TALÁLKOZÁS HATÁROKON TÚL

Ceredi Nemzetközi Művésztelep

2017. augusztus 16. (szerda)

TALÁLKOZÁS HATÁROKON TÚL

Ezen a nyáron már 22. alkalommal volt a Nemzetközi Kortárs Művészeti Szimpózium helyszíne Cered, egy festői település a szlovák-magyar határ mellett. A szenvedélyes magyar művészek és menedzsereik által kialakított művésztelepen a hosszú ideje fennálló  gyümölcsöző együttműködés a helyiek és a világ minden tájáról idelátogató művészek között szinte már hagyománnyá nőtte ki magát. A projekt sokéves múltra tekinthet vissza. Vizuális művészektől kezdve a zenészeken, előadóművészeken át az írókig, kurátorokig rengeteg kreatív elme fordult már meg Cereden. A kis község a szakmabeli művészek kedvelt találkozóhelye, és egy, a határokat is átívelő közösségi platformként elismert művészeti központ, köszönhetően a művészbarát közegnek és a nem mindennapi atmoszférának, amely körülveszi. A szervezők és a közreműködők, akik összeállították az idei programot, megosztották gondolataikat az új alkotásokról és válaszoltak a szimpózium alapgondolatára: Szeparált terek.

A szimpózium Magyarország északi területén zajlik. A Nógrád megyei község híres különleges, palóc hagyományairól, valamint bámulatosan szép, festői tájairól. Cered tulajdonképpen a Tátra, a Mátra és a Bükk hegységek által övezett völgyben fekszik. Minden nyáron, július vége és augusztus eleje közt ez az idilli falucska ad otthont a művészeknek, akik részt vesznek az eseményen. Cered megközelítőleg 1200 lakost számlál, így errefelé mindenki ismer mindenkit. A helyiek nem csupán szívélyes vendéglátók, hanem meg is ragadják a lehetőséget, hogy ők az esemény rendezői, és aktív résztvevői a művészeti programoknak. Láthatóan mindkét csapara jó hatással van a művésztelep. A szervezők fejében már ott motoszkálnak a jövőbemutató elgondolások.

Aki Cereden jár, számtalan kérdés merülhet fel benne, főleg ami a projekt kezdeti korszakát, elindulását illeti. Itt szükséges megemlítenünk Fürjesi Csaba nevét, valamint Kun Cecíliát és Sánta Lászlót, akik a művésztelep alapítói és megálmodói. Fürjesi, magyar festőművész és fényinstalláció készítő, felidézte elgondolásait egészen a kezdetektől, hogy miként is szerették volna használni ezt a helyet. Az eredeti elképzelés egy találkozóhely kialakítása volt, ahol a művészek összeülhetnek eszmét cserélni a művészetről és az élet dolgairól. Mikor Fürjesi először találkozott Cecíliával és Lászlóval egy művészeti konferencián 1996-ban, hamar rádöbbentek, hogy ugyanazt az álmot dédelgetik. Még ebben az évben megalapították a Ceredi Nemzetközi Művésztelep egyesületét, és kivettek egy ceredi házat a művészeti projekt megkezdéséhez. (Előzőleg hasonló találkozási csomópont az Őrségben volt, majd később a Balaton környékén.) Ez a hely a szabad szellemű alkotás informális légkörét jelentette; dimbes-dombos séták, tábortűz és éjszakába nyúló beszélgetések – így született meg a ceredi művésztelep.

Azóta természetesen a legelső elképzelés is teljesül, és a csapat magja újabb és újabb ötletekkel hozakodik elő, továbbá művészeket, kritikusokat és kurátorokat hívnak meg a világ minden tájáról. Ebben az évben az esemény több, mint 30 szakmabelit hozott össze, akik a Szeparált terek témakörével foglalatoskodtak, nem kevés eredménnyel. Ahogy a kijelentés rávilágít: „A projekt központi témája egy közel 100 éves vályogház rehabilitációja, melynek során egyedi funkcióval ellátott, szeparált teret hoznak létre Cered lakosaival együtt.”

Sok művész látogat el újra és újra Ceredre, ily módon jelentős résztvevői a művésztelep életének. Egyik ilyen hű résztvevő Palik Eszter, magyar dizájner Budapestről, akinek szülei ceredi származásúak, így mostanra már a kilencedik alkalommal jött el a ceredi művésztelepre. Annak ellenére, hogy Eszter karrierje kezdetén a kerámiaművészetre koncentrált, újabban installációkat készít, gyakran csinál fénydobozokat, keverve a tradicionális anyaghasználatot az új médiával. A Szeparált terek témkörére adott válasza a hamis emlékezetet vette alapul, ahogy a művész megkísérel szimbolikus mementókat készíteni, régi szuvenírek utánzatait.

Tomasz Piars a ceredi művésztelep másik „arca”. A lengyel festő idén már haramadjára látogatott el Ceredre. A művész korábbi ceredi projektjei mögött megbúvó ötleteit vitte tovább. Az integráció a helyi közösséggel, a fiatalokra való összpontosítás, a gondolat szabadsága (ötleteléssel megjelenítve), az álmokra való nyitottság és fogékonyság, valamint a hiányzó megoldások megtalálása változatlanul a legfontosabb témakörök, amelyek foglalkoztatják, és legújabb festménysorozatának alapját képezik. Piars a falu gyerekeit – Simon Zsigmondat, Mikus Tamást és Martint, kérdezte meg ötleteikről , és arról, hogy hogyan látják vályogház funkcióját. Az eredményeket fekete-fehér fotókból és festett formákból összeállított kollázsokkal és absztrakt kompozíciókkal jelenítette meg.



A művésztelep iránt érdeklődők és a látogatók száma évről évre egyre csak nő, a mostani alkalom sem volt kivétel, hiszen rengetegen jöttek el. Sokan újonnan érkeztek, mint például Michał Janowski és Manar Laham, akik most látogattak el legelőször Ceredre.  Janowski, lengyel festőművész és dizájner jelenleg Londonban él. Skicc sorozatát az egyszerű, kezdetleges formákhoz való visszatérés ihlette: helyileg talált anyagokat – agyagot és földet – használt művei megalkotásához. A művész részletes dokumentációt készített az épület lerajzolásával és rekonstrukciójával. Annak ellenére, hogy munkái nem feltétlenül esztétikusak, hatásosan visszaadták és feltérképezték az épület mostani állapotát. Egy természetes úton létrehozott jel – a létezés mutatójaként, amely kihangsúlyozza a  jelen pillanat fontosságát, ezáltal megőrizve azt – bizonyult az inspiráció legfőbb forrásának.

Manar Laham, szír illusztrátor és grafikusművész jelenleg Dubaiban él. Laham a vályogházban alkotta meg műveit: helyspecifikus rajzokat készített, így válaszolva a Szeparált terek gondolatkör felvetéseire. A palócok jellegzetes motívumai, mintái és díszítő elemei szerves részét képezték a műveknek, amelyek összefonódtak az épületben kiállított munkákkal. Laham egy kívülálló nézőpontját vázolta fel, szándékosan. Egy dizájner szemszögéből a művész által használt minták ismerősnek, általánosnak tűnhetnek, de ezek a motívumok mégis egyediek, hiszen a vidék speciális karakterjegyeit viselik.



A 22 évnyi sikeres művészi együttműködés eredményeképp a szervezők reménykednek abban, hogy ez a művészeti projekt fényes jövő elé néz. Jelenleg a telep 12 házat foglal magába. Fürjesi bízik abban, hogy ez a szám csak növekedni fog, és lesz belőle akár 20 ház is a közeljövőben, hiszen művész barátai tervezik, hogy hamarosan ők is hozzájárulnak a projekt fejlődéséhez. Ugyanakkor az alapítók azzal is tisztában vannak, hogy milyen nehézségek fenyegetik Ceredet: ennek a településnek is szembe kell néznie ugyanazokkal a demográfiai változásokkal, mint a többi közép-kelet-európai falunak. Az előrejelzések nem túl biztatóak. A kisebb településeken élő fiatalok közül ugyanis egyre többen hagyják el otthonukat az optimális életkörülmények és egy jobb szociális élet reményében. Ez a tendencia különböző természetű problémákat vet fel. Először is, veszélyben forognak a palóc hagyományok, kulturális értékek. Másodszor, a község szolgáltatásai, infrastruktúrája  rosszabbodhatnak a demográfiai változás hatására. Ilyen körülmények között a művésztelep segíthet a falu helyzetén, növelve annak hírnevét, működésével kihangsúlyozva Cered központi helyét a kulturális térképen. A szervezők elképzelése szerint egy megfelelő infrastruktúra kiépítése lehetővé tenné Cered számára azt, hogy alkotói közössége ne csak nyáron boruljon virágba, hanem egész évben tündöküljön és hogy akár egy saját, ceredi művészeti fesztivál is megrendezésre kerülhessen a jövőben.

Szerző: Patrycja Rup

Szerkesztette: Aleksandra Wróblewska

Fotó Hencz Adam, Krnács Ágota

www.artcolony-cered.com