Történelemórák a szabadságról V.

Egyéb

A Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége és a Lengyel Intézet közös programsorozata a Szabadság Ünnepének évében, 2014-ben.

2014. május 6. (kedd), 18.00

Lengyel Intézet

Budapest 1065, Nagymező u. 15.

Téma: Az ellenállás női arca

Vendég:

Henryka Krzywonos-Strycharska, eredetileg villamosvezető, majd lengyel ellenzéki aktivista, a gdański megállapodás egyik aláírója.

Az est moderátora: Mitrovits Miklós

A beszélgetés után 19:30-kor filmvetítés:

Nem voltunk hősök. Sztrájk női szemmel (rendező: Paweł Łącykowski)

A Wprost hetilap Henryka Krzywonost választotta a 2010-es év emberének. Az elismerést minden évben olyan személy kaphatja meg, aki a lap szerint a legjelentősebb politikai, társadalmi, gazdasági vagy kulturális hatást gyakorolt a lengyel társadalomra. De kicsoda Henryka Krzywonos, és miért éppen ő? Olsztynban született 1953-ban, egy rövid időszakot leszámítva villamosvezető volt Gdańskban, ma már nyugdíjas, és férjével közösen egy árvaházat vezet, gyerekeket nevel. 

Az ország 1980-ban ismerte meg a nevét: ő volt az a villamosvezető, aki augusztus 15-én leállította a járművét, és csatlakozott a hajógyári munkások sztrájkjához, majd tagja lett a hajógyárban létrehozott üzemközi sztrájkbizottságnak. Augusztus 16-án, miután a munkások megállapodtak a béremelésről a vállalat igazgatóságával, és Lech Wałęsa bejelentette a sztrájk befejezését, négy nő (Alina Pienkowska, Anna Walentynowicz, Ewa Osowska, valamint Henryka Krzywonos) bezárta a hajógyár kapuját, és nem engedte haza a munkásokat. Emiatt Wałęsa visszavonta döntését, és kihirdette a többi vállalat munkásaival szolidaritást vállaló sztrájk megkezdését. Így született meg a Szolidaritás. 

Krzywonos részt vett a kormánnyal tárgyalást folytató munkások delegációjában, és ott szerepel a neve a híres gdański megállapodás aláírói között. A Szolidaritás létrehozása után beválasztották az üzemközi alapítóbizottság gdański elnökségébe, és a hadiállapot bevezetéséig aktívan részt vett a szakszervezeti munkában. 1981 decemberében elkerülte az internálást, de illegalitásban tovább dolgozott: segítséget nyújtott a letartóztatottak hozzátartozóinak, szórólapokat osztott, valamint gyerekekre vigyázott. Egy alkalommal olyan súlyosan megverték a rendőrök, hogy elvetélt. Politikai szerepet sem akkor, sem a rendszerváltás után nem vállalt. Az elmúlt húsz évben nem volt a lengyel közélet jelentős személyisége. (forrás)

A programsorozatról:

Huszonöt év telt el az első lengyelországi szabad választások és a demokratikus átalakulás kezdete óta, amely a rendszerváltáshoz vezetett. Ebből az alkalomból a Lengyel Köztársaság elnöke, Bronisław Komorowski 2014-et a Szabadság Ünnepévé nyilvánította, melynek kapcsán számos program kerül megrendezésre nemcsak Lengyelországban, de világszerte. Természetesen a Szabadság Ünnepéről Magyarországon is megemlékezünk. Az egyik legfontosabb esemény a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége és a Lengyel Intézet közös, 12 találkozóból álló rendezvénysorozata lesz, melynek a Történelemórák a szabadságról címet adtuk. A havi rendszerességgel jelentkező beszélgetésekre olyan vendégeket hívtunk meg, akik szemtanúi vagy aktív részesei voltak e szabadságért vívott harcnak, akik maguk is kivették részüket a polgárjogi mozgalmakban, akik történelmet írtak.

Kevés olyan időszak volt a kelet-közép-európai népek történetében, mint amilyen az elmúlt 25 év. Negyedszázad az emberiség, de még egy nemzet történetében sem jelent hosszú időszakot, mégis ennyi idő alatt fel kellett építeni a polgári demokrácia alapintézményeit és el kellett kezdeni működtetni őket, sokszor élő történelmi hagyományok és tapasztalatok nélkül.

2014-ben azonban arra is emlékeznünk kell, hogy milyen út vezetett a szabadsághoz azok számára, akik arra tették fel életük jelentős részét, hogy véget vessenek az elnyomásnak. Lengyelország élen járt ezen az úton, a lengyel társadalom jelentős része soha nem adta fel a vágyat, hogy egy független, szuverén, szabad és igazságos államban éljen, amelyben a polgári jogokat és az emberi méltóságot tiszteletben tartják.

De nem feledhetjük, hogy milyen árat fizettünk mindannyian a függetlenségért, mint ahogy nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a szabadság nem tart örökké, nem állandó állapot, ki kell érdemelni, meg kell érte harcolni. Éppen ezért demokráciánk legféltettebb kincsét, szabadságunkat óvni, védeni kell. 

Az egész éven át tartó, Történelemórák a szabadságról című rendhagyó történelmi találkozók  keretében, a volt ellenzék egykori képviselői, értelmiségiek, történészek, polonisták, valamint Lengyelország újkori történetével foglalkozó szakemberek-kutatók osztják meg velünk élményeiket, emlékeiket, meglátásaikat.

A programsorozatot filmvetítések kísérik (dokumentum és játékfilmek), valamint egyéb társrendezvények; koncertek, kiállítások, és további, az események szemtanúival, a volt ellenzék tagjaival, az egykori lengyel és magyar Szolidaritás aktivistáival való találkozók tesznek még színesebbé.

Reméljük, hogy a beszélgetések formája lehetőséget teremt arra, hogy e sajátos történelmi szeánszok egyfajta platformjává váljanak a rendszerváltás és a szabadpiaci gazdasághoz vezető út  tapasztalatairól, ezek megéléséről folytatott eszmecseréknek.

A programsorozat moderátora Mitrovits Miklós történész, akinek kutatási területe Kelet-Közép-Európa XX. századi története. 

Mitrovits Miklós (1978) történész, polonista. 2004-ben az ELTE BTK történelem szakán végzett, majd 2009-ben a 19-20. századi kelet-európai történelem doktori programon szerzett doktori (PhD-) fokozatot. 2004-2008 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lengyel szakos hallgatója volt. 2006 óta a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa. Fő kutatási területe Kelet-Közép-Európa XX. századi története, különösen Lengyelország és a lengyel-magyar kapcsolatok története. 2010-ben jelent meg első könyve "A remény hónapjai... A lengyel Szolidaritás és a szovjet politika, 1980-1981" címmel. Ezenkívül számos tanulmánykötet szerkesztője és több tucat tanulmány és történelmi tárgyú publicisztika szerzője.

A további találkozók részleteiről hamarosan oldalunkon, illetve a Lengyel Intézet nyomtatott programfüzetéből tájékozódhatnak. 

 Szervezők: