengyel Szolidaritás és a szovjet politika, 1980-1981

Napvilág (közreadja: Politikatörténeti Intézet), 2010

1980 nyarán Lengyelországra figyelt a világ. A munkások, az értelmiségiek, a parasztok és a diákok összefogva, együtt léptek fel az államszocialista rendszer egyeduralkodó pártjával szemben és létrehozták a Szolidaritás Független Önkormányzó Szakszervezetet. Hamarosan kiderült, sem a lengyel, sem a szovjet hadsereg nem verte le a kezdeményezést, hanem példátlan módon társadalmi szerződés aláírására került sor Gdańskban a munkások és a kormány között.

A Szolidaritás igazi társadalmi mozgalommá nőtte ki magát és tizenhat hónapon keresztül létező alternatívát mutatott a korábbi állami, politikai és gazdasági berendezkedéssel szemben. A fiatal szerző alapos vizsgálata hozzásegíti az olvasót a közelmúlt és a ma Lengyelországának jobb megértéséhez.

Tovább a kiadó honlapjára

Sławomir Mrożek: Abszurd történetek

Kossuth - Mojzer, 2010 (hangoskönyv)

Fordította: Fejér Irén et al.

Mrożeknek már korai – és nemzetközi hírnevét megalapozó – novellásköteteire is a szatírikus hangvétel volt jellemző. A hangoskönyvünkbe válogatott félszáz írásában is torzító tükröt állít elénk, a helyzetek fejtetőre állításával mutatja meg ezek fonákját. Karinthy, Hrabal és Örkény nem ritkán fekete humorának szelleme bujkál a sorok között.Az Abszurd történeteket előadja: Mácsai Pál.

Tovább a kiadó honlapjára

Pászt Patrícia: Mai lengyel drámairodalom

Kalligram, 2010

A monográfia többek között arra keresi a választ, melyek voltak az ezredforduló lengyel drámairodalmának meghatározó törekvései és jellemzői, milyen új kihívásoknak kellett megfelelniük az alkotóknak a gazdasági és esztétikai modellváltás időszakában. A könyv célja az 1990 és 2005 között tevékenykedő – és hazánkban többnyire nem ismert – kortárs lengyel alkotók életművének és alkotásainak bemutatása, valamint az ebben az időszakban megjelent új lengyel drámák ismertetése, elemzése.

Bővebben: www.kalligram.com

Władysław Stanisław Reymont: a vámpír

K.U.K., 2010

Fordította: Pálfalvi Lajos

Szeánszok, láthatatlan erők és titkok, démoni erejű szerelmi szenvedély. Egy férfi küzdelme önmaga elvesztése ellen, a boldogság elnyeréséért. A regény legérdekesebb részletei Londonban játszódnak, amolyan "stokeri" módon.
Itt bolyong hipnotikus álomban, élő halottként Zenon, aki két nő - a démoni Daisy és az angyali Betsy - között őrlődik. Kicsoda valójában Daisy, ez a démoni nő? Láthatatlan hatalmak játékszere, aki egy fantasztikus orgián a sátánnak áldozza magát? Ellenállhatatlan erotikus vonzereje csak a gonosz csábításának eszköze? Daisy mellett megjelenik még egy végzet asszonya és vámpírjelölt, Ada, de végül Zenon mégis Daisy prédája lesz.
Izgalmas, szórakoztató és elgondolkodtató olvasmány a Nobel-díjas író regénye, a divatos műfaj klasszikusa.

SŁAWOMIR SHUTY: BOMLÁS

Napkút, 2010
Fordította: Józsa Árpád

Brutális és kemény, csípős humorral tarkított próza az álszentségről, a cinizmusról, a frusztrációról, a megvetésről, az elidegenítésről és a magányról. A lengyel szerző e művében a mai kor világának több nyelvét is ötvözi: a marketinges „újbeszédet”, az irodai „small-talks”-ot, az internetes szlenget, a reklámszlogenekét, az utca és a bulvársajtó szabad, valamint a „siker” üres nyelvét, illetve a társadalom perifériájára szorultak gátlástalan és kétségbeesett gagyogását.

Sławomir Shuty Zwał (Bomlás) című modern regénye 2004-ben jelent meg a W.A.B. „archipelagi”-sorozat kiadásában. Az 1973-ban született író ezzel a művével lett közismert hazája szélesebb olvasóközönsége előtt; több elismerésben is részesült, többek között a népszerű Polityka című hetilap Paszport irodalmi díját is elnyerte. A Zwał gyorsan közkedvelt olvasmány lett, leginkább a fiatalok körében, s így a szerző sajátos stílusa már nem csak az ún. under­ground kultúra jellegzetessége maradt, hanem a lengyel lázadó fiatal irodalom egyik különleges elemévé vált. A regény naplószerű jegyzetek formájában leírt történései egy multinacionális bank ügyfélszolgálatánál dolgozó fiatalember sorsát tárják elénk. Erős, szenvedélyes monológot olvashatunk, amely a multicégek és a mai ember szokásmódjai ellen emel szót, illetve a megaláztatás és tárgyiasság világát veti meg.

Teljes művészeti és prózai munkásságát is beleértve Shuty ezzel a könyvével vált igazán a fogyasztói társadalom, illetve a mai gazdasági-politikai helyzet ellenszónokává, a „rendszer” ellen lázadók ikonjává.

Bővebben:www.napkut.hu

 

 

Konrad Sutarski: Az én Katyńom - Mój Katyń

Püski, 2010

Fordította: Szenyán Erzsébet; a verseket fordította: Csoóri Sándor

Magyar és lengyel nyelvű kiadás. Ma már sokkal többet tudunk a katyńi ügyről, mint közvetlenül Lengyelország teljes függetlenségének visszaszerzése után – 1989-ben –, amikor erről a megrázó témáról az első anyagot közöltem a magyar sajtóban. Azóta, különösen Lengyelországban, egy sor újabb kegyetlen tény került napvilágra részben a Szovjetunió, majd az Orosz Föderáció hivatalos szerveinek közlésében.

Tovább a kiadó honlapjára

Tapolcai László: Lengyelország történeti és mitikus kezdetei: a tér alakulása

ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, 2010

„Tapolcai László könyve ambiciózus vállalkozás: a középkori Lengyelországnak, „mint eszmei-területi egységnek” a kialakulásáról kíván újszerű képet festeni, támaszkodva a lengyel történettudomány e téren kialakított álláspontjaira, ugyanakkor a források gondos elemzésével és a nemzetközi szakirodalom, a mitológiát vizsgáló valláselmélet meglátásainak a felhasználásával számos ponton vitába száll ezekkel az álláspontokkal és az elemzések nyomán egy eredeti összképet kínál…

A krónikákban és az irodalmi művekben fellelhető mítoszok történeti elemzése logikus rendben, jó stílusban van megírva, értékes megfigyelések sorával gazdagítja a lengyel történeti mítoszok ismeretét…”

Klaniczay Gábor

Władysław Tatarkiewicz: A boldogságról

Kossuth, 2010

Fordította: Bánki Dezső

Az emberi boldogság már az ókor óta foglalkoztatja a gondolkodókat, de talán egyetlenegy sincs, amely a maga teljességében vizsgálná. Ez a könyv részletesen taglalja a boldogság négy fogalmát és változatait, forrásait és tényezőit, pozitív és negatív szabályait, az élvezeteket, a szenvedéseket, az apró örömöket, a lelki egészséget. Kiderül, hogy az emberek nem is törekednek annyira a boldogságra, mint hiszik magukról, vagy akkor jutnak hozzá a leggyorsabban, amikor a legkevésbé gondolnak rá.

Tovább a kiadó honlapjára

Krzysztof Varga: turulpörkölt

Európa, 2010

Fordította: Hermann Péter

Krzysztof Varga (1968) Varsóban élő lengyel író, két kisregénye már magyarul is olvasható (Tequila, Fejlődésregény, 2008). Két regény között tett néhány hasznos budapesti kitérőt, ezek eredménye a Turulpörkölt, amely hamarosan több országban is módosíthatja a Magyarországról kialakult képet.

A műben van bőven terepszemle, a kis számú turisztikai célponttól távoli helyekről készült beszámoló, nem hiányzik belőle Kazincbarcika és az Ormánság sem. Krzysztof Varga hosszú hónapok alatt tökéletesen ráhangolódott az itteni élet ritmusára, átlátja a mai társadalmi folyamatokat, bizonyos eseményeknek olyan közeli szemtanúja volt, hogy még a könnygázból is jutott neki. Tudja, mi van a kirakatban és mi porosodik a pincében.

Az elmélyült turulmadár-számláláshoz persze személyes motiváció is kellett. Enélkül nem tudta volna újra felfedezni azt a világot, amelyet apja, Varga Béla gyerekkorában megismertetett vele, nem tudta volna újra megtanulni azt a nyelvet, amelyben már gyerekkorában is elég jól eligazodott. E személyes érintettség miatt a nézőpont mintha egyszerre lenne külső és belső, mintha a színes látszatvilág mögötti folyamatokat gyakran belülről magyarázná olvasóinak. A jóindulatú kívülálló talán nem is akar a maszk mögé pillantani. Krzysztof Varga ennél sokkal mélyebbre lát: egészen az abszurd magyar történelmi tudat káoszáig.

Tovább a kiadó oldalára

Michał Witkowski: kéjpart

Magvető, 2010

Fordította: Keresztes Gáspár

Michał Witkowski könyve utazás egy többszörösen ismeretlen, letűnt világba: széles panorámában mutatja be a társadalom perifériáján élő homoszexuálisok illegális életét a lengyel kommunizmus évtizedeiben és a rendszerváltás után, ami sokaknak - többek között nekik sem - azt hozta, amiben annak idején reménykedtek. Hősei nem az emancipációért küzdő középosztálybeli, rendezett életű melegek, hanem a szegény, női szerepeket majmoló nyanyusok, akik éjjelente közparkokban és illemhelyeken hajszolják a kielégülést és vágyaik netovábbját: a primitív, férfias, félrészeg lumpot, a heteroszexuális munkásembert, aki "egyszerű, mint a rugós kés", és az éjszaka mélyén sok mindenre kapható, amit nappal talán magának sem vallana be.

Tovább a kiadó honlapjára

2009

Banánköztársaság : a 80-as évek lengyel expresszív művészete / the Banana Republic : polish expression of the 1980's

MODEM Modern Debreceni Nonprofit Kft., 2009

"A festmények, rajzok, fotók és filmek a legfontosabb művészeti csoportok munkásságát mutatják be – a lengyel kommunista elnyomás idején létező világnak azt a szegmensét, amelyre maga a hatalom egyébként azokban az években elnézően tekintett. Az új expresszionisták tagjainak tevékenységét az állam ugyanis inkább fiatalos hóbortnak tartotta, mintsem a rendszerre veszélyesnek. Hogy mennyire tévedtek, azt megmutatta az idő.   Az új expresszivitás a politikai diktatúrával való szembehelyezkedésből és a társadalmi tehetetlenségből táplálkozott, egyúttal pedig aktív kritikája volt az érzelem- és ideológiamentes, akadémikusan semmilyen művészetnek. Képviselői szívesen nyúltak személyes, időnként kifejezetten intim témákhoz, miközben kockázatos, a hatalomnak nem tetsző politikai nézeteket hangoztattak, és az emberhez méltó élet szükségét hirdették. Így építettek konkrét alternatívát a hivatalos művészeti szcénával szemben." A kötetet a kiállítás kurátora, Jolanta Ciesielka szerkesztette.

Tovább a kiállítás oldalára

Helen Davies: Kezdők lengyel nyelvkönyve

Holnap, 2001, 2007, 2009

Átdolgozta: Palkó Katalin

A világhírű USBORNE Kiadó színes, szórakoztató képekkel illusztrált szótárai azzal a céllal készültek, hogy megkönnyítsék és kellemes időtöltéssé tegyék a nyelvtanulást. Mindegyikben több mint kétezer, amindennapi életben gyakran használt szó és kifejezés található. A szavakat egy-egy téma köré csoportosítottuk (A cslád, A test, Ház és lakás, Öltözködés, Élelmiszerek, Bevásárlás, Autóval, Nyaralás, Sport stb.), a mulatságos képek, jelenetek szinte sugallják a szavak értelmét. A könyv végén a legfontosabb tudnivalókat összegző néhány oldal következik A nyelvtanról dióhéjban címmel. Befejezésül pedig szójegyzék található. Ebben a magyar ábécé rendjét követve azokat a szavakat, kifejezéseket és mondatokat adjuk közre, amelyek a könyv illusztrált oldalain előfordulnak.

Tovább a kiadó honlapjára

 

Dialog czarno na białym - grafika polska i węgierska, 1918-1939; Párbeszéd fekete-fehérben. Lengyel és magyar grafika 1918-1939

Muzeum Narodowe w Warszawie - Magyar Nemzeti Galéria, 2009

A tízes és húszas években kibontakozó lengyel és magyar avantgárd csoportok egy egész Európát behálózó kulturális mozgalom részét képezték. A húszas évektől ezzel párhuzamosan Magyarországon és Lengyelországban is a történelmi változások az avantgárdétól eltérő művészi megoldásokat hívtak elő. A jövő helyett a múlt és a jelen, a formai újítás helyett a hagyomány került előtérbe. A magyar művészeket a világháború, a forradalmak és a területi veszteségek traumái késztették saját utak keresésére. A lengyeleknek viszont régi vágya teljesült 1918-ban, mikor három részre szakított országuk ismét egyesült. Az új állam megalapítása adott lendületet a jelen művészi értelmezésének. Az 1930-as években mindkét országban jelentkeztek a saját nemzeti kérdéseken kívül a modern civilizációra jellemző általános válságtünetek, amelyek kritikus hangvételű vagy apokaliptikus látomásokat ábrázoló művekben csapódtak le.

Tovább a kiállítás oldalára

Jan Dobraczyński: a szent kard

Szent István Társulat, 2009

Fordította: Pályi András

A neves lengyel író regénye a születő kereszténység korába kalauzolja az olvasót. Hőse Pál apostol aki a Római Birodalom keleti végeiről útnak indulva eljuttatja Krisztus Evangéliumát a mediterrán világ szinte minden szögletébe. Tetteiről az Apostolok Cselekedetei számol be, s ez a színes leírás már önmagában is alkalmas rá, hogy egy regény alapjául szolgáljon: fogság, menekülés, üldözés, hajótörés, a császári Róma csillogása, a provinciák nyomorgó népe... A szerző azonban mindezt kiegészíti a világtörténelem és a képzelete diktálta eseményekkel, s így egy fordulatokban gazdag kalandregényt ad az olvasó kezébe. Vajon miért gyűlöli Pált és a keresztényeket Tigellinus, a császár mindenható minisztere? Mit remél a Szent kard megszerzésétől? Milyen beszélgetés hangozhatott el az Apostol és Néró császár között, aki önmagát tekintette az eljövendő megváltónak, s ezért kezdetben rokonszenvezett a keresztényekkel? S míg Krisztus követői üldözést szenvednek, hogyan lehetséges, hogy üldözők, kémek, árulók szívét végül mégis rabul ejti a keresztre feszített Úr, aki szeretetével átölelte az egész világot?

Tovább a kiadó honlapjára

"...Egyenesen szembenézni a sorssal..." : : Magyar írók Zbigniew Herbertről

Szerkesztette: Kiss Gy. Csaba és Simonyi Zoltán

Széphalom Könyvműhely, 2009

Zbigniew Herbert (1924-1998) a 20. század lengyel és európai irodalmának kiemelkedő alakja. Lírája és élete fontos szálakkal kötődött a kortárs magyar irodalom jeles személyiségeihez, költőkhöz, műfordítókhoz. Kötetünkben törekedtünk egybegyűjteni a közelmúlt és jelen magyar költőinek, íróinak, gondolkodóinak Zbigniew Herbert életműve által ihletett írásait.

Tovább a kiadó honlapjára

Jerzy Grotowski: Színház és rituálé - szövegek, 1965-1969

Kalligram, 2009 (2. kiadás)

Fordította: Pályi András

Grotowski színházát, annak ellenére, hogy a wroclawi Teatr Laboratorium sosem jutott el Magyarországra, a hatvanas évek óta legendák övezik. A róla szóló legjelentősebb magyar nyelvű tanulmányok e – színháztörténetileg is eseménynek számító – kötet gondozója és fordítója, Pályi András tollából kerültek ki. Valamennyi hiteles Grotowski-szöveg – eltekintve egy-két folyóirat-publikációtól –, eddig nem jelentek meg magyarul, aminek elsősorban szerzői jogi okai voltak., ponbtosabban az, hogy Grotowski élete utolsó évtizedében nem engedélyezte tanulmányainak idegen nyelvű megjelentetését. A Kalligram Kiadó az 1999-ben elhunyt szerzőtől néhány héttel halála  előtt szerezte meg a kiadás jogát erre a kötetre, amely 1990-ben jelent meg Wroclawban, s amely tartalmát tekintve kitűnően megfelel a célnak: a meglévő hiány pótlásának. 
A kötet törzsanyaga tartalmazza a hatvanas évek legfontosabb Grotowski-anyagait, a függelékként közölt anyagok viszont eligazítanak a „színház utáni“ Grotowski útját illetően: Konstanty Puzyna, Zbigniew Osinski, Tadeusz Burzynski elemzései mellett egy kései Grotowski-szöveg („Performer“) is olvasható benne.

Tovább a kiadó honlapjára

zbigniew herbert: fortinbras gyászéneke - válogatott versek

Kalligram, 2009

Fordította: Csordás Gábor, Gimes Romána, Körner Gábor, Tőzsér Árpád

„Igazán nem kellett hozzá sziklaszilárd jellem / egy cseppnyi merészség az persze nem ártott / alapjában véve mégis ízlés kérdése volt / Igen az ízlésé / mely azt diktálja távozz húzd fel az orrod és gúnyosan sziszegj / ha porba hull is miatta tested felbecsülhetetlen oszlopfője / a fejed.” Az ízlés hatalma című vers záró sorai akár Zbigniew Herbert életének mottója lehetnének. Azzal a kiegészítéssel, hogy – szerénység ide vagy oda – nagyon is »sziklaszilárd jellem« volt ő egy olyan korban, amelyben látszólag minden ellene szólt az efféle felesleges fakszniknak... A lengyel költészet világhírű klasszikusának verseiből most először készült átfogó válogatás magyar nyelven.

Tovább a kiadó honlapjára

Honfitársak nyomában: lengyel menekültek sírjai magyarországi temetőkben, a II. világháború időszakából, 1939-1945 / Sladami rodaków : groby polskich uchodzców wojennych na wegierskich cmentarzach, 1939-1945

Bem József Magyarországi Lengyel Kulturális Egyesület, 2009

A magyar föld sok ezer lengyel hamvait őrzi. A lengyel sírok országszerte szétszórtan találhatók és valójában senki sem képes mindet összeszámolni. Úgy véljük, nincs olyan temető Magyarországon, ahol ne találnánk lengyel neveket a hantokon. A sírok legtöbbje a II. világháború időszakában keletkezett.

Paweł Huelle: utolsó vacsora

Európa, 2009

Fordította: Körner Gábor

Paweł Huelle (1957) legújabb regénye gyökeresen különbözik a Gdańsk múltját nosztalgikusan felidéző szerző eddigi írásaitól. Bár a több helyszínen, több idősíkon játszódó Utolsó vacsora legfontosabb helyszíne ezúttal is az író tengerparti szülővárosa, a cselekmény javarészt a nem túl távoli jövőben játszódik.

Amely jövő persze a jelen tendenciáinak szatirikus kivetítése: a városban a templomok mellett mecsetek épültek, az egyik főútvonalat Kaczyński fivérek sugárútnak nevezik, a városlakók életét pedig éjjel-nappali italboltok elleni bombamerényletek bénítják, amelyek hátterében egyesek az iszlamistákat, mások a saját magáról elnevezett bormárkával piacra lépő, befolyásos Monsignore tisztelendőt gyanítják.

De a jelenhez kapcsolja a regényt a cselekmény középpontjában álló, készülő festmény, az Utolsó vacsora is, amelynek modelljei – a regény főszereplői – az esti nagy, közös fotózásra igyekeznek a felbolydult városban. Nemrégiben csakugyan készült egy ilyen kép: Maciej Świeszewski, a gdański Szépművészeti Akadémia professzora 1995 és 2005 között festette nyolc méter hosszú Utolsó vacsorá-ját. A Szent János-templomban látható kép kezdettől komoly támadások kereszttüzében állt. A regényben többször is megvetéssel emlegetett „avantgardista” kritika giccsnek kiáltotta ki a festményt, amelynek apostolait a festő barátairól, a gdański elit képviselőiről – köztük a szerzőről, Huelléről – mintázta.

Az író egyfelől bemutatja, hogyan készülhetnek kisszerű korokban is a régi mesterek műveihez mérhető alkotások, hogyan örökíti meg a festmény a korát, és hogyan szembesíti önmagával. De a modellek párhuzamos életrajzai mellett Huelle más korok és helyszínek (a XIX. század eleji Jeruzsálem, a XV. századi Bizánc, a jugoszláv háború utáni Szarajevó) bekapcsolásával jelzi: szándékai sokkal távolabbra mutatnak annál, mint hogy csupán torz tükröt tartson a mai lengyel társadalom vagy saját generációja elé. Egyetemesebb kérdések izgatják: milyen szerepet játszhat a mai kor emberének életében a metafizika, a vallás? Hogyan születik a mítosz? Lehet-e ma is a metafizika közvetítője a művészet?

Tovább a kiadó honlapjára

Kapronczay Károly: Lengyel menekültek Magyarországon, 1939-1945

Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2009

"Értekezésemben igyekeztem... teljes áttekintést adni a második világháború alatt magyar földre menekült lengyelek - és más nemzet fiai - sorsának alakulásáról, a változó magyar kormányok velük szemben tanúsított magatartásáról, a bánásmódról, valamint a menekültek "belső életéről"... A polgári és a katonai menekültek sorsát együtt tárgyaltam, nem elkülönítve egymástól..., mint azt a korabeli nemzetközi egyezmények tették. Lényegesnek tartottam ezt..., hiszen a Teleki-kormány - betartva az 1936. évi XXX. törvényt - végső soron a menekültügyet szociális kérdésnek is tekintette. így megadta mindazokat a lehetőségeket (iskolaügy, oktatás, kultúra, egészségügy stb.), amelyek elviselhetőbbé tették az emigrációt, és ez más földön "bujdosókat" is idevezetett. A törvény szigora szerint mind a katonai, mind a polgári menekülteknek szorosabb körülmények között, erősen ellenőrzött feltételeknek megfelelően kellett volna élni, amint az például Romániában is történt. Az emigráció szomorú dolog, aki azon könnyíteni akar, az méltó a történelem elismerésére és emlékének megörökítésére. Éppen ezért kívántam a számos pozitív vonást mutató magyarországi menekültügyet értekezésemben minél gazdagabban megrajzolni és a korábbiaknál is teljesebben feltárni.

kovács istván: A barátság anatómiája (második könyv)

Széphalom Könyvműhely, 2009

A 2008-ban megjelent 1. Könyv folytatásaként és ahhoz hasonlóan a magyar-lengyel kulturális kapcsolatok krónikája ez a kötet, amely a 19. század végétől követi nyomon a két nemzet sokrétű együttműködését a történeti kapcsolatok párhuzamában. Fontos fejezetei a 2. világháború véres-végzetes eseményeivel, így Lengyelország 70 évvel ezelőtt, 1939. szeptemberében történt lerohanásával, Németország és a Szovjetúnió közötti felosztásával, a lengyel hadsereg hősi ellenállásával, a tízezernél több lengyel tiszt katyni kivégzésének tragédiájával, a Magyarország által befogadott lengyel katonai és civil menekültek életével is bőségesen foglalkozik új, az évfordulóra megjelenő kötetében a szerző.

Lagzi István: "A magyar - román zöld határon át kísértünk sok lengyelt" - "a lengyel hadsereg fővezére, Rydz-Śmigły marsall Magyarországon van". a német megszállók által üldözött lengyel menekültek Romániába menekítése Szeged - Makó környékén 1944 tavaszán

Móra Ferenc Múzeum - Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 2009

A XX. századi magyar történelem második világháborús esztendeinek – 1939–1945 – egyik soha nem feledhető és emlékezést/emlékeztetést kívánó eseménytörténete a Magyarországra érkező lengyel katonai és polgári menekültekkel kapcsolatos össznemzeti együttérzés és támogatás. A német-lengyel, majd a szovjet-lengyel háború következtében lengyel polgári és katonai személyek tízezrei menekültek el hazájukból, nem kívánván a megszállók uralma alatt élni. A „hivatalos Lengyelország” vezetőinek többsége az országukkal szövetségesi viszonyban lévő – de a katonai segítségnyújtástól elzárkózó – Román Királyságba menekült, ahol internálás lett szinte kivétel nélkül a sorsuk, hogy majd később a többségük legális és illegális úton elhagyhatta Romániát. Ugyanezen idő alatt Magyarországra is lengyelek tízezrei érkeztek, hiszen Magyarország állásfoglalása már a háború kitörése előtt egyértelművé tette: az ország semmiféle, a lengyelek számára hátrányos megoldásban nem vesz részt és nem is támogatja a támadókká. A Magyarországra érkező lengyelek, katonák és civilek egyaránt a magyar társadalom egészének a szimpátiáját és támogatását elnyerték. A nemzetközi jog előírásai szerinti elbánásban részesültek a befogadottak és nem kevesek számára tették lehetővé a lengyel állammal szövetségesi viszonyban lévő Nagy-Britanniába, Franciaországba, illetve ezen hatalmak „mandátum területeire” való távozást. Magyarországon nemcsak a segítségükre létrejött magyar társadalmi, emberbaráti szervezetek működtek, de a „hivatalos Lengyelország” követsége, megalakuló lengyel szervezetek is működhettek.

Lengyel-magyar, Magyar-lengyel kisszótár

Kossuth, 2002, 2009.

Összállította: Hargitai György; a lengyel szóanyagot fordította: Ráduly Zsuzsanna

"Kisszótárunk mintegy 10 000 olyan alapvető magyar szót tartalmaz, amelyekkel gyakran találkozhatunk a mindennapokban; ezek a szavak lehetővé teszik, hogy legalább nagy vonalakban nyomon követhessük a sajtót, tájékozódhassunk a legalapvetőbb elméleti és gyakorlati kifejezések sokaságában. Nem vállalkozhattunk átfogó, minden területre kiterjedő szógyűjtésre, de megkíséreltük, hogy a köznapi társalgásban, az érdeklődő tájékozódásban segítségére lehessünk a nyelvtanulóknak. A szótár végén, a lengyel-magyar rész után helyeztük el a mindennapok kommunikációjában leggyakrabban használt kifejezéseket."

Grzegorz Łubczyk: Három nemzet elfeledett hőse - Henryk Sławik

Széphalom Könyvműhely, 2009

Fordította: Szenyán Erzsébet

HENRYK SŁAWIK, Szilézia szülötte, a II. világháború alatt az emigrációban működő Lengyel Kormány nevében kiemelkedően képviselte a Magyarországra menekült lengyelek tízezreit. Akkor sem hagyta őket cserben, amikor 1944 márciusában Magyarországot megszállták a németek, jóllehet svájci vízumot kapott feleségével és kislányával együtt, hogy idejében elmenekülhessen. Ez a rendkívüli jellemmel bíró Ember – a Yad Vashem szerint – több mint ötezer lengyel zsidó életét mentette meg, s ezzel a „Világ Igazai” között az egyik legnagyobb lett. Akkor sem habozott, amikor életét áldozta a menekültügyek hivatalos magyar felelőséért, barátjáért, id. Antall Józsefért.

Tovább a kiadó honlapjára

 

józef mackiewicz: a kereszt árnyékában

Attraktor, 2009

Fordította: Pálfalvi Lajos

Az egyik legismertebb lengyel emigráns író életműsorozatának harmadik kötete. A szerző az első vatikáni zsinatot elemzi – a megszokottól igencsak eltérő módon. Értelmezésében a vatikáni politika a kommunista ideológia és politikai terjeszkedés elől hátrált meg, s a "békepolitika" az ellenkezőjébe, a kapitulálás politikájába fordult. A lengyel politikai szamizdat irodalom kultikus könyve most végre magyarul is olvasható.

D. Molnár István: Kálvinista csepp a katolikus tengerben - a lengyelországi reformátusok és kultúrájuk

Balassi, 2009

A mű témája a lengyelországi reformátusok mint egykori és jelenlegi vallási kisebbség és részben ma is etnikai kisebbség múltja és jelene, valamint a hozzá szorosan kapcsolódó szellemi kultúra – szépirodalom, képzőművészet, zene és oktatás – története. A munka tudományos igényű, ám szerzője ugyanakkor az igényes népszerűsítést is feladatának tekinti. Jelentős terjedelemben foglalkozik a lengyelföldi reformátusságot ábrázoló, azt kifejező lengyel szépirodalommal Az utolsó fejezet a magyar- és lengyelországi kálvinisták kapcsolatairól, valamint a két állambeli református szellemiség összehasonlításáról szól. A könyv remélhetőleg modelljét is adja annak a Kelet-Közép-Európában gyakori folyamatnak, amelyben nagy létszámú közösség néhány évszázad alatt kis, de életképes közösséggé zsugorodik, amely szellemi téren egyre erősödik.

Tovább a kiadó honlapjára

Aleksander Nawrocki: A Balaton melletti Szent György-hegyen

Magánkiadás, 2009

Fordította: Cséby Géza, Kovács István, Zsille Gábor

"Létünk hétköznapi befejezése miatt, Kisasszony, / minden nemes kezdeményezés örök szépségre ítéltetett, / és jelenleg is, felülmúlva Téged és engem, / kezdettől tart a dolgok elnevezése / egy másik nyelven" - hangzanak a Rilke utolsó beszélgetése a költészettel című, a lengyel költő válogatott verseit tartalmazó kötet utolsó versének záró sorai. Aleksander Nawrocki, a kortárs lengyel líra kimagasló alakja, nem mellesleg a magyar költészet értő tolmácsa, ennek a varázserővel bíró nyelvnek a megteremtésére tesz kísérletet: "A tücskök rózsává változtatják / a naplementét, / nevedben pedig ott rekedt - csak most / vettem észre - / a sziklák egy darabja" - olvasható a gyűjtemény címadó versében. A valóságos táj és az élmény a költészet szublimáló ereje révén belső tájjá, a szépség különleges energiákat felszabadító birodalmává alakul Nawrocki lírai hangvételű, de élőbeszédszerű, monologizáló szabad verseiben. Az élményszerű, intellektuális líra kedvelőinek érdemes ajánlani a négy évtized terméséből összeválogatott, értékes verseskönyvet.

"Ott északon..." - magyarok a lengyel szeptemberről

Széphalom Könyvműhely, 2009

Szerkesztette: Kiss Gy. Csaba, közreműködött: Mitrovits Miklós

A kötet Lengyelország 1939 szeptemberében történt, a II. világháború nyitányát jelentő német, majd orosz és szlovák megszállásának és felosztásának magyar visszhangját mutatja be. Az írásokat válogatta Kiss Gy. Csaba.

Allen Paul: Katyń - a sztálini vérengzés és a lengyel feltámadás ígérete

Mérték, 2009

Fordította: Erdeős Zsuzsanna

Katyn: A sztálini vérengzés és a lengyel feltámadás ígérete mesterien szövi egybe Lengyelország második világháború alatti "makrotörténelmét" a huszadik század megpróbáltatásai által elsodort családok sorsának "mikrotörténelmével". Manapság Katyn története Kelet-Európán kívül alig ismert, ám amikor a brutálisan meggyilkolt lengyel tisztek ezreinek holttesteit 1943-ban megtalálták, a hír csaknem lebénította a nyugati Szövetségeseket, és soha többé be nem gyógyuló törést okozott. A katyni felfedezést követő vita a legitim lengyel kormány elsorvadásához és csaknem fél évszázados szovjetek diktálta önkényuralomhoz vezetett. A könyv olyan családok életét beszéli el, akiknek családfőit a szovjetek kivégezték. Kettőjüket Szibériába deportálták, ahol nagy nehezen sikerült csak életben maradniuk. A harmadik család Krakkóban, a német Protektorátus uralma alatt maradt. A szerző megrázó elbeszélést sző a szörnyű eseményeket átélt túlélőkkel folytatott beszélgetésekből.

Stefania Seniow: Néha fordítva

Barnaföldi Gábor Archívum, 2009

Fordította: Asztalos András

Stefania Kolowratnik-Seniow a II. világháború előtti Kelet-Lengyelországban található Lwów városában született. Itt járt középiskolába, amikor a Szovjetunió a Ribbentrop-Molotov paktum alapján 1939-ben megtámadta Lengyelországot, és annak Lwówot is magába foglaló területeit Szovjet-Ukrajnához csatolta. 1941-ben érettségizett, néhány héttel Hitler Szovjetunió ellen intézett támadása előtt. A német megszállást hamis papírokkal vészelte át. A háború befejezése után a svájci Nachkriegshilfe keretében a bázeli, majd a genfi orvostudományi egyetemen tanult ösztöndíjasként és szerzett orvosi diplomát. Több nyelven kiválóan beszél. 1950-ben tért haza, és a varsói belgyógyászati klinikán helyezkedett el. Az ötvenes években tagja volt a Koreában dolgozó lengyel orvos csoportnak. 1956-ban a Lengyel Vöröskereszt megbízottjaként kulcsszerepet játszott a Magyarországra érkező lengyel segélyszállítmányok, főleg vér-, gyógyszer- és élelmiszer-adományok szétosztásában.
Tevékenységét elsősorban Komáromban és Budapesten végezte. Határozott fellépésének, tekintélyt parancsoló egyéniségének köszönhető, hogy a határt ellenőrző orosz egységek parancsnoka, hosszas alkudozást követően beengedte Magyarország területére Krakkó város több tehervagonnyi küldeményét, továbbá, hogy a szóban forgó konvojt kísérő, fiatal krakkói munkásokból és diákokból álló csoport tagjai a szállítmányt a Lengyel Vöröskereszt tehergépkocsijain elkísérhették Budapestre. Az 1956-os Intézet gondozásában megjelent „Az 1956-os Magyar Forradalom Lengyel Dokumentumai” című könyvében Tischler János történész részletesen foglalkozik Stefania Seniow magyarországi tevékenységével.
Andrzej Bratkowski 1956 őszén személyesen kísérte el a krakkói munkások és egyetemisták segélyeiből összeállított szállítmányt Budapestre. Ekkor ismerte meg a Lengyel Vöröskereszt magyar-csehszlovák határon ténykedő megbízottját. A magyar olvasó bizonyára egyetért Stefania Seniow most magyarul is megjelent visszaemlékezéseinek előszavában megfogalmazott véleményével, amely szerint: „A magyar nyelvű kiadás, ha csak kis mértékben is, talán közelebb hozza ennek a mély humanizmustól áthatott, színes személynek az alakját Magyar Testvéreimhez, akiknek apái oly sokat köszönhettek neki, s aki előtt ma legalábbis illik fejet hajtani. A lengyel-magyar testvériség javára kifejtett szolgálatai felbecsülhetetlenek.”

Barbara  Smoleńska-Zielińska : Fryderyk Chopin élete és zenéje

Európa, 2009

Fordította: Mihályi Zsuzsa

1837-ben Párizsban két nagy virtuóz, Liszt és Thalberg mindenkit felvillanyozó, nagy visszhangot keltő rivalizálása kapcsán Heinrich Heine Thalberget találta nagyobb művésznek, de hozzátette: „Egy ember létezik csupán, akit magasabbra helyeznék náluk, éspedig Chopin.”

Európa fővárosában egy lengyel muzsikus a legnagyobb szenzáció…
Barbara Smoleńska-Zielińska klasszikusan élvezetes életrajzi kötete közvetlen közelről mutatja be ezt az érzékeny, szellemes, elegáns, zseniális művészt, a párizsi szalonok díszét, aki akár író vagy színész is lehetett volna, olyan sokoldalú tehetséget árult el gyerekkorában. A mű dokumentumokra támaszkodik, bőségesen idéz levelekből, korabeli beszámolókból, kritikákból, s mindvégig finom arányérzékkel tálalja tényanyagát, taglalja Chopin magánéleti, közéleti és művészi sorsát, politikai elkötelezettségét.

Bővebben: www.europakiado.hu

andrzej stasiuk: kilenc

Magvető, 2009

Fordította: Körner Gábor

"Hamsun, Sartre, Genet és Kafka ízeit véltem felfedezni Stasiuk könyörtelenül pontos, mégis drámai erejű prózájában. A Kilencnek minden jel szerint a kortárs regényirodalom kimagasló alkotásai között a helye. Egy gyökértelen, nyugtalan kelet-európai nemzedék portréja ez, meg egy városé, amely beletörődött, hogy a posztkommunizmus nem egészen az, aminek hirdetik" - írta Irvine Welsh a The New York Times Book Reviewban Stasiuk regényéről. A nálunk főleg egyéni hangvételű esszékönyveiről (Az én Európám, Hogyan lettem író, Dukla, Útban Babadagba) ismert lengyel szerző regénye pár évvel a rendszerváltás után játszódik: emberi sorsok véletlenszerűen ütköző biliárdgolyókként találkoznak az átalakulóban lévő Varsóban, egy adósságát visszafizetni próbáló kisvállalkozó krimielemeket sem nélkülöző történetével a középpontban. De Stasiuk esszéihez hasonlóan a Kilenc főszereplője is az idő, ez a "láthatatlan anyag", amelynek árjával a hősök sikertelenül próbálnak szembeúszni.

Tovább a kiadó honlapjára

Konrad Sutarski - Domonkos László; Kemény András fotóival - Megőrzésre átvéve : barangolás a lengyel Szepesben és Árvában

Unicus, 2009

Fordította: Szenyán Erzsébet

Ugyan ismert, de gyakran elfeledett tény, hogy a trianoni békeszerződés eredményeként a régi Magyarország egy kicsiny szeglete (Árva és Szepes megye északi része, 14-14 településsel) Lengyelországhoz került. A területen évszázadok óta a dél-lengyel dialektust beszélő gorálok éltek, akik a történelmi Magyarország felbomlásakor kinyilvánították, hogy nem Csehszlovákiához, hanem az újjászülető Lengyelországhoz akarnak tartozni. A szerzőpáros 2008-ban barangolta be a Tátra északi lábainál elterülő, a magyarok által alig ismert festői vidéket, hogy felkutassák és rögzítsék a magyar időket idéző tárgyi emlékeket, valamint az ott élőkkel beszélgetve idézzék fel a magyar múltnak a közösség történelmi emlékezetében fennmaradt nyomait. A kötet első felében a régió történetének rövid összefoglalása után Konrad Sutarski mesél a helyiekkel való találkozásokról, majd Domonkos László számol be az utazás keltette impressziókról. A többek között a szepességi Nedec várát és az árvai Jablonkát is felkereső utazók esszéisztikus, szociografikus írásait Kemény András épületeket, tájakat, embereket, elmosódó feliratokat megörökítő lírai képei kísérik. A nagy méretű, fekete-fehér és színes fotókkal illusztrált reprezentatív kötetet térképvázlatok, lengyel nyelvű összefoglaló és irodalomjegyzék teszi teljessé.

 

Mariusz Szczygieł: gottland

Európa, 2009

Fordította: Mihályi Zsuzsa

Mariusz Szczygieł (1966) Varsóban él, a Gazeta Wyborcza riportrovatát vezeti, hat évig futott a lengyel tévében a talk-show-ja – ám szellemi hazája Prága, e város rejtelmeit kutatva vált észrevétlenül szépíróvá. Gondosan kiválasztott hősei ügyében olyan alapos nyomozást folytatott, hogy felfedezéseire Moszkvától Spanyolországig nagyon sokan felfigyeltek.

A cím Karel Gott Prága környéki múzeumára utal, de a bejárat fölött olvasható Gottland felirat egy olyan kísérteties tartomány metaforája lesz, amelyet a cseh kultúra ikonjai népesítenek be, akik megpróbálják túlélni az elmúlt hetven-nyolcvan év cseh történelmét (a legradikálisabb gyógymódot a cipőgyáros Bata ajánlotta, aki az egész országot Patagóniába akarta telepíteni a nácizmus elől). Feltűnik Lída Baarová, a nagy színésznő, az UFA, a náci Hollywood egykori sztárja, akiért Goebbels még a karrierjét is hajlandó lett volna föláldozni. Megismerhetjük a prágai Sztálin-szobor és az alkotó történetét, aki a világ legnagyobb Sztálin-emlékművét tervezte, de öngyilkos lett, mielőtt leleplezték a művét. Különös metamorfózisokat láthatunk: egy háború előtti író sírokból előmászó szörnyekről írja ponyvaregényeit, néhány évvel később viszont már a békés építőmunkát megzavaró ellenségekről ír új néven, új személyiségként.

Közép-Európában mindmáig rendíthetetlen a plebejus-biedermeier prágai idill idegenforgalmi sztereotípiája, amely teljes összhangban áll a csehek történelmi szerepéről alkotott képpel. A bukott forradalmak, szabadságharcok örökösei azt látják, hogy a csehek kevéssé romantikus, de a folytonosság fenntartását jobban szolgáló túlélési stratégiát dolgoztak ki. E mű mindkét sztereotípiát lerombolja: cseh idill helyett cseh horrort kapunk, és arra is rá kell döbbennünk, hogy a Monarchia végóráiban bevált švejki magatartás nem nyújt semmiféle védelmet a nácizmus és a kommunizmus ellen. A Gottland bővelkedik a rendíthetetlen szellemi ellenállás és a leggyalázatosabb behódolás, árulás példáiban. Ahhoz a nem túl szívderítő tanulsághoz vezet, hogy igazából a csehek sem úsztak meg semmit.

Tovább a kiadó honlapjára

Piotr Sztompka: Vizuális szociológia - a fényképezés mint kutatási módszer

Gondolat - PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 2009

Fordította: Éles Márta

A Vizuális szociológia a szociológia e területének első és máig legjobb feldolgozása. Piotr Sztompka a krakkói Jagelló Egyetem professzora, 2002-ben a Nemzetközi Szociológiai Társaság elnökévé választották. Kötetében áttekintést nyújt a fotográfia alkalmazásáról a szociológiai kutatásban. A fényképezésben a szociológia hagyományos módszereinek kiegészítését látja. A fotót fontos empirikus és módszertani eszköznek tekinti, foglalkozik a társadalomkutatásban alkalmazott fényképek lélektani és etikai problematikájával. Összefoglalja e viszonylag fiatal tudományterület történetét, felidézve a szociálantropológia és a néprajz területén szerzett korai tapasztalatokat is. A kötetet a szerző saját fotói illusztrálják.

Krzysztof Varga: Turulpörkölt

Európa, 2009

Fordította: Hermann Péter

Krzysztof Varga (1968) Varsóban élő lengyel író, két kisregénye már magyarul is olvasható (Tequila, Fejlődésregény, 2008). Két regény között tett néhány hasznos budapesti kitérőt, ezek eredménye a Turulpörkölt, amely hamarosan több országban is módosíthatja a Magyarországról kialakult képet.

A műben van bőven terepszemle, a kis számú turisztikai célponttól távoli helyekről készült beszámoló, nem hiányzik belőle Kazincbarcika és az Ormánság sem. Krzysztof Varga hosszú hónapok alatt tökéletesen ráhangolódott az itteni élet ritmusára, átlátja a mai társadalmi folyamatokat, bizonyos eseményeknek olyan közeli szemtanúja volt, hogy még a könnygázból is jutott neki. Tudja, mi van a kirakatban és mi porosodik a pincében.

Bővebben: www.europakiado.hu

2008

Janusz Banczerowski, Bárkányi Zoltánné, Reiman Judit: Lengyel társalgási zsebkönyv

Tinta, 2008 (Híd szótárak 3.)

A Lengyel társalgási zsebkönyv bevezetőjében a szerzők röviden ismertetik a lengyel nyelv legfontosabb nyelvtani szabályait. Felvázolják a lengyel hangok és szavak helyes kiejtéséhez szükséges alapvető hangtani ismereteket. 

Az évtizedes hiányt pótló könyv 17 nagy témakörbe rendezve magyarul és lengyelül tartalmazza a mindennapi beszédhelyzetekben előforduló jellegzetes mondatokat, gyakori beszédfordulatokat. 

A szálláskeresés, a vásárlás, az étkezés, a szórakozás és az időjárás témaköre mellett a könyvben megtalálhatók többek között az internettel és az elektronikus fizetéssel kapcsolatos modern szófordulatok, mondatok. 

Egy-egy témakör áttekintését, szókincsének feldolgozását megkönnyítik a párbeszédes részek végén elhelyezkedő szószedetek, így szótárként is használható a zsebkönyv. 

A szerzők a lengyel filológia elismert szakemberei, a társalgási zsebkönyv összeállítása során felhasználták több évtizedes oktatói tapasztalataikat. 

A Lengyel társalgási zsebkönyvet turistáknak és nyelvtanulóknak egyaránt ajánljuk. Hasznos segítség a kezdő nyelvtanulók mellett a haladóknak is, mivel a lengyel nyelv új elemei sem hiányoznak belőle. Sikerrel forgathatják nyelvi elsősegélyként mindazok, akik a gazdag lengyel kultúra és a csodás természeti kincsek miatt rövidebb-hosszabb időre felkeresik Lengyelországot.

Tovább a kiadó honlapjára

Roman Chojnacki: Íratlan versek

Napkút, 2008

Fordította: Zsille Gábor

Roman Chojnacki költő, irodalomkritikus 1954-ben született egy lengyelországi kisvárosban, Lesznóban. Harmincnégy évesen politikai okokból Kanadába emigrált, azóta ott él és alkot. Kötetünk, melyben ötven költeménye található, munkássága legjavát nyújtja, első ízben állítva őt a magyar olvasók elé.

Köszönöm neked utca te hittel teli gyerek
hogy megnyílsz előttem
ahogy mindenki előtt ki megáll a kedvedért

Köszönöm neked otthon
hogy olyan messze vagy

Köszönöm neked homályos völgy
hogy kúszhatom feléd

(Elalvás előtti ima)

Tovább a kiadó honlapjára

Norman Davies: A varsói felkelés - "a '44-es varsói csata"

Európa, 2008

Fordította: Molnár György

Norman Davies brit történész a második világháború egyik legkevésbé ismert tragédiáját írja meg. A náci Németország elsőként Lengyelországot támadta meg, majd -- amikor a siker már bizonyossá vált -- a Szovjetunió is bekapcsolódott, és ezzel az agresszióval kezdetét vette a világméretű konfliktus.

Davies született angol, "szerelemből" tanult meg lengyelül, és életműve nem jelentéktelen részét a lengyel történelemnek szentelte. Furcsa "nyugati" tehát, de talán éppen azért tud hiteles képet alkotni Közép- és Kelet-Európa történelméről, mert távolabbról szemléli. Lengyelország az antifasiszta koalíció hűséges tagjaként élte meg pokoli szenvedéseit és veszteségeit, ám azokat egyaránt köszönhette a két totalitárius rendszernek: a német náciknak és a szovjet kommunistáknak. Olyan igazság ez, amellyel már Churchill és Roosevelt sem szívesen szembesült a Nagy Koalíció idején, s amelyet példás konszenzussal hallgatott agyon Kelet és Nyugat. Így történhetett meg, hogy még a művelt közvélemény tudatában is összecsúszik a varsói gettó 1943-as és Varsó 1944-es felkelése, hogy míg Auschwitzról kimerítő ismeretekkel rendelkezünk, Katyńról csak évtizedekkel később értesültünk, s elkövetői sokak szemében ma sem számítanak a nácikkal egy kategóriába tartozó gazembereknek.

Davies, a tájékozott kívülálló pozitivista módon a tényekre koncentrál: mi történt Lengyelországban és fővárosában a felkelés előtt, alatt és után. Az eseményeket mindig a nemzetközi kontextusba helyezve vizsgálja, s nemcsak a felkelés hadtörténetét beszéli el, hanem társadalom- és művelődéstörténetét is. Kiderül, hogy egy több tízmilliós népbe szervesen beépült sok százezres ellenállási mozgalom volt ez, nem pedig elszigetelt, jelentéktelen játszadozás a világégés valamelyik mellékhadszínterén, valamint hogy a Nyugat hogyan hagyta cserben hűséges lengyel szövetségeseit, akárcsak a vasfüggöny keleti oldalára került többi népet. A felkelés utóélete pedig kulcsot ad a "létező szocializmus" lengyelországi évtizedeinek, sőt némileg a lengyel rendszerváltásnak a megismeréséhez és megértéséhez is.

Tovább a kiadó honlapjára

witold gombrowicz: megszállottak

Kalligram, 2008

Fordította: Körner Gábor

Szerzőnk a Gombrowicz Witold művei sorozatunkban megjelenő regényt a második világháború előtt, álnéven írta, 1939-ben folytatásokban látott napvilágot egyszerre két napilapban. Az utolsó részek Lengyelország lerohanása után jelentek meg, amikor a szerző már útban volt jövőbeli otthona, Argentína felé. A halála után felfedezett és azóta az összes nagy európai nyelvre lefordított gótikus thriller azonban mégis szerves részévé vált az életműnek.

Tovább a kiadó honlapjára

Roman Ingarden: A felelősségről - ontikus fundamentumai

Logoterápia Alapítvány - Attraktor, 2008

Fordította: Bruncsák István

A lengyel kultúra modern klasszikusait bemutató sorozatunk kötete a Németországban és Lengyelországban egyaránt ismert és elismert filozófus rövid terjedelmű, de annál mélyrehatóbb írása az emberi felelősségről, filozófiai megalapozásáról, s ennek kapcsán a szerző antropológiai nézeteiről.

Bővebben a könyvről a Kultúra és Kritika portálon

Ryszard Kapuściński: Utazások Hérodotosszal

Széphalom Könyvműhely, 2008

Fordította: Szenyán Erzsébet

A nemrég elhunyt, nagy lengyel író könyve ismét a világ - legtöbb európai számára - ismeretlen tájaira viszi el olvasóit. De most nem egyedül utazik, útitársa és útikalauza az ókori görögség legendás történésze, a szintén fáradhatatlan vándor: Hérodotosz.

Tovább a kiadó honlapjára

Piotr Kłodkowski: A Kelet csodálatos zamata

Typotex, 2008

Fordította: Kertész Noémi

A Kelet csodálatos zamatát évszázadok óta fűszerek és legendák juttatják el a mi tájunkra, Európába. Gondoljunk csak a Szöktetés a szerájból vagy a Diótörő transzportált keletiességére!
Manapság a valóság megragadásában előbbre járunk, csak be kell fizetni egy turistaútra, a meglepetés kinek-kinek másképp jut ki.
Stílusa elegáns, könnyed, szellemes, olykor akár költői. Változatos, rövid írásokban kalauzolja az olvasót olyan helyekre, amelyeket honfitársai közül is sokan felkeresnek, ráadásul olyasmit mutat meg, ami mind valós, mind képzeletbeli keleti utazások során a hasznunkra válhat. Ez a kötet egy kis előkészület az útrakelőknek és pótlék az itthon maradóknak.

Piotr Kłodkowski Irántól Indiáig, Kínától Arábiáig, Kambodzsától Ceylonig keresztül-kasul bejárta a Kelet világát. Könyve nemcsak ismereteket és hangulatokat ad át, hanem sokszor kérdéseket tesz fel. Több írása olyan kérdésekkel zárul, amelyek az olvasót is újabb kérdésekre is sarkallhatják.Ír arról, hogy a nyugati mintára épült plázában egy kis mecset is húzódik, ahol a rituális mosdás helyét veszélyes vizeldének tekinteni, hogy a nyugati mintára trenírozott menedzser zug kutyahúsevő, hogy a bazár árusainak becsületessége is meglepő, hogy talán az Európából visszatérő keletiek is ugyanúgy sóvárognak Európa után, ahogy a Keletre visszavágyódó utazó teszi.
Ír arról, hogy milyen eszközökkel kényszeríti ki a kínai népesedéspolitika a tömeges "egykézést", ami végül is ahhoz vezet, hogy a városi családok zöme egyetlen, elkényeztetett királyfit nevel, aminek a társadalomszerkezet megváltozásán kívül az is következménye lehet, hogy a tradicionális és az iskolarendszer által még mindig szorgalmazott közösségi ethosz helyébe merőben új felfogás lép. Ír arról, hogy az iszlám világban nem csak arabok élnek, akik nem mindig örülnek, ha az arabokkal egy kalap alá veszik őket, és az arabok konfliktusait a muszlimok közös számlájára írják. Ír arról, hogy miért van az, hogy még a gyarmati örökséggel és a nyugati világgal legradikálisabban szembenálló államokban is átvesznek valamit a fehérek viseletéből: az egyenruha szabása mindenütt nyugati mintát követ.

Jó idegenvezetőre találunk a szerzőben!

Piotr Kłodkowski (1964–) lengyel orientalista, politológus, esszéista, maga is bejárta a Kelet országait. Kelet és Nyugat kapcsolatával, ázsiai kultúrákkal foglalkozó műveiért számos tudományos és irodalmi elismerésben részesült. A kötet írásai először a krakkói Znak folyóiratban jelentek meg.

Tovább a kiadó honlapjára

Julian Kornhauser: Otthon, álmok, gyermekkori játékok

Gondolat, 2008

Fordította: Csisztay Gizella

Julian Kornhauser lengyel költő, író, irodalomkritikus, a kortárs lengyel irodalom egyik izgalmas egyénisége.

kovács istván: "Egy a lengyel a magyarral" - a szabadságharc ismeretlen lengyel hősei. történelmi esszék

Magyar Napló, 2008

Kovács István (1945) költő, történész. Költőként az Elérhetetlen föld című antológiában (1969), történészként az Így élt Bem József című életrajzi esszével (1983) mutatkozott be. Az MTA Történettudományi Intézete főmunkatársa. Kutatási területe a XIX. és XX. század lengyelt történelme, illetve a reformkor és szabadságharc magyar-lengyel kapcsolatai. Ebben a kötetében ismeretlen lengyel hősöket kelt életre a szabadságharc idejéből. Közlegények, altisztek, főtisztek állnak elénk, s máris velük masírozunk történelmünk közismert színhelyein, s követjük őket túl a határon is "a nagyvilág magyar vándoraiként".

Kovács István: "Két örökéletű tölgy" - adalékok a magyar-lengyel barátság történetéhez

Szent György Kiadó, 2008

"Magyarország és Lengyelország két örökéletű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódtak és láthatatlanul egybefonódtak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele." Stanisław Worcell (1849)

Aleksander Krawczuk: Római császárnék

Lazi, 2008

Fordította: Dávid Csaba

Tudunk-e valamit Claudilláról, Orestináról vagy Lollia Paulináról? Netán Olympias, Charito esetleg Marina Severa alakjáról? Ezek az asszonyok mind római császárnék voltak, akár a sokat említett Messalina, Agrippina vagy Poppaea. Sok esetben említésre sokkal inkább méltóbbak, mint az utókor által unos-untalan emlegetett személyek.

Ez a könyv a Római császárok analógiájára bemutatja az összes császárfeleséget, Augustusétól kezdve Nagy Theodosiuséig, tehát a császárság, mint új államrendszer létrejöttétől egészen 395-ig, vagyis addig, amikor a birodalom véglegesen kettévált nyugati és keleti részre.

De kik voltak ezek a nők, honnan jöttek, miként éltek? Ki volt Faustina, a kevésbé ismert Antoninus Pius felesége? Vagy Sabina, a híres Hadrianus asszonya? Netán Fausta, Nagy Konstantin felesége, aki szinte megbújik férje árnyékában?

70 asszonyról ír Aleksander Krawczuk, ókortörténész, feldolgozva mindazt, amit tudni, vagy okkal vélelmezni lehet a római császárnékról. Az információk ókori történetíróktól, íróktól, költőktől, egyszóval a teljes fennmaradt irodalomból származnak, de a szerző a feliratos forrásokat, valamint a numizmatikai, azaz a pénzérméken fellelhető anyagokat is felhasználta, s a császárnék többnyire nehéz, sokszor tragikus sorsát érdekes, olvasmányos, ugyanakkor hiteles módon tárja elénk.

Tovább a kiadó honlapjára

Aleksander Krawczuk: Római császárok - a principátus és a válság kora (Kr. e. 44-Kr. u. 285)

Lazi, 2008

Fordította: Dávid Csaba

Julius Caesarral kezdődött. Ő ugyan nem volt császár, de az ő nevét vette fel minden további uralkodó, így lett a Caesar szóból előbb köznév – caesar –, majd megszülettek a különböző nyelvek cézárjai, így a császár szó is.

A könyv nem válogatás, hanem könnyed, olvasmányos formában dolgozza fel az összes római császár életrajzát, tevékenységét a principátustól a válság koráig, kezdve Julius Caesartól – a felíveléstől –, egészen a csúfos hanyatlásig, Carinus és Numerianus uralkodásáig, akiket szinte elfeledett a történelem.

A leghíresebb uralkodókon kívül – Augustus, Tiberius, Nero, Vespasianus vagy éppen Marcus Aurelius – a kisebb, vagy látszólag kisebb alakokról is sok érdekes dolgot és titkot tudhatunk meg, bepillanthatunk életükbe, politikájukba. Megismerkedünk Septimius Severus, Heliogabalus, a Gordianusok vagy a méltán híres, bár keveset emlegetett Aurelianus uralkodásával.

A szerző – Aleksander Krawczuk ókortörténész –, közérthetően meséli el azt, amiről tudjuk, hogy megtörtént, és azt, amiről csak feltételezéseink vannak. Mindezt pedig a legutóbbi évtizedek kutatási eredményeire, régészeti leleteire alapozva, a kor kulturális és gazdasági körülményeibe ágyazva.

Tovább a kiadó honlapjára

Józef Mackiewicz: kontra

Attraktor, 2008

Fordította: Pálfalvi Lajos

A szovjet propaganda a "honvédő háború" nevet adta a németek elleni utolsó háborúnak, s ezzel az 1812. évi hagyományokhoz kötődött. Ugyanakkor már 1943-ban majdnem elérte az egymilliót, a napóleoni nagy hadsereg létszámának a dupláját azoknak a szovjet állampolgároknak a száma, akik reguláris alakulatokban, fegyverrel harcoltak "szocialista hazájuk" ellen, nem pedig a védelmében. A következő évben, 1944-ben Vlaszov tábornok Orosz Felszabadító Hadseregét (ROA) is beleszámítva az összlétszám 1.200.000 és 1.600.000 fő között ingadozott. Ez igen sokat mondó tény: még akkor is ennyien harcoltak, amikor a németek már nem voltak sikeresek, előre lehetett látni Németország vereségét.

feliks netz: Dysharmonia caelestis

Pont, 2008

Fordította: Szenyán Erzsébet

Már maga a cím szöget üt a magyar olvasó fejébe és méltán: a címhez az ötletet nyilvánvalóan Esterházy Péter adta, kicsit más című könyvével. Mint Esterházy műve, javarészt családtörténet ez is, de nem egy arisztokrata, hanem egy katowicei polgárcsaládé, amelynek külön érdekessége, hogy "vegyes", vagyis az apa német, az anya meg lengyel. (...) Ez a kettsség még azok lelkében is ellentétes érzelmeket váltott ki, akik a háború alatt, vagy közvetlenül utána születtek. Netz "diszharmóniás" könyvének egyik emlékezetes jelenete a vasútállomáson játszódik, ahol az egyik peronon a sziléziai németek várnak kitelepítő vonatra, míg a másikon meg Ukrajnából áttelepített, "az anyámnál dallamosabb lengyelt beszélő" emberek várakoznak - többnyire ők fogják elfoglalni a távozó németek otthonait. A gyerek meg nem tudja, most igazából kivel rokonszenvezzen - írja a könyv utószavában Gömöri György.

Tovább a kiadó honlapjára

Włodzimierz Odojewski: Halhatatlan némák - katyni regény

Napkút, 2008

Fordította: Csisztay Gizella

Włodzimierz Odojewski a XX. századi lengyel prózaírók egyik legnagyobbika. 1930. június 14-én született Poznańban, szociológiát tanult a poznańi Adam Mickiewicz Egyetemen. 1947-ben költőként indult. 1948-tól újságíróként, majd 1956–59 között a „Nyugati újság” főszerkesztő-helyetteseként dolgozott Poznańban. 1960-tól a Varsói Rádió irodalmi rovatának szerkesztője. 1973-ban emigrált, és annak megszűnéséig a müncheni Szabad Európa Rádió lengyel adásainál – a kulturális rovatnál – dolgozott. Jelenleg Münchenben és Varsóban él. Magyarul 1966-ban jelent meg Menedéksziget című regénye Kerényi Grácia fordításában. Emigrálása előtt tizenkét regénye jelent meg Lengyelországban, majd Franciaországban és Nyugat-Németországban is számos. 1990 óta Varsóban pedig a Twój Styl kiadónál nyolc.
    Munkássága a magyar prózában Mészöly Miklóséhoz hasonlítható. Műveinek fő témája a háború és a szerelem. Kritikusai „Ukrajna bárdjának” is nevezik, mert műveinek színtere a határvidék (a Kresy, mely fogalommá vált a lengyel kultúrában), ahol együtt éltek lengyelek, ukránok és zsidók. Ukrajna, mint a XIX. századi lengyel romantikusoknál, nála is a nemzeti konfliktusok színtere. A háború mint a világvége víziója jelenik meg műveiben, melyből nincs újjászületés, mert a lengyel Ukrajnát, a határvidéket elpusztítja a történelem. Ugyanez a motívum szerepel az emigrációban megjelent regényeiben is. A katyni regény – számos önéletrajzi szála mellett – a lengyel történelem megdöbbentő tragédiájának állít emléket.

Tovább a kiadó honlapjára

Marcin Przewoźniak: A manók nagy enciklopédiája

Alexandra, 2008

Fordította: Nánay Fanni, Szakonyi Zsófia

Léteznek mutatóujj nagyságú felnőttforma kis lények, akik piros csúcsos sipkát és piros kabátot hordanak, és mindahányan szakállt viselnek. Igen, valóban: akár az ember markában is elférnének! Kik ők? Akad még valaki, aki ne találta volna ki? Nem hiszem! A Nagy manóenciklopédia a manók életéről szóló izgalmas leírások és igazi cáfolhatatlan tények tárháza. Bárki, aki kézbe veszi, megtudja, hogyan néznek ki a manók, honnan származnak, miért piros a sipkájuk, mivel töltik munkás hétköznapjaikat és szabadidejüket. Arról nem is beszélve, hogy a szellemes szövegnek és a vicces illusztrációknak köszönhetően az olvasó - legyen bár gyerek vagy felnőtt - a hasát foghatja a nevetéstől, amíg ismerkedik a világukkal. A Nagy manóenciklopédia segítségével páratlan, ugyanakkor mindenkinek ismerős világot fedezhettek fel - a manók varázslatos birodalmát!

Slavomir Rawicz: A hosszú menet - szökés a Gulágról

Park, 2002, 2008

Fordította: Lukács Laura

1941 áprilisában hat rab egy lengyel lovassági tiszt, Slavomir Rawicz vezetésével megszökött egy szibériai munkatáborból. Hóval, faggyal, hőséggel, éhséggel és szomjúsággal dacolva meneteltek kilenc hónapon keresztül Szibérián, Mongólián, a Góbi sivatagon és Tibet félelmetes hegyláncain át Indiába. Az 5000 kilométeres út végére mindössze négyen maradtak életben. Hihetetlen történet? Valóban az. Nem csoda, hogy a könyv egyes állításait már megjelenésekor, 1955-ben is erős kétségekkel fogadták.

A 2006-ban megnyílt szovjet archívumok iratai több ponton is megingatják Rawicz állításait: nincs például adat arról, hogy a könyvben szereplő tábor valaha is létezett volna. Hat szökevényről (két lengyel, egy lett, egy litván, egy amerikai, illetve egy jugoszláv) hazájukban semmit se tudnak; Indiában nincs nyoma annak, hogy Rawicz valaha is ott járt volna. Vajon a szerző szándékosan változtatott meg bizonyos tényeket, vagy csupán megcsalta az emlékezete? Netán fontosabb volt számára történetének szimbolikus ereje, mint a valóságtartalma? Soha nem fogjuk megtudni, Rawicz ugyanis 2004-ben elhunyt. Akárhogy legyen is, A hosszú menet a lehetetlennel dacoló emberi akaraterőnek állít megrázó emléket.

A könyv más borítóval korábban már megjelent a Veszélyes övezet sorozatban.

A könyvből 2010-ben készült film Peter Weir (Holt költők társasága, Truman Show) rendezésében. A főbb szerepekben olyan sztárokat láthatunk, mint Colin Farrell, Saoirse Ronan, Jim Sturgess és Ed Harris.

Tovább a kiadó honlapjára

andrzej szczeklik: koré, avagy az orvoslás lelke

Európa, 2008

Fordította: Pálfalvi Lajos

A középkor alkonya óta egyre gyorsabb ütemben távolodik a modernizálódó természettudomány a vallási-mitológiai gyökereit elveszítő művészetek világától. Már intézményesen is rég elkülönült a „humán" és a „reál", egyre ritkábban csodálkozhatunk rá olyan gondolkodókra, akik - mint Paracelsus vagy Goethe - a nagy egészet próbálják áttekinteni. Andrzej Szczeklik, a kiváló orvos, tudós és kutató a műveltség mindkét szférájáról beavatottként írhat. Mint a Katharszisz című könyvében, e műben is kapcsolatot teremt a legújabb tudományos felfedezések és a mitológiai őskezdetek között (még az antikvitásnál archaikusabb sámánizmus, a két világ határán álló Orpheusz is szóba kerül). De ezúttal az egyéniségéről és a korról, a nyolcvanas-kilencvenes évek Krakkójáról is megtudhatunk valamit, akárcsak a klinikáról, ahol olyan pácienseket is kezelt, mint Czeslaw Milosz vagy Slawomir Mrozek. „Micsoda szerencse, hogy még találkozhatunk olyan Szerzővel, aki Dantét olvas, megérti - és átérzi - a hajdani és az új költők nyugtalanságát, számos bölcsészeti olvasmányon van túl, ugyanakkor segít nekünk áttekinteni az orvostudomány legkorszerűbb elméletét, a teória bonyolult struktúráját. Micsoda élvezet olyan könyvet olvasni, amelyben az új biológia értő bemutatása olyan művész intuíciójával párosul, aki tudja, hogy a testi egészség, amire olyan nagy szükségünk van, úgy vágyunk r;í, egyesek pedig oly tragikusan meg vannak fosztva tőle, még nem minden, mert embernek lenni annyi, mint rákérdezni a holnapra, a lélekre, az élet értelmére, a végtelenre" - írja a könyvről a krakkói költő, Adam Zagajewski.

Krzysztof Varga: fejlődésregény; tequila

Poligráf, 2008

Fordította: Pálfalvi Lajos, Keresztes Gáspár

Krzysztof Varga 1968-ban született Varsóban, lengyel-magyar vegyes házasságban. Lengyel író, nem kétnyelvű mutáns, bár egészen távoli, kisgyermekkori emlékeket is őriz Zuglóról, és ma is gyakran jár erre. Jól beszél magyarul, eligazodik a múltban és a jelenben. A Fejlődésregény hőséhez hasonlóan mintha hazatérő és utazó lenne egy személyben, egyszerre látná kívülről és belülről is ezt a világot. De persze bármikor visszamehet abba a bohém és elit varsói szubkultúrába, ahol minden látszat ellenére gyilkos konkurenciaharc folyik. Mert nemcsak vegetálni, hanem győzni és veszíteni is lehet. Ehhez a tempóhoz pedig jobban illik a Tequila, mint a szódavízzel hígított fehérbor.

2007

stefan chwin: Arany pelikán

Kalligram, 2007

Fordította: Weber Kata

Nyár, hőség, a tanév vége. Jakub, a gdański egyetem oktatója felvételiztetni megy. A nyári szünet, a nyaralás, a pihenés elmúltával el is feledkezne erről a napról, ha az őszi tanévkezdetkor nem jutna a fülébe, hogy az egyik sikertelenül felvételiző lány, aki nála vizsgázott, elkeseredésében öngyilkosságot követett el.Jakubban gyanú támad, hogy a hőségben talán egyetlen végzetes tollvonással ő írta be rosszul a pontjait. Egy óriási lelki földcsuszamlás indul el benne –vajon ő a felelős a történtekért? Mindez azonban pokoljárásának csak a kezdete.Stefan Chwin gdański történetében a testépítő termek, szupermarketek, kéregető koldusok, gyorsétkezdék számunkra is ismerős világában, a mai kelet-európai díszletek között a mélységet megjáró hőssel együtt bolyonghatunk, miközben az író a pénz és a pénztelenség, a részvét és a közönyösség, a rasszista fölény és a kiüresedett irgalmasság közti választás kínos kérdéseit szegezi nekünk.

Tovább a kiadó honlapjára

Dávid Csaba: Város és költője

Argumentum, 2007

Krakkó története majdnem egyenlő a lengyel történelemmel. A város történetének számos fordulata és eseménye befolyásolta Stanislaw Wyspianski sokoldalú művészetét, a lengyelségről vallott felfogását is. A kor alakjai és eseményei könnyen érthetővé válnak, ha tudjuk, miféle büszkeségek és milyen tragédiák emlékét hordozták a résztvevők. Olvashatunk színházról és kávéházról, festészetről és házasságokról, templomról és építészetről, költészetről és a mindennapokról. Arról a világról, amely a költő-festő-szerkesztő-színházcsináló Stanislaw Wyspianskit nevelte és körülvette. Ha egy másik nép, egy oly kedvelt másik ország gondjai és értékei között tájékozódunk - azzal a magunk magyar kultúráját gazdagítjuk. Krakkó, a Város 2007-ben ünnepli alapításának 750. évét, és ugyancsak 2007-ben emlékezik meg Költője, Wyspianski halálának 100. évfordulójáról.

Tovább a kiadó honlapjára

Gall Névtelen: A lengyel fejedelmek avagy hercegek krónikája és tettei

Argumentum, 2007

Fordította: Bagi Dániel

A Gall Névtelen, azaz a szakirodalomban Gallus Anonymusként ismert középkori gesztaszerző egyike Kelet-Közép-Európa első történetíróinak. A Nyugat-Európából feltehetően 1095 után először Magyarországra, majd onnan Lengyelországba ment szerző, aki jelen tudásunk szerint bencés szerzetes volt, és Szent Egyed valamelyik nyugat-európai kolostorából érkezett a térségbe, művét 1113-1115/1116 között készítette el Krakkóban.

A három könyvben összesűrített történet az 1102-1138 között uralkodott III.Ferdeszájú Boleszló lengyel fejedelem megrendelésére készült, és ennek megfelelően az uralkodó születésétől mondja el történetét egészen 1113-ig, illetve egyfajta bevezetőként képet ad a lengyel történelem és a Piastdinasztia kezdeteiről is.

A mű nemcsak élvezetes olvasmány, remek irodalmi stílusban megírt történet, hanem egyben a kelet-közép-európai régió egyik első, egyetlen kéz által írt történeti összefoglalója is, amely a lengyelen kívül egyaránt fontos forrása a korabeli magyar, cseh és orosz történelemnek, szövegként pedig jól illeszkedik a keresztes hadjáratok nyomán Nyugat-Európában kialakuló új szellemű gesztairodalomba. Remélhető, hogy magyar nyelvű fordítása nemcsak érdekes olvasmányként szolgál majd, hanem hasznos eszköze lesz az egyetemi és főiskolai oktatásnak is.

Tovább a kiadó honlapjára

Paweł Huelle: Castorp

Európa, 2007

Fordította: Kertész Noémi

A Varázshegy szerint Hans Castorp négy féléven át a danzigi műegyetem hallgatója volt. Thomas Mann regényéből nem tudhatunk meg többet e két év eseményeiről. Paweł Huelle új regényének ez jelenti a kiindulópontját; újrateremti a századelő Danzigját, és egy régi vágású narrátor segítségével követi nyomon az ifjú Castorp viselt dolgait.

Bővebben: www.europakiado.hu

Huszadik századi lengyel novellák - lengyel dekameron

Noran, 2007

Fordította: Cservenits Jolán et al.

A kötet csaknem ötven kiváló lengyel író művét tartalmazza, közülük csak alig egy tucat neve, életműve ismert nálunk is. A Magyarországon is jól ismert szerzők többek között: W. GOMBROWICZ, J. ANDRZEJEWSKI, CZ. MILOSZ, J. IWASZKIEWICZ, T. RÓZEWICZ, T. BOROWSKI, S. MROZEK, T. NOWAK.

Tovább a kiadó honlapjára

 

Wieslaw Kielar: Az auschwitzi halálgyár rémtettei - egy túlélő vallomásai

Black & White, 2002, 2007.

Fordította: Murányi Beatrix

A koncentrációs táborokról sokszor és sokfélét hallottunk, de ismereteink mégis felületesnek mondhatók. Most olyan túlélő ismertet meg a tábori élet mindennapjaival, aki a tábor alapításától a tábor feloszlatásáig, tehát majdnem öt évig volt fogoly. Tizenkilenc éves lévén itt, ahol a legfontosabb cél megérni a holnapot, nemcsak a túlélési technikákat kell elsajátítania, de tapasztalja azt is, hogy a borzalmak, szenvedések, a halál árnyékában sem hal meg a humor, igaz barátra is szert lehet tenni, s az emberi érzéseket sem lehet mindenkiből kiirtani.
"A táborban normálisan folydogált az élet. Normálisan, vagyis a megszokott módon: a többség keményen robotolt, állandóan kitéve a kínzásnak, verésnek, szelekciónak, elgázosításnak, agyonlövésnek, kihallgatásnak a Politischén, ette a marharépa- vagy a csalánlevest, és rettegett az SS-ektől, élet és halál uraiutól, akik kényük-kedvük szerint bántak a sok ezer védtelen fogollyal.

A könyv korábban "A 290. számú auschwitzi fogoly" címmel is megjelent magyar nyelven.

kovács istván: a barátság anatómiája (első könyv)

Széphalom Könyvműhely, 2007

Kovács István költő, műfordító, prózaíró, történész, diplomata. Az 1970-es évek elejétől foglalkozik hivatásszerűen a magyar-lengyel kapcsolatok kutatásával, népszerűsítésével. Történelmi és irodalmi témájú esszégyűjteményének első könyve, A barátság anatómiája, a Kiegyezés évtizedéig tekinti át a magyar-lengyel történelmi kapcsolatokat, elsősorban a lengyel-litván állam első (1773-as) felosztása utáni évszázadra irányítva a figyelmet. A kötetzáró rész a lengyel romantika négy legnagyobb költőjét mutatja be.

Tovább a kiadó honlapjára

kovács istván: a lengyel légió lexikona 1848-1849 - az 1848-1849. évi magyar forradalom és szabadságharc lengyel résztvevőinek életrajzai

História - MTA Történettudományi Intézete, 2007

"Történész számára egyszerre áldás és nyomasztó teher az adatbőség. A lengyel légió históriájának feldolgozása során az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc több mint ezerötszáz lengyel résztvevőjének adatait sikerült összegyűjtenem az 1990-es évek közepéig. Alig húsz százalékuk lehetett a "...Mindvégig veletek voltunk." Lengyelek a magyar szabadságharcban című monográfiában feldolgozott történet név szerinti szereplője. A többiek cédulái a szemfedők fehérségével kísértettek. A kísértés akkor erősödött fel ismét, amikor a légió főparancsnokának, Józef Wysocki tábornoknak az 1987-ben általam lefordított emlékirata 1993-ban megjelent, s a memoár függelékében szereplő több mint ezer légionista kinyomtatott nevével újra szembesültem." (Kovács István)

wojciech Kuczok: bűz

Magvető, 2007

Fordította: Körner Gábor

"A Bűzt kezdettől fogva antibiografikus regénynek képzeltem el... Csupa olyasmiről írtam benne, amire nem emlékszem. Visszatérés kedvenc témámhoz, a családi élet pszichopatológiájához" - írta a szerző regénye fülszövegében.

A Bűz egy hétköznapi családi pokol megrendítő, olykor tragikomikus története egy gyerek szemével, aki egyszerre az erőszak tárgya és távolságtartó elbeszélő.  A regény látlelet a kommunista Lengyelországról. Ahogy a nagy visszhangot kiváltott regény egyik méltatója, Adam Michnik fogalmazott:: "Ebben a Lengyelországban nincsenek nagy eszmék, nincs osztályharc és fényes jövő, nincs Isten, becsület és haza... Üreges emberek éltek benne, akiknek voltak gyökereik, ágaik, de belül üresek voltak, belül legfeljebb ők maguk bújhattak el a világ elől..."

Tovább a kiadó honlapjára

Stanisław Lem: Sex Wars

Typotex, 2007

Fordította: Mihályi Zsuzsa

„Mivel nem is dilettánsként, hanem inkább tudatlanként szemlélem a történelmet, csak a saját gondolataimat írhatom le és tárhatom mások elé, azzal az előzetes figyelmeztetéssel, hogy természetesen nem ismerem sem a történelem „valódi” mozgatórugóit, sem a történelemre – veszély esetén – alkalmazandó csodaszert…”

„A SEX WARS, amelynek egyértelműen provokatív céllal adtam ezt a nevet, valójában semmiféle tisztességes előrejelzést nem jelent. Nem azt takarja, hogy eljön a nap, amikor a műszakilag legfejlettebb országok meddőséget vagy vetélést okozó aeroszolt tartalmazó bombát dobnak a harmadik világra. Csak arról van szó, hogy az emberiség nagy tömege a jólét erődjét ostromolja, közben éhen pusztul a tolongásban, és ez az emberáradat végül rákényszeríti a kémiai technikák tulajdonosait arra, hogy tegyenek valamit…”

Stanisław Lem a rendszerváltást követően nem írt egyetlen science-fictiont sem. Ezzel szemben rendszeresen megjelenő cikkekben (a Dolgok Erdeje – Silva Rerum) reagált a világ különböző fejleményeire. Jelen kötet az utolsó válogatás az elmúlt évek cikkeiből, amelyek között különös jelentőségűnek tartotta a Sex Wars-t.

Tovább a kiadó honlapjára

Mikołaj Łoziński: reisefieber

Európa, 2007

Fordította: Keresztes Gáspár

„Hogy érez az, aki most veszítette el az anyját?”, gondolta.
„Úgy, mint aki elveszítette az anyját. Hülyeség.
Ezt nem lehet másképp mondani.”

Daniel Reis, harmincnyolc éves, ámde könyvvel még nem rendelkező író, évek óta nem látott édesanyja, Astrid halála miatt utazik New Yorkból Párizsba, hogy az ilyenkor szokásos ügyeket elintézze. Astrid húgával, Louise-zal, anyja egykori szeretőjének feleségével és anyja pszichoterapeutájával folytatott beszélgetései nemcsak halott anyjához viszik közelebb, hanem egy önmaga mélyére vezető utazást is jelentenek. Daniel kezdetben légüres térben érzi magát – sem hivatása, sem emberi kapcsolata nincs, amelyet állandónak tekinthetne, miközben azonban az elhunyt ismerőseivel, barátaival, rokonaival beszélget, egyre inkább belemerül a múltba is, és a rég eltemetettnek hitt emlékek felidézésével egyre több választ talál önmagával kapcsolatban, és az anyjához fűződő ellentmondásos viszony is kirajzolódik.

A beszélgetések, gondolatok, visszaemlékezések során egy öntörvényű asszony élete és múltja tárul fel, és fény derül egy megdöbbentő családi titokra is.

Anya és fia azonban már nem találhat újra egymásra: mindenki szerette/szereti a másikat, de senki sem mondta/mondja ki; mindenki magányos, és mindenki remél. Daniel mégis új emberként és azzal a határozott szándékkal indul vissza New Yorkba, hogy rendezze kapcsolatát barátnőjével, Annával, és talán „modern regényét” is sikerül végre befejeznie.

Mikołaj Łoziński 1980-ban született, szociológia szakon végzett a Sorbonne-on. E bergmani hangulatú, szikáran szűkszavú, fullasztó atmoszférájú, ám az apró rezdülésekre érzékeny, a lélek mélységeit plasztikusan ábrázoló mű a lengyel szerző első regénye, mely nemcsak hazájában, de külföldön is nagy érdeklődést keltett.

Tovább a kiadó honlapjára

józef mackiewicz: a kommunista provokáció diadala

Attraktor, 2007

Fordította: Pálfalvi Lajos

Az egyik legismertebb lengyel emigráns író eszmetörténeti munkájában végigkíséri a kommunizmus 20. századi térnyerését és az ezt lehetővé tévő körülményeket, történelmi fejlődést. Méltó párja ez a kötet Milos A rabul ejtett értelem c. ismert művének. A lengyel szamizdat irodalom kultikus könyve most végre magyarul is olvasható.

 A könyv a szerző alábbi főbb írásait tartalmazza:

- Lefelé a lejtőn;
- Nem engedélyezte a cenzúra;
- A szellemi szuverenitásról;
- Lengyelország már nem Németország és Oroszország között terül el;
- Létezik-e még Oroszország;
- Lengyelország az orosz iga és a kommunizmus igája alatt;
- Bolsevizmus és nacionalizmus között;
- A húszas évek nemzeti kommunizmusa;
- Miért kell mindenáron ragaszkodni Oroszországhoz;
- A kommunizmus állítólagos evolúcióján alapuló első nagy provokáció;
- A nemzeti kommunizmus második szakasza;
- Szövetkeztek vagy kollaboráltak a bolsevik agresszorral;
- A kommunista ellenséggel folytatott kollaboráció;
- A légiós szerep ellentéte;
- Hogyan és miből jött létre a pax;
- Farizeusok kontra ügynökök;
- A második nagy provokáció;
- A szavak jelentése;
- A gomulkizmus;
- Az útitársak klasszikus példáját követve;
- A német komplexus;
- A sikeres provokáció fétise;
- Az Odera és a Neisse;
- A kényszerű infantilizmus nyomása alatt vegetáló kultúra;
- A valódi német fenyegetés;
- Realizmusok kontra valóság;
- Pátosz kontra járvány.

Sławomir Mrożek: Baltazár

Európa, 2007

Fordította: Mihályi Zsuzsa

"A nevem Sławomir Mrożek, de bizonyos körülmények miatt, amelyek négy évvel ezelőtt álltak elő az életemben, új, sokkal rövidebb nevem lesz: Baltazár.
2002. május 15-én agyvérzésem volt, emiatt lettem afáziás. Az afázia nem más, mint a nyelvhasználati képesség részleges vagy teljes elvesztése, ezt egyes agyi struktúrák károsodása okozza.
Amikor visszanyertem a beszédkészségemet, és újra dolgozni próbáltam, Beata Mikołajko logopédus asszony azt javasolta, hogy a terápia részeként írjak egy új könyvet.
Írás közben fokozatosan nyertem vissza az emlékezőtehetségemet. Ennek köszönhetően 2005-ben, amikor befejeztem a könyvet, már sokkal több eseményt tudtam felidézni, és le is tudtam írni őket.
A könyv első, rövid része Mexikóban játszódik. Az olvasók emlékezetébe akartam idézni, amit már megírtam a Hazatérésem naplójá-ban, vagyis azt, mi történt velem 1990-től 1996-ig. A második részben arról számolok be, hogyan éltem gyerekkoromtól addig, amíg el nem hagytam Lengyelországot.
Ebben a könyvben különböző ismert és kevésbé ismert emberekről esik szó, és azt is elmondom, milyen helyzetekbe kerültem életem során. Elképzelhető, hogy akaratlanul megváltoztattam bizonyos eseményeket, és másképp mutattam be őket, mint ahogy a valóságban történtek. Ez esetben kérem az olvasókat, legyenek elnézőek.
Baltazár, azaz Sławomir Mrożek"

Tovább a kiadó honlapjára

Krzysztof Pleśniarowicz: A halott emlékek gépezete - Tadeusz Kantor halálszínháza

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 2007

Fordította: Nánay Fanni

Tadeusz Kantor a huszadik századi lengyel színház nagy legendái közé tartozik, aki, mondhatni, karnyújtásnyira tőlünk hozta létre sok vitát, elutasítást és bírálatot kiváltó produkcióit, mégsem jutott el soha együttesével Magyarországra. Miközben Amerikától Japánig, Izlandtól Izraelig, Edinburghtól Belgrádig vagy Prágáig bejárta előadásaival a világot. Igaz, a lengyel kritika nem kényeztette el, többnyire kóklernek, önjelölt színházi messiásnak, nárcisztikus mutatványosnak tartották, míg a külföldi sajtó a század legnagyobb újítói közt emlegette. A hetvenes évek végén Firenze város még azt is felkínálja, hogy székhelyet biztosít az odahaza teremgonddal küszködő Cricot 2-nek, sőt finanszírozza működését. Kétségkívül A halott osztály, amelyet 1975 őszén mutattak be,Kantor színházi pályafutásának csúcsa; ennek még odahaza is egyértelműen pozitív a kritikai visszhangja. Ez az előadás kereszteli el végleg “halálszínháznak” a kantori teátrumot, de talán pontosabb úgy fogalmaznunk, hogy ezzel a produkcióval talál rá Kantor a maga “halálszínházára”. Erre mifelénk eddig inkább csak hírből-címből-legendából ismertük, néhány folyóiratpublikáción kívül magyarul nem létezett Kantor-irodalom. Pleśniarowicz monográfiája a legalaposabb és a kantorológiában kevésbé járatos olvasók számára is jól forgatható pályakép, Nánay Fanni fordítása pedig nemcsak szépen szól magyarul, hanem pontossága is példás. Sokféle tanulsággal szolgál hát e könyv számunkra. Bemutat egy jelentős alkotót, akiről méltánytalanul keveset tudunk; tegyük hozzá, hogy itt terjedelmi okokból egy sor kérdést és összefüggést még utalásszerűen se tudtunk említeni, mint Kantor kötődését a múlt századforduló szimbolizmusához, fiatalkori díszletterveit, blaszfémikus viszonyát a nemzeti mártilológiához és a katolicizmushoz stb. Bemutat továbbá egy kiváló teatrológust, aki impozáns módon ismeri és lenyűgöző biztonsággal igazít el e sokoldalú, izgalmas, szenvedélyes művész munkásságának legapróbb kérdéseiben is. És nem utolsósorban bemutatja azt a tudományágat, a teatrológiát, azaz a színháztudományt, amely nálunk még mindig gyerekcipőben jár; ékesen bizonyítva, hogy a tudós elemzés nemcsak az adott színházi jelenség mélyebb megértését szolgálja, hanem jó esetben hozzájárul – vagy hozzájárulhatna – a magunk igényeinek artikulálásához is. (Részlet Pályi András Jelenkorban megjelent recenziójából.)

Henryk Sienkiewicz: Őt kövessük!

Szent István Társulat, 2007

A Jézus korában játszódó kisregény főhőse Cinna, a mindenből kiábrándult római patrícius és felesége, a beteges és látomásoktól gyötört Anthea. Mindketten próbálnak változtatni céltalannak tűnő életükön: orvosokhoz, filozófiai irányzatokhoz, tanítómesterekhez fordulnak segítségért, hogy lelkük megnyugvást leljen - mindhiába. Egy napon Jeruzsálembe utaznak, hogy barátjuknál, Pontius Pilátusnál vendégeskedjenek. A helytartó -hogy kiragadja őket fásult közönyükből- azt tanácsolja, kapcsolódjanak be a város nyüzsgő életébe. Elsőként is egy kivégzést javasol nekik "programként": három férfi, köztük a Názáreti Jézus keresztre feszítését a Golgotán. Cinna és Anthea felmennek a hegyre - s attól kezdve új irányt vesz az életük...

Henryk Sienkiewicz: Sivatagon és vadonban

Könyvmolyképző, 2007

Fordította: Mészáros István

Romantikus cselekmény, rokonszenves főszereplők, könnyed stílus és humor. Mindez igazán élvezetessé és frissé teszi a világirodalom klasszikus ifjúsági művei közé tartozó regényt.
A történet 1885-ben, a Mahdi-felkelés idején játszódik.
Két gyereket – Staśt és Nelt – elrabolnak Mahdi hívei, hogy kiváltsák értük vezérük rokonait az angolok fogságából. A gyerekeket Kelet Afrika végtelen térségein keresztül hurcolják elrablóik. Később – mikor Staśnak sikerül megölni a kegyetlen beduinokat – egy néger rabszolgafiú és egy rabszolgalány, valamint hűséges kutyájuk a társuk, számos kaland, veszély és váratlan találkozások közepette, míg végül visszakerülnek kétségbeesett szüleikhez.
Közben pedig megismerkedhetünk Afrika csodálatos tájaival, növény- és állatvilágával, különös természeti jelenségeivel és lakóival, a vadonban élő különféle törzsekkel.
A földrész élményszerű leírásához nagy mértékben hozzájárul az a tény, hogy Sienkiewicz nagy utazása során mindezeket maga is látta-tapasztalta Afrikában.
A regény kedves olvasmánya lehet nemcsak az ifjúságnak, de a kalandos történeteket kedvelő felnőtteknek is.

Tovább a kiadó honlapjára

Tefner Zoltán: Az Osztrák-Magyar Monarchia lengyelpolitikája, 1867-1914

L'Harmattan, 2007

Az olvasó olyan kötetet tart a kezében, amely elsősorban a külpolitikáról szól. A történeti monográfiák manapság ritkán tárgyalnak ilyen hosszú korszakot, a szerző mégis kísérletet tesz arra, hogy megpróbálja összefogni a dualizmus korának 47 esztendejét, méghozzá a lengyel-szempont mentén. Hogy Magyarország számára mit jelentettek a lengyelek, arról a magyar történettudomány megközelítőleg százötven év alatt gazdagon megrajzolt képet alakított ki. A szerző számára a kérdés mindenekelőtt külpolitika-elméleti, rendszertani, állambölcseleti tézisek továbbgondolása miatt érdekes. Ahogy a Monarchia állami címereiben ott szerepelt a jelszó: indivisibiliter ac inseparabiliter, úgy tekinti ez a kötet is „oszthatatlannak és elkülöníthetetlennek” a Monarchiát mint történeti képződményt, s mindazt a történeti anyagot, ami a kettős monarchia korából ránk maradt. Ugyanezen meggondolásból tekinthető egységesnek a birodalom ismeretelméleti szempontból is, hiszen ami valamikor meghatározott egységében élt és mûködött, azt nem lehet csupán szeleteire és rétegeire bontva vizsgálni. A munka lényegében nem törekszik másra, mint hogy megváltoztassa a gondolkodás irányát, mivel az út Bécsből vezet Krakkóba és Varsóba, nem pedig fordítva. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. Kutatómunkát nem csak a történettudomány területén végzett; számos tanulmánya, segédkönyve és önálló kötete jelent meg a nyelvpedagógia, a lexikográfia és a nyelvszociológia témaköreiben. Főbb történettudományi kutatási területei: diplomáciatörténet, Ausztria–Magyarország és Kelet-Európa kisebbségei. Feltáró munkáját hazai, lengyelországi és elsősorban osztrák (Haus-, Hof- und Staatsarchiv) levéltárakban végezte. Önálló kötete jelent meg az 1863-as lengyel felkelés külpolitikai vonatkozásairól. Tanulmányaiban főként az egykor a Monarchia területén élt lengyelek 19. századi történelmével foglalkozik. A jelen munka tervezett folytatása a Dunai Monarchia és a lengyelek viszonyát tárgyalja 1914–1918 között az első világháború idején készült rendezési tervek alapján.

Tovább a kiadó honlapjára

varsó fölött az ég

Új Világ Antonin Liehm Alapítvány - Európai kulturális füzetek 23., 2007

Szerkesztette: Pálfalvi Lajos

Antoni Libera, Slawomir Mrozek, Andrzej Sosnowski, Andrzej Stasiuk, Krzysztof Varga írásai.

A visegrádi országok irodalmi antológiája / literary anthology of visegrad 4 countries

Kultúrpont Iroda, 2007

Részlet az előszóból:
Legyünk őszinték: ki ne szeretné meglesni a szomszédot? Megtudni mi jár a fejében? Vajon hogyan látják ők, a csehek, a magyarok, a lengyelek, a szlovákok önmagukat? És hogyan látnak bennünket, cseheket, magyarokat, lengyeleket, szlovákokat? Mit gondolnak, miről beszélnek, miről írnak?
Ez a vállalkozás eddig példa nélkül áll. A testes kötetben tizenhárom közép-európai író jelenik meg mind a négy nyelv olvasói és a közvetítő világnyelv révén a nagyvilág előtt.

Tovább az antológia letölthető változatához


2006

Norman Davies: Lengyelország története. Fordította: Bojtár Péter. Osiris, 2006.

Krzysztof Ducki: Plakátok. Dart Bt, 2006.

Witold Gombrowicz: Transz-Atlantik. Fordította: Körner Gábor. Kalligram, 2006.

Irodalom és normalitás - tanulmányok a modern lengyel irodalomról és színházról. Szerkesztette: Reiman Judit és Pálfalvi Lajos. Attraktor, 2006.

Aleksander Kaczorowski: Életjáték - történet Bohumil Hrabalról. Fordította: Mihályi Zsuzsa. Európa, 2006.

Janusz Korczak: A gyermek joga a tiszteletre. Fordította: Szenyán Erzsébet.Magyar Pedagógiai Társaság Janusz Korczak Munkabizottság, 2006.

Kovács István: Csoda a Visztulánál és a Balti-tengernél : a XX. századi lengyel történelem sorsfordulói. Európa, 2006.

Ewa Lach: Micsoda kölykök. Fordította: Cservenits Jolán. Könyvmolyképző, 2006.

Stanisław Lem teljes science-fiction univerzuma 2. (Pirx pilóta kalandjai. A kudarc. Kiberiáda. Amit a robotok mesélnek). Fordította: Murányi Beatrix. Szukits, 2006.

Lengyel tollal a magyar októberről - antológia. Fordította: Cséby Géza et al. Magyar Írószövetség - Ráció, 2006.

Grzegorz Lubczyk, Marek Maldis: 13 lat, 13 minut - 13 év, 13 perc. Fordította: Szenyán Erzsébet és Józsa Péter. Rytm, 2003.

Adam Michnik: Harag és szégyen. Fordította: Barabás János et al. Kalligram, 2006.

Sławomir Mrozek: Drámák. Fordította: Balogh Géza et al. Európa, 2000, 2006.

Wiesław Myśliwski: Látóhatár. Fordította: Józsa Péter. Széphalom Könyvműhely, 2006.

Władysław Stanisław Reymont: Parasztok. Fordította: Tomcsányi János, átdolgozta és kiegészítette Kerényi Grácia. Palatinus, 2006.

Henryk Sienkiewicz: Quo vadis. Fordította: Murányi Beatrix. Kossuth, 2006.

Jerzy Sosnowski: Aglaja - apokrif. Fordította: Mihályi Zsuzsa. Európa, 2006.

Andrzej Stasiuk: Útban Babadagba. Fordította: Körner Gábor. Magvető, 2006.

Małgorzata Stós: A római katolikus liturgia és vallásgyakorlat, valamint a szakrális építészet és művészet elemeinek betűrendes szó- és kifejezéstára. Magyar - lengyel / Alfabetyczny słownik rzymskokatolickiej terminologii liturgii i praktyk religijnych oraz elementów architektury i sztuki sakralnej. Księgarnia Akademicka, 2006.

Szokolay Katalin: Lengyelország története. Balassi, 2006. (3., javított, bővített kiadás)

Władysław Tatarkiewicz: Az esztétika alapfogalmai - hat fogalom története. Angolból fordította: Sajó Sándor. Kossuth, 2000, 2006.

Olga Tokarczuk: Sok dobon játszani - 19 elbeszélés. Fordította: Mihályi Zsuzsa és Pálfalvi Lajos. Napkút, 2006.

Andrzej Walicki: Orosz és lengyel messianizmusok - Oroszország, a katolicizmus és a lengyel ügy. Fordította: Pálfalvi Lajos. Attraktor, 2006.

2005

Andrzej Bart: Rien ne va plus. Fordította: Pálfalvi Lajos. Európa, 2005.

Ida Fink: Elúszó kert. Fordította: Éles Márta. Múlt és Jövő, 2005.

Katarzyna Grochola: Nyalogatom a sebeimet. Fordította: Petrovszki Lajszki Brigitta. Európa, 2005.

Ryszard Kapuściński: Lapidárium 3, 4, 5. Fordította: Szenyán Erzsébet. Széphalom Könyvműhely, 2005.

Ryszard Legutko: A demokrácia csúfsága. Fordította: Pálfalvi Lajos. Attraktor, 2005.

Stanislaw Lem: DiLEMmák : írások a 21. századból. Fordította: Keresztes Gáspár. Typotex, 2005.

Stanisław Lem teljes science-fiction univerzuma 1. (Éden. Solaris. Visszatérés. A legyőzhetetlen. Az Úr hangja) Fordította:Murányi Beatrix és Szabó Győző. Szukits, 2005.

Cezary Michalski: A nácizmus ezoterikus forrásai. Fordította: Keresztes Gáspár. Európa, 2005.

Feliks Netz: Halottak napján született. Fordította: Szenyán Erzsébet. Pont, 2005.

Jan Chryzostom Pasek: Emlékiratok. (2. jav. kiadás) Fordította: Szenyán Erzsébet. Attraktor, 2005.

Henryk Sienkiewicz: Quo vadis. Fordította: Mészáros István. Európa, 2005.

Konrad Sutarski: Kettős hazában. Magyar Napló, 2005.

Andrzej Szczeklik: Katharszisz - a természet és a művészet gyógyító erejéről. Fordította: Fejér Irén. Európa, 2005.

Szemelvények Zsigmond lengyel herceg budai számadásaiból. Fordította és a bevezető tanulmányt írta: Horogszegi Zoltán, Rábai Krisztina. JATE Press, 2005.

Stanisław Ignacy Witkiewicz: Telhetetlenség. Fordította: Körner Gábor. Jelenkor, 2005.

Bohdan Zadura: Éles határok - Válogatott versek. Fordította: Kovács István és Zsille Gábor. Magyar Napló, 2005.

2004

Általános ismeretek a lengyel nyelvről - egyetemi jegyzet. Tinta, 2004.

Jurij Andruhovics - Andrzej Stasiuk: Az én Európám - két esszé az úgynevezett Közép-Európáról. Fordította: Körner Gábor. JAK - Kijárat, 2004.

Az Antikrisztus halála - lengyel esszék Dosztojevszkijről. Összeállította és az előszót írta: Pálfalvi Lajos. Napkút, 2004.

Stefan Chwin: Hanemann. Fordította: Weber Kata. Kalligram, 2004.

Manuela Gretkowska: Metafizikai kabaré. Fordította: Nánay Fanni. Európa, 2004.

Jan T. Gross: Szomszédok - a jedwabnei zsidók kiírtása. Fordította: Andor Mihály.  Új Mandátum - Max Weber Alapítvány, 2004.

Gustaw Herling-Grudziński: Más világ. Fordította: Körtvélyessy Klára. Nagyvilág, 2004.

Gustaw Herling-Grudziński: A sivatag forró lehelete. Fordította: Körtvélyessy Klára, Mihályi Zsuzsa, Pálfalvi Lajos. Nagyvilág, 2004.

Hű maradok hozzád - lengyel szerelmes versek. General Press, 2004.

Elżbieta Isakiewicz: Vörös ceruza. Fordította: Keresztes Gáspár. Múlt és Jövő, 2004.

II. János Pál pápa breviáriuma - a Szentatya gondolatai, útmutatásai az esztendő minden napjára. Összeállította és fordította: Koncz Éva. Szent Gellért Kiadó, 2004.

II. János Pál pápa: Keljetek föl, menjünk! Fordította: Szabó Zsuzsanna. Új Ember, 2004.

Maciej Janowski: Polish liberal thought before 1918. Fordította: Danuta Przekop. CEU, 2004.

Király Péter: A lengyel krónikák, évkönyvek és M. Miechow "Tractatus"-ának magyar vonatkozásai. Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszéke, 2004.

Zygmunt Krasinski: Pokoli színjáték - drámai költemény négy részben. Színpadra írta Franz Theodor Csokor, fordította Szabó Lőrinc. Csokonai, 2004.

Stanisław Lem: Solaris. Fordította: Murányi Beatrix. Magvető, 2004. (4. kiadás)

Lengyelek és magyarok a XVI. századi Európában - Balassi Bálint és Báthory István kora. Tanulmányok a 2004. április 27-28-án Krakkóban megrendezett nemzetközi konferencia anyagából. Wydawnictwo Uniwersytetu Jagiellońskiego, 2004.

Grzegorz Łubczyk: A lengyel Wallenberg - Henryk Sławik és idősebb Antall József története. Fordította: Józsa Péter. Széphalom Könyvműhely, 2004.

Ewa Miedzińska: Lolka és Bolka állatatlasza. Fordította: Szakonyi Zsófia. Alexandra, 2004.

Ewa Miedzińska: Lolka és Bolka világatlasza. Fordította: Nánay Fanni. Alexandra, 2002, 2004.

Czesław Miłosz: Milyen is lesz a Mennyben - Isten-kereső versek. Fordította: Zsille Gábor. Új Ember, 2004.

Maria Nurowska: Szerelemnapló. Fordította: Szalay Tamás. Opus, 2004.

Rémiás Tibor: In memoriam Derenk - a derenki lengyelség nyomában. A temetőkutatás eredményei az egyházi halotti anyakönyvek alapján. Dominium Bt. - Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára, 2004.

Tadeusz Różewicz: Anya elmegy. Fordította: Keresztes Gáspár; az előszót fordította: Körner Gábor. Ráday Könyvesház, 2004.

Grażyna Sikorska: Jerzy Popiełuszko, a kommunizus áldozata. Fordította: Zsille Gábor. Új Ember, 2004.

Andrzej Stasiuk: Dukla. Fordította: Körner Gábor. Magvető, 2004.

Krzysztof Szydlowiecki kancellár naplója 1523-ból. Fordította: Boronkainé Bellus Ibolya. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség - Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 2004.

William I. Thomas - Florian Znaniecki: A lengyel paraszt Európában és Amerikában IV-VI. Új Mandátum, 2004.

Magdalena Tulli: Vörösben. Fordította: Körner Gábor. Magvető, 2004.

Adam Zagajewski: Bármi is történt - válogatott versek Zsille Gábor fordításában. Orpheusz, 2004.

2003

Bámulám a Visztulát... - Krakkó a magyar művelődés történetében. Szerkesztette: Kovács István, Petneki Áron. Balassi, 2003.

Emil Biela: Haiku. Fordította: Zsille Gábor. Masszi, 2003.

Az égbolt hajfonatai - XX. századi lengyel költők. Fordította: Cséby Géza. Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület, 2003.

Eltékozolt ajándék - lengyel költők antológiája. Fordította: Cséby Géza. Kaposvári Magyar-Lengyel Baráti Társaság, 2003.

Gál Zsuzsa: Fryderyk Chopin. Holnap, 2003.

Zbigniew Herbert: Labirintus a tengerparton. Fordította: Mihályi Zsuzsa. Európa, 2003.

Paweł Huelle: Mercedes-Benz - levelek Hrabalnak. Fordította: Kertész Noémi. Európa, 2003.

Ilja próféta - mai lengyel drámák. Fordította: Bába Krisztina, Kálmán Judit, Pászt Patrícia. Európa, 2003.

II. János Pál pápa: Római triptichon - Elmélkedések. Fordította: Zsille Gábor, Thullner Zsuzsanna. Új Ember, 2003.

Wlodzimierz Kowalewski: A szép szoba. Fordította: Pálfalvi Lajos. Európa, 2003.

Katarzyna Kozyra: Tavaszi áldozat / Rite of Spring. Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, 2003.

Hanna Krall: Egy lépéssel az Úristen előtt. Fordította: Gimes Romána. Európa, 1981, 2003.

Jerzy Kukuczka: Függőleges világom - a tizennégy nyolcezres meghódítása. Az angol kiadásból fordította: Bráder Éva. Corbis, 2003.

Stanisław Lem: Béke a földön. Fordította: Nemere István. N&N, 2001, 2003.

A magyar-lengyel tudományos kapcsolatok múltjából. Magyar Tudománytörténeti Intézet, 2003.

Dorota Masłowska: Lengyel-ruszki háború a fehér-piros lobogó alatt. Fordította: Keresztes Gáspár. Európa, 2003.

Nők, kezdőknek és haladóknak - hét lengyel költőnő. Fordította: Zsille Gábor. Tipp-Cult, 2003.

Andrzej Stasiuk: Fehér holló. Fordította: Körner Gábor. Európa, 2003.

Andrzej Stasiuk: Hogyan lettem író - kísérlet szellemi önéletírásra. Fordította: Pálfalvi Lajos. Mágus Design Stúdió, 2003. 

William I. Thomas - Florian Znaniecki: A lengyel paraszt Európában és Amerikában III. Új Mandátum, 2003.

2002

Irit Amiel: Megperzseltek. Fordította: Hermann Péter. Poligráf, 2002.

Kazimierz Brandys: Rondó - szerelem, színház, háború. Fordította: Pálfalvi Lajos. Jelenkor, 2002.

Manuela Gretkowska: Szenvedélynapló. Fordította: Keresztes Gáspár és Pálfalvi Lajos. Masszi, 2002.

Henryk Grynberg: Ideológiai élet; Magánélet. Fordította: Pálfalvi Lajos. Múlt és Jövő, 2002.

Paweł Huelle: Weiser Dávidka. Fordította: Kertész Noémi. Európa, 2002.

Czesław Janczarski: Fülesmackó kalandjai. Fordította: Sebők Éva. Tericum, 2002.

Leszek Kołakowski: Legújabb kis előadásaim nagy kérdésekről. Fordította: Pályi András. Európa, 2002.

Wlodzimierz Kowalewski: Visszatérés Breitenheidébe. Fordította: Mihályi Zsuzsa, Pálfalvi Lajos, Keresztes Gáspár. Masszi, 2002.

Stanisław Lem: Szempillantás - az emberi civilizáció perspektívái. Fordította: Körner Gábor. Typotex, 2002, 2005.

Sławomir Mrożek: A perverz és más történetek. Fordította: Gimes Romána et al. Európa, 2002.

Sławomir Mrożek: A túlvilág titkai és más történetek. Fordította: Bojtár B. Endre et al. Európa, 2002.

Piotr Siemion: Éjszakai piknik. Fordította: Palkó Katalin. Európa, 2002.

Henryk Sienkiewicz: Quo vadis. Fordította: Murányi Beatrix. Magyar Könyvklub, 2002.

Piotr Szewc: Alkonyok és reggelek. Fordította: Körner Gábor. Balassi, 2002.

Władyslaw Szpilman: A zongorista. Fordította: Körner Gábor. Európa, 2002, 2003, 2010.

William I. Thomas - Florian Znaniecki: A lengyel paraszt Európában és Amerikában I-II. Új Mandátum, 2002.

Andrzej Wajda: A film és más hívságok. Fordította: Éles Márta. Osiris, 2002.

Stanisław Ignacy Witkiewicz: Az ősz búcsúja. Fordította: Körner Gábor. Jelenkor, 2002.

2001

Grazyna Borkowska: Alienated women - a study of Polish women's fiction. 1845-1918. Fordította: Ursula Phillips. CEU Press, 2001.

Ludwik Cichy: Lolka és Bolka. Csodálatos vakáció. Fordította: Szakonyi Zsófia. Alexandra, 2001.

Jerzy Ficowski: A nagy eretnekség régiói - Bruno Schulz életéről. Fordította: Mihályi Zsuzsa. Palatinus, 2001.

Galánfi Csaba: Rozmówki polsko - wegierskie / Lengyel - magyar társalgási zsebkönyv. Magánkiadás, 2001.

Gebei Sándor: Tanulmányok az erdélyi-lengyel kapcsolatok történetéből . 16-17. század. Eszterházy Károly Főiskola, 2001.

Witold Gombrowicz: Ferdydurke. Fordította: Körner Gábor. Kalligram: 2001.

Tadeusz Kantor: Lehetetlen. Szerkesztette: Bálványos Anna. Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, 2001.

Lengyelek és magyarok Európában - nyelv, irodalom, kultúra - párhuzamok és kapcsolatok. Tanulmányok D. Molnár István professzor tiszteletére. Kossuth Egyetemi Kiadó, 2001.

Adam Mickiewicz: Krími szonettek. Fordította: Radó György. Terebess, 2001.

Czesław Miłosz: Ahogy elkészül a világ. Fordította: Gömöri György. AB-ART, 2001.

Czesław Miłosz: Az Ulro országa. Fordította: Pálfalvi Lajos. Európa, 2001.

Sławomir Mrożek: A hasonmás és más történetek. Fordította: Fejér Irén et al. Európa, 2001.

Sławomir Mrożek: Ismeretlen barátom és más történetek. Fordította: Bojtár Endre, Murányi Beatrix, Pálfalvi Lajos. Európa, 2001.

Sławomir Mrożek: Lolo és más történetek. Fordította: Fejér Irén, Gimes Romána, Murányi Beatrix. Európa, 2001.

Sławomir Mrożek: A zsiráf és más történetek. Fordította: Kerényi Grácia, Murányi Beatrix, Pálfalvi Lajos. Európa, 2001.

Petneki Áron: Krakkó. Enciklopédia, 2001.

Prohászka László: Lengyel emlékek. Budapest Főváros Önkormányzatának Főpolgármesteri Hivatala -  Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat, 2001. (A mi Budapestünk sorozat)

Ryszard Przybylski: Téli rege - esszé az öregségről. Fordította: Pálfalvi Lajos. Orpheusz, 2001.

Henryk Sienkiewicz: A kislovag. Fordította: Mészáros István. Magyar Könyvklub, 2001.

Henryk Sienkiewicz: Özönvíz. Fordította: Mészáros István. Magyar Könyvklub, 2001.

Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal. Fordította: Mészáros István. Magyar Könyvklub, 2001.

Andrzej Stasiuk: Galíciai történetek. Fordította: Mihályi Zsuzsa. JAK - Osiris, 2001.

Józef Tischner: Hogyan éljünk? Fordította: Éles Márta. Vigilia, 2001.

Jan Twardowski: Egy remete skrupulusai - válogatott versek. A nyersfordítás Tereza Worowska, a műfordítás Sajgó Szabolcs munkája. Manréza, 2001.

Stanisław Vincenz: Beszélgetés a szovjet megszállókkal - 1939-40, 1944-45. Fordította: Pálfalvi Lajos. Felsőmagyarország, 2001.

Stanisław Vincenz: Találkozás haszidokkal - esszék. Fordította: Pálfalvi Lajos. Múlt és Jövő, 2001.

Patrycja Zarawska: Tüsi Süni az iskolában. Fordította: Bakó Krisztina. Köteles2000, 2001.