Emlékezés a varsói gettófelkelésre

2018. április 20. (péntek)

Április 19-én a Holokauszt Emlékközponttal szervezett megemlékezés során fejet hajtottunk a varsói gettófelkelés hősei előtt, akik pontosan 75 évvel ezelőtt fegyveres ellenállást tanúsítottak a Vészkorszak idején, hátráltatva a gettó tervezett kiürítését és felszámolását. Az ő harcuk az első tömeges megmozdulásnak számít a német megszállók ellen Európában.

A kommunista rezsim ideje alatt elhallgatták és meghazudtolták a zsidó küzdelem vallási és hazafias aspektusát. Ugyancsak tilos volt említést tenni arról, mekkora segítséget nyújtott a Lengyel Földalatti Állam a varsói gettófelkelők felfegyverzését, kiképzését és aktív katonai támogatását illetően. A Tóra és Kard c. film, melyet a budapesti Lengyel Intézet prezentált a Holokauszt Emlékközpontban, fényt derít mindezekre a kérdésekre. A megemlékezés alkalmából egy kiállítással is készültünk, mely az 1942 decemberében megalakult Żegota fedőnevű Zsidókat Segítő Tanácsról szól. A Páva utcai zsinagóga fölötti karzatban megtekinthető táblák szemléltetik a lengyelek által folytatott zsidómentő tevékenységet mind a magánemberek, mind a civil, egyházi és titkos katonai szervezetek tekintetében. Pedig ne felejtsük el, hogy a német megszállás alatt lévő Lengyelországban halálbüntetés járt a zsidóknak nyújtott bárminemű segítségért. Tilos volt menedéket adni nekik, élelmet és vizet juttatni, élelmiszert árulni. E szabályok megsértéséért a németek a kollektív felelősség keretében az egész családokat, az egész falvakat, az egész városnegyedeket pacifikálták. A terror fokozása érdekében publikus kivégzéseket rendeztek és barbár módon kínozták és gyilkolták a zsidómentőket, gyakran élve égették meg őket csalásostul, gyerekestül. Ennek ellenére a vészkorszak idején, az egyébként maga is kegyetlenül exterminált lengyel nemzet, a közömbös és tétlen világgal ellentétben, segíteni próbált a bajba jutott zsidó származású embereken. A Tóra és Kard c. film megerősíti, hogy a varsói gettófelkelés alatt sem volt ez másképp. A szolidaritás és bajtársiasság jeléül a felkelők fehér-piros lengyel nemzeti és kék-fehér zsidó zászlót tűztek ki az egyik házra.

Ahogy már elhangzott, a kommunisták hosszú évtizedeken át hamisították a történelmet. Törekvésük arra irányult, hogy bemocskolják a Lengyel Földalatti Állam katonáit, és kitöröljék a közösség emlékezetéből mind az 1944 augusztus 1-én kirobbant Varsói Felkelés hőseit, mind az egy évvel korábban kitört varsói gettófelkelés vallási és konzervatív beállítottságú vezetőit. Ma azonban végre kiemelhetjük őket a feledésből, visszaadva nekik méltő helyüket nemzeteink történelmében. Gloria victis – dicsőség a legyőzötteknek! Meghaltak, de diadalmaskodnak az utókor emlékezetében.