Lengyel múzeumi boom

Egyéb

Tapasztalatok Magyarország és a régió számára. Beszélgetés Robert Kostro történésszel és publicistával, a Lengyel Történeti Múzeum igazgatójával.

2017. június 26. (hétfő), 14.30

Lengyel Intézet

1065 Budapest, Nagymező u. 15.

2004-től kezdve Lengyelországban valódi múzeumi boom zajlik. Az első ezek közül a Varsó Felkelés Múzeuma volt, amelyet, nota bene, a budapesti Terror Háza inspirált. Az azóta eltelt időszakban azonban több tucat más múzeum is létrejött, mind Varsóban, mind pedig más lengyel nagyvárosokban vagy régiókban. Ezek a múzeumok tömegeket vonzanak és turisztikai látványossággá váltak. A Lengyel Zsidók Történeti Múzeuma POLIN, a Szolidaritás Európai Centruma, a II. Világháború Múzeuma, az Emigrációs Múzeum, a Chopin Múzeum, a Sziléziai Múzeum, Poznań Kapuja vagy a II. Világháború Során Zsidókat Mentő Lengyelek Ulma Család Múzeuma Markowában már márkanévnek számítanak Lengyelországon kívül is.

Ezt az európai léptékben is különleges sorozatot koronázza meg a varsói Lengyel Történeti Múzeum megnyitása. Az esemény tökéletesen illeszkedik a Lengyelország függetlenné válásának 100. évfordulójáról megemlékező ünepségsorozatba is, amelyre a Lengyel Köztársaság Kormányának döntése alapján 2018-2021 között kerül sor.

Szeretettel hívjuk meg ezért Önöket egy kötetlen találkozóra Robert Kostro történésszel és publicistával, a Lengyel Történeti Múzeum igazgatójával, aki az intézményt annak alapításától, 2006-tól vezeti. Szeretnénk lehetőséget biztosítani a magyar emlékezetpolitikai szakértőknek, múzeumi dolgozóknak és újságíróknak egy szabad beszélgetésre, többek között az alábbi témákról:

  • Honnan ez a múzeumi láz Lengyelországban?
  • Mitől válik egy modern múzeum sikeressé?
  • Mik a látogatók elvárásai?
  • Hogy lehet vezetni egy székhely nélküli múzeumot?
  • Emlékezetpolitika nemzetközi kontextusban?
  • Mik a főbb vitapontok az emlékezetpolitika és történelemoktatás területén ?
  • Hogyan lehet múzeumi kiállításokat létrehozni az ilyen viták által uralt atmoszférában?

----------------------------------------------------------------------------------------------------

Robert Kostro, a Lengyel Történeti Múzeum igazgatója a Lengyel Intézet meghívására június 26-án Budapesten járt, hogy találkozzon magyar emlékezetpolitikai szakértőkkel, muzeológusokkal és újságírókkal.

A találkozó elején megismerkedhettünk a Lengyelországban zajló, Európában is egyedülálló mértékű múzeumépítési hullámmal, mely 2004-ben indult meg. Az első ilyen típusú intézmény a Varsói Felkelés Múzeuma volt, amelynek alkotói a budapesti Terror Házából is ihletet merítettek. Az azóta eltelt időszakban több tucat múzeum épült Varsóban és más nagyvárosokban, illetve régiókban. Ezek a múzeumok tömegeket vonzanak és turisztikai látványossággá váltak. A Lengyel Zsidók Történeti Múzeuma POLIN, a Szolidaritás Európai Centruma, a II. Világháború Múzeuma már márkanévnek számítanak Lengyelországon kívül is. Ezt az európai léptékben is különleges sorozatot koronázza meg a varsói Lengyel Történeti Múzeum megnyitása. Az esemény tökéletesen illeszkedik a Lengyelország függetlenné válásának 100. évfordulójáról megemlékező ünnepségsorozatba is, amelyre a Lengyel Köztársaság Kormányának döntése alapján 2018-2021 között kerül sor.

Az élénk beszélgetés során kérdések hangzottak el a lengyelek történelem és múzeumok iránti érdeklődésének okairól, a múzeumok közötti rivalizálásról, a kortárs múzeum sikerének meghatározásáról, a látogatók elvárásairól, az emlékezetpolitikában és történelemoktatásban húzódó törésvonalakról, illetve a narratív és a tradicionális múzeumok közötti különbségről.

A legújabb kori lengyel történelem értelmezése körül zajló lengyelországi nyilvános vitákkal kapcsolatos kérdésre Kostro igazgató kifejtette, hogy véleménye szerint ezek a viták inkább médiában zajló, mint valós viták. Az a benyomásom, hogy az éles szóváltások leginkább a felszínen zajlanak, de ezek alatt bőven van tere a kompromisszumoknak. A tapasztalatom azt mutatja, hogy a történészek képesek egymással beszélgetni személyes meggyőződéseik különbségeinek dacára. Jó példa erre, hogy a Lengyel Történeti Múzeum tanácsában  egymás mellett ül Andrzej Nowak professzor és Andrzej Friszke professzor, akik egymással meglehetősen szemben álló táborokhoz kötődnek. Hozzátette, hogy nagy figyelmet kell arra is fordítani, hogy ne engedjünk a tények helyett inkább a feltételezések csábításának engedő kutatók provokációjának. Sajnos a lengyel-zsidó kapcsolatokról szóló párbeszédet ennek veszélye folyamatosan fenyegeti.

Robert Kostro a magyar helyszínre való tekintettel azt is hangsúlyozta, hogy a múzeum állandó kiállításán a lengyel-magyar kapcsolatok nyomai többször fel fognak bukkanni. A középkortól kezdődően, amikor Szent Hedvig, mint Jagelló Ulászló felesége, különösen fontos szerepet játszott a Jagelló Egyetem és a lengyel-litván unió létrehozásában, Nagy Lajos pedig először adományozott privilégiumot a lengyel nemességnek (a kassai privilégiumot). A Nagy Emigráció alakjai között szintén szeretnénk azokat is bemutatni, akik részt vettek más nemzetek szabadságáért folyó harcokban. Bem József a legkiemelkedőbb alakja a „ti és a mi szabadságunkért” harcolóknak. A II. világháború hősei között megemlékezünk Henryk Sławikról és id. Antall Józsefról is, akik a lengyelek megsegítésében és a lengyel zsidók mentésében szereztek érdemeket. Nem fog hiányozni az 1956 során megmutatkozó lengyel- magyar szolidaritás sem. 

A múzeum nyitásának időpontjára kérdezve Kostro igazgató megerősítette, hogy minden a legnagyobb rendben halad, a terepmunkák a varsói Citadellában még ez év novemberében megkezdődnek, 2018 novemberében pedig az építkezés területe a lengyel állam újjászületésének 100. évfordulójáról emlékező nagyszabású kiállításnak ad majd otthont. Az állandó kiállítás valószínűleg 2020 elején nyílik majd meg.

A Lengyel Intézet igazgatója, Jarosław Bajaczyk arra biztatta a résztvevőket, hogy utazzák be Lengyelországot az új múzeumokat végiglátogatva. Közép-Európának, ahol a nemzetek és egyének sorsai annyira össze vannak gabalyodva, a múzeumok adhatnak reményt. Lengyelország esete megmutatja, hogy képes olyan térré válni, ami a társadalmi viták magas hőfokát csatornába tudja terelni. A lengyel múzeumok nagy látogatottsága bizonyítja, hogy széles társadalmi rétegek választják a múltról szóló párbeszédnek ezt a módját, politikai oldaltól függetlenül.